Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-11-12 / 32. szám

3 1995. NOVEMBER 26. , szekszárdi VASARNAP A szekszárdiak kérdezték Városi, megyei, országgyűlési képviselők, államtitkárok már gyakorta tartottak lakossági fórumot Szekszárdon: ám legjobb tudomásunk szerint miniszterelnök még nem válaszolt „szemtől szembe" és azonnal az érdeklődőknek. Éppen ezt tette a múlt hét pénteki napján a Babits Mihály Művelődési Ház zsúfolásig megtelt színháztermében Horn Gyula: a miniszterelnök - aki Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterrel, valamint Jánosi Györggyel, ) Szekszárd és környékének országgyűlési képviselőjével együtt állt a publikum elé - alig néhány perces bevezető után rögtön a lényegre, azaz a kérdésekre tért. Ezekből - illetve a válaszokból - adunk egy rövid válogatást olvasóinknak. - A paksi erőműben sztrájkoltak. Valószínű, hogy ez csak a kezdet, lassan az egész ország sztrájkkal fenyegetőzik. Kielégíthetők-e a követelések anélkül, hogy a stabilizációs folyamat megtörne? H. Gy. - A végével kezdeném: nem. Ha a megfogalmazott követeléseket teljesítenénk, akkor a stabilizációs program kudarcba fulladna. A paksiaknak joguk ' van sztrájkolni, csak valahol szeretnék a sztrájkot szervezők lelkiismeretére apellálni: a paksi atomerőműben az idei átlagbér meghaladja a 100 ezer forintot. Idén több mint 25 százalékos keresetnövekedésre került sor. Ha a paksiak saját munkájuknak köszönhetik a nyereség növekedését, akkor további jutalom vagy 13. havi fizetés formájában készek vagyunk a további emelésre. Tessék mondani, hova menjünk még tovább? - Szekszárdi „állampolgárként" mikor kelhetek át a Dunán Bogyiszlónál száraz lábbal, vagyis hídon? H. Gy.: - A híd építése 1991 óta van napirenden. Nagyon sok szakmai, pénzügyi probléma merült fel, igazából ma is a pénzügyi háttér az, ami rendezetlen. Ma már eljutottak odáig, hogy vagy '96 végén vagy '97-ben megkezdődhet az építkezés. Ha az építkezés jövőre elkezdődik, akkor '97 végén vagy '98 elején állhat a híd. - A kormány az utóbbi időszakban a társadalom szinte mindegyik csoportosulásával összeütközésbe került néhány jelentéktelen összegű költségvetési bevétel miatt. Megérte? - H. Gy.: - El kell dönteni azt, hogy vagy támogatják továbbra is a stabilizációs programot vagy kiállnak mögüle. Amíg mi vagyunk kormányon, szavatoljuk azt, hogy ezt a programot végigvisszük. Hogy ez összeütközésekkel jár? Ez természetes. Mindegyik társadalmi réteggel, mindegyik szakmával megegyezésre törekszünk egy bizonyos határig. S nem fillérekről, hanem tízmilliárdokról van szó. - Miként csatlakozhat Szekszárd azokhoz az országos programokhoz, melyek a környezetvédelmi minisztériumhoz tartoznak? Baja Ferenc: - Az egyik probléma az a galvániszap-szennyezés, melyről valamennyien tudnak, s melynek a felszámolása körülbelül 100 millió forintba kerülne. Hadd tegyem hozzá, hogy a galvániszap ugyan veszélyes anyag, de most semmilyen közvetlen veszélyt nem jelent a szekszárdiak számára. Sok helyen van az országban ilyen helyzet, mert a vállalkozás szabadsága közepette sajnos felelőtlen vállalkozások is vannak hazánkban. Jelen pillanatban ügyészségi szakban van ez a problémakör. A jövő évi költségvetésben 1 milliárd forint rendelkezésre áll az ilyen veszélyek felszámolására, amennyiben lehetőségünk nyílik rá, segítünk a megoldásban. A másik, ami itt jelentős probléma, az a szemétlerakó kérdése. Megtelt és nem is igazán korszerű ez a szeméttároló. Az országos céltámogatási rendszerben a jövő évben megjelenik a szeméttelepekre vonatkozóan egy jelentős támogatás. Ezenkívül a központi környezetvédelmi alapból is lehet igényelni pénzt. Abban az esetben, ha veszélyeztetett vízbázisról is szó van, ugyancsak tudunk segíteni - pályázni kell. - Úgymond a szociális érzékenységnek megfelelően rendezték a családi pótlékot. Mai információim szerint egy főre jutó 19500 forint alatt a kétgyermekeseknek is jár pótlék, a három- vagy többgyermekesek számára ugyancsak, még akkor is, ha esetükben fejenként havi nettó 50 ezer forint mutatható ki. Mitől szociális érzékeny ez a törvény? Jánosi György: - Minden demográfiai és szociográfiai adat világosan kimutatja, hogy folyamatosan csökken a magyar népességszám. Azt hiszem, abban nincs vita köztünk, hogy a gyermek közös érték ebben az országban. Igenis szükség van olyan lépésekre és olyan intézkedésekre, amelyek azt célozzák, hogy kapjanak támogatást azok, akik több gyereket vállalnak ebben a helyzetben is. - Cigány származású magyar állampolgárként kérdezem, hogy a szélsőjobboldali, komplett náci ideológia ellen mit szándékozik tenni a kormány? - Törni-zúzni nem engedtük volna őket, erre szerencsére nem került sor. Hogy azt mondták, vesszen Horn meg Pető, hát mit tegyünk, ez a véleményük. Februárban a kormány beterjesztette az illetékes bizottság elé azt a tervezetet, amely a fajgyűlölő, uszító jelenségek korlátozását célozza. Bízom abban, hogy a törvény hamar megszületik, úgy, ahogy az civilizált országokban is történik. Én egy dologban bízom: abban, hogy az emberek döntő többsége elutasítja ezeket a fajgyűlölő, fasisztoid, szélsőséges irányzatokat és képviselőiket. - Mi indokolja azt, hogy ezer forintos búzából százezer forintos kenyér készüljön? H. Gy.: - Valóban, tűrhetetlen az, ami ezen a területen kialakult. Lehetetlen dolog az, hogy kereskedők gazdagodjanak meg jogtalanul - kivéve a tisztességeseket -, miközben a mezőgazdasági termelőknek csak egy része jut hozzá az őt megillető pénzéhez. A támogatástól kezdve a kereskedelmen át nagyon sok ilyen jellegű, mezőgazdasági kérdéssel foglalkozik a kormány, méghozzá érdemben. Köszönöm a türelmüket, s ha fogadnak bennünket, egy év múlva ismét eljövünk.