Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-08-20 / 27. szám

, SZEKSZÁRDI fASARNAP 1995. AUGUSZTUS 20. Szekszárdi történetek Nyár Az ajtónálló az ajtóban áll. Illetve ül. Hogy mi a dolga, pontosan nem tudni, ő talán tudja, látszani csak annyi látszik, hogy az oldalán egy fegyver lóg. Ujabban sok pénzintézetecske vesz fel ilyen embereket, őrzik a házat és hivatalból marconák. Köszönni nem tudnak, csak néznek. Befelé menet üdvözöltem. Semmi. Kifelé jövet is köszöntöttem, de változatlan a dolog. Ilyen munkára úgy látszik ilyen ember kell... * A szerencsejátékokban hatalmas pénz van. Ez látszik magát} a lottószelvény árán is, de még inkább, ha egy ötös lottó nyereményösszegét próbáljuk kimondani. Szóval, azt hiszem, gazdag a hivatal. Bátai mama érkezik a szekszárdi lottózóba. Nyert. Azt mondja, kettese van. Az is valami. Az ablak másik oldalán ülő hölgy nézi a listát, keresi, keresi és láss csodát. Nem is kettese, hármas találata van. Micsoda különbség és kellemes meglepetés ilyenkor a délelőtti órákban, jói kezdődik a napja ennek a nénikének. Meleg van, nagyon meleg, arra gondolok, ha már ilyen gazdag a cég, miért nem áldoz többet ránk, hüthetné a helyiséget például, de nem teszi. Tulajdonképpen az egész belső kép olyan lehangoló, össze nem lehet hasonlítani a mellette levő bankkal, amely csak úgy ragyog. Reggel kilenc óra múlt pár perccel. A falon egy elemes óra. Rajta hat óra öt perc. De áll ez az óra. Meg sem mozdul. Etem kéne bele, vagy ha rossz, tán ki kéne dobni és venni egy újat. De miből? Hát ez az... * Dél-koreai autókat mutogatnak a pártbizottságnak épült Vállalkozók Háza mellett. Szépek, drágák, mutatósak. Középkorú házaspár jön a kocsik között. A férfi nézné még az autócsodákat, a nő azonban siet és rendkívül ingerült, úgy szól, olyan hangon párjára, hogy abban benne van már egy emberöltő valamennyi dühe. Ilyen a világ. Azért nagy baj nincs. Az Ibuszba mennek pénzt váltani... Gondolom, holnap vagy holnapután üdülni mennek valahova, hiszen nyár van, ki kell kapcsolódni. Úgy is van. El kell menni valahova szépen, kéz a kézben... -tüke„Ettél-e már szalmonellás fagylaltot?" A '70-es évek közepén hallott buta kis dal címben idézett első sora jutott eszembe, amikor megláttam az ÁNTSZ meghívóját nemrégiben megtartott rendezvényükre, melynek témája a szalmonellás ételfertőzések és azok megelőzése volt. Dr. Bényi Mária közegészségügyi főorvos bevezető előadásából megtudhatták az érdeklődők, hogy már több, mint százéves karriert futottak be a szalmonellák. Az 1800-as évek végén fedezte fel egy Salmon nevű kutató az emberre is patogén szalmonellákat, az ő tiszteletére a 20. század elején ezt az egész baktériumcsoportot róla nevezték el. Nem mindig ugyanaz a baktériumfajta támadott. A múlt század végén, e század elején még olyan vérengző fajták voltak és okoztak gondot, mint pl. a hastífusz kórokozója, évente átlag 4-20 ezer megbetegedéssel, aminek kb. 10%-a halálos volt. Dinnyeszüret Sok más egyéb mellett a dinnye sem lett olcsóbb az idén. Most, szezonban a 40 forintos ár már jónak számít. De mit lehet kezdeni egy kiló dinnyével? Jóllakni biztos, hogy nem lehet vele. De ha fejenként csak egyetlen kilót számítunk, egy 7 tagú családnak akkor is legalább 7 kilós dinnye dukál. Az pedig testvérek között is 280 Ft. S hol van egy 7 tagú családnak ennyi pénze az ebéd vagy vacsora utáni csemegére? Ha nincs pénz venni, akkor ültetni kell. Tavasztól őszig az egész család ott szorgoskodott a dinnyésben. Palántázott, locsolt, gyomlált az öt gyerek, s várták, hogy a dinnyék kerekedjenek, éljenek. Egy-egy már csábítóan nagy volt, de még várni kellett, hogy édesedjen. Számolgatták, már csak néhány nap, talán egy hét, és itt a dinynyeszüret! Szájukban érezték a gyümölcs jólesően édes ízét... A szüret azonban elmaradt. Egyik este egy munkásokat szállító fehér Barkas lassított az 56-os úton. Jól megtermett férfiak ugráltak ki, s megrohamozták a dinnyeföldet. Nem kopogtatták, milyen a hangja, nem nézték, pöndörödik-e a bajsza - tőrökkel kikerekítették, kettéhasították a dinnyét. Érettet alig találtak, hát dühükben szétrúgták a maradékot, letaposták a hajtásokat. Aztán vissza a kocsiba, s robogtak tovább Szekszárd felé. A rossz hír gyorsan terjed. Aznap este öt gyerek sírt a dinnyefóld szélén. Csak a legkisebb merte szepegve megkérdezni: „Apu, akkor az idén nem is eszünk dinnyét?". - szg Lányi Péter zongoraművész (Folytatás a 3. oldalról.) zongoraversenyének immár több mint két évtizede. Zenei műsorok szerkesztője. Sokszor zsűritag és újságíró is. Nem csupán zenekritikai cikkeit ismerhetjük, hanem egyéb kérdésekben is olvashattuk már sajátos, fanyar humorú írásait. Sokoldalúsága nagy és megbízható munkabírással párosul. Lányi Péter egyik kiváló tehetségű személyisége városunknak. Megszoktuk jelenlétét. Ő az akire mindig bizton lehet számítani, s csalódást nem okoz. Segítőkészségét, művészi felkészültségét kisebb elismerések - Kiváló Munkáért, Szocialista Kultúráért, Jubileumi Liszt-plakett - korábban is érték. A városnak tett több évtizedes, szinte mindennapos munkálkodásáért jogos várományosa a Pro Urbe kitüntetésnek. lJP A '70-'80-as évektől újfajta szalmonellák vannak elterjedőben. Ezek ugyan nem okoznak nagyszámú halálozást, a megbetegedés sem annyira súlyos, mint az igazi hastífusz idején volt, de az a tömeg, amilyen mértékű megbetegedést okoznak, az elgondolkoztató. 1972-ben 5 ezer körüli bejelentett beteget regisztráltak, 1994-ben már 25 ezer körülit. Az összes hasigyomortáji betegségek 67%-át ez a fertőzés teszi ki. Kialakulását döntő többségében az élelmiszerek okozzák, a legfőbb „bűnös" kétségtelenül a tojás. Jelenlegi állapotukban a tojások 16%-a fertőzött, vagyis minden hatból egy. Könnyű átlátni, hogy így elviléf mindenki összefuthat a szalmonellákkal a saját háztartásában, s nem is csak a tojástartók környékén. A szalmonella ugyanis - bár nem túl komoly ellenfél különböző közegekben hosszú ideig eléldegél, 20 percenként megduplázódik, s alkalomadtán fertőz. Ki gondolná, hogy a zöldségféléken 20-40 napig, sajtban akár 9 hónapig, csokoládéban 18 hónapig, mínusz 21 °C-on gyorsfagyasztott termékekben is több, mint egy évig megmarad. De a csapvíz is életteret nyújt neki 82 napig, a tóvízben (Dombori!) 115 napig életképes, a játszóterek homokozójában 12-16 hónapig is elél. Szerencsére gyenge pontjaik is vannak a szalmonelláknak, a fertőtlenítést és a hőkezelést rosszul tűrik, így viszonylag egyszerű módszerekkel előzhető az ételbe kerülésük. A családokban többször fordul elő kevesebb embert érintő fertőzés, az igazi nagy járványok a közétkeztetésben szoktak előfordulni. A fagylaltfertőzések valamelyest visszaszorultak, de a krémes, a madártej minden nyáron megszedi az áldozatait. A tojásfertőzések aránylag jól kivédhetők lennének a tojás pasztőrözésével, ami az Egyesült Államokban már elteijedt. Nálunk is vannak pasztőröző üzemek, tojásport, tojáslét állítanak elő a nagy felhasználók részére. S mivel az ÁNTSZ rendezvényére vállalkozókat, cukrászokat, konyhavezetőket s az őket ellátó szervezeteket hívták meg, remélhető, hogy nálunk is jobban elterjed e készítmények használata. Akkor talán majd nem Tolna megye vezeti a szalmonellás fertőzések országos • statisztikáját. - ut