Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-07-23 / 26. szám

8 , SZEKSZÁRDI VASARHIAP 1995. JÚLIUS 23. Tolna megyében ekkora nagyságrendű régészeti feltárás még nem volt. Nyolc hektár területet mozgattak meg eddig Szekszárd határában, a Palánk melletti feltáráson a már sokszor megírt autópálya-építéshez kapcsolódóan. Törvényszabta kötelessége tudniillik a beruházónak, hogy az útpálya építését, a munkálatokat megelőzően leletmentést végezzen. Ezúttal nagyszabásúra terebélyesedett ez a rutinkötelesség. Az ásatás vezetője, dr. Gaál Attila, a megyei múzeum igazgatója emlékeztet rá, hogy korábban topográfiai terepbejárást már végeztek ezen a területen, ennek nyomán sejtették, hogy értékes leletek találhatók itt Nos, a 6-os utat és a leendő Duna-hidat összekötő Szekszárd-Mözs vonalon mintegy 15 kilométer hosszan, hatvan méter szélességben mozgatják majd meg a Tőidet az autópálya előkészítéséhez, ezen a területen lesz az egyébként is széles autópálya-fel- és lejáró. Mondhatjuk, szinte az egész terület régészeti lelőhely. A dombvidék és a Duna ártéri síksága, a két természeti képződmény találkozása kedvelt lakóhely volt évezredekkel ezelőtt. Késő rézkori gödrök, bronzkori lakóház és telepmaradvány, vaskorból fennmaradt lakóházak, sírok kerültek elő a föld mélyéből. Kiemelkedik ezekből a korszakokból az az astragalos öv, amelyet hat centiméteres bronzpálcákból készítettek és viselője, egy fiatal férfi megbecsült lehetett a közösségben. Ottjártunkkor egy kétsoros temetőrészlet feltárásán dolgoztak, dr. Gaál Attila ásatásvezető munkatársa Ódor János és dr. Geréné Vízi Márta régészek és segítőik. Egyébként nemzetközinek nevezhető a segéderő, hiszen Peruból érkezett régészhallgató, indián is részt vesz benne. Sőt, egy „külsős régésszel" találkoztunk, dr. Károly István, a Babits Kiadó alapító tulajdonosa eredeti szakmájának megfelelően, érdeklődésből segít, vesz részt az ásatásban. Nos, a már említett temetőrészlet félkörívben népvándorlás kori leletanyagot rejtett, érdekességként mutatta dr. Gaál Attila, hogy 25-ből nyolc esetben torzított koponyák kerültek elő. A germán népesség körében a hunoktól származó divatkövetés lehetett, a szakember szerint. Értékes Árpád-kori cserépbográcsos lelet éppúgy felszínre került, mint az őstulokkoponya szarvval. Az igazi kuriózumot azonban az épített, körbeárkolt jurta jelenti, ez 7-8 méter átmérőjű, negyven méter hosszú árokkal körbevéve átmenetet jelenthet a normál lakóház és a jurta köZött, egyidejűleg használták. László Gyula, a kettős honfoglalás leírója publikálta, most felszínre került. A korszakok mintegy egymásba torkolnak, nem elkülönülten jelennek meg és várható, hogy a mai ásatási helyszínről továbbhaladva a Káposztás-kertek felé, ahol a török uralom idején elpusztult község, Iccse állt, a honfoglalás kort és a XV. századot összekötő időszak nyomait tárják majd fel. Az április elején elkezdett ásatást az előzetes tervek szerint november végéig fejezték volna be, a jelen helyzet szerint 1996. május vége a leletmentés határideje. T. Zs. Fotó: - kafi -