Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)
1995-06-11 / 23. szám
, SZEKSZÁRDI fASARNAP 1995. JUNIUS 11. Nyílt tér Igen Tisztelt Főszerkesztő Asszony! Az elmúlt hónapokban számos megemlékezés történt a náci holocaust itthoni és külföldi áldozatairól, szinte világszerte. Úgy érzem azonban, hogy mi, szekszárdiak adósak maradtunk valamivel. Nagyrabecsült elődöm, dr. Kelemen József Szekszárd tisztifőorvosa volt 1923. június negyedikétől 1944 márciusáig - számomra: haláláig, mely 1944 júniusi elhurcolását követően történhetett. Mélységes humanizmusának emléke ma is ott él idősebb városi polgártársaink lelkében és emlékezve Rá, csak a legnagyszerűbb embereknek kyáró jelzőkkel illetik. Kérem, nevükben is, emlékezzünk Rá! Tisztelettel: dr. Sudár Géza Szekszárd város tiszti főorvosa Szekszárd, 1995. június 4. Doktorka", avagy a szegények orvosa „Volt egy József nevű... derék és igaz ember..." (Lk. 23,50.) 95 Dr. Kelemen József 1888. szeptember 25-én született Szekszárdon. Apjának a Mérey utcában - közel a református templomhoz - volt egy kis üzlete. A tehetséges fiút taníttatták. Kolozsváron járt egyetemre, de megsárgult levéltári nyilvántartókönyv azt állítja, hogy diplomáját Budapesten szerezte 1911-ben. 191-3. július 20-án tisztújítógyűlést tartottak Szekszárdon, ennek jegyzőkönyvéből idézek: „...elnöklő alispán... tudomására hozza képviselő testületnek... tisztujitószék feladatát a lemondásfolytán megüresedett ügyvezető orvos... s újonnan szervezett másodorvosi állás választás után való betöltése képezi." a beadott 117 szavazatból Dr. Németh Károly 60, Dr. Nesztor Emil 55, Dr. Klein József 1 szavazatot nyert..." Magyar királyi tisztiorvos lett... „A másodorvosi állásra való jelölés... A képviselő testület a jelöltek közül közfelkiáltással egyhangúlag Dr. Klein Józsefet választotta meg, minekfolytán elnöklő alispán Dr. Klein Józsefet megválasztott másodorvosnak kijelenti, s határozatként kimondja, hogy a megválasztott másodorvos a t.orvosi minősítését egy év alatt megszerezni és arról bizonyítványát a képviselő testületnek bemutatni köteles." 1913. októberében, a július 19-én megtartott tisztújításkor másodorvossá megálasztott dr. Klein József az előírt esküt a képviselő-testület előtt letette. A Tolnavármegye és a Közérdek c. lap már augusztus 18-án hírt adott arról, hogy „Dr. Klein József alorvost, aki katonai szolgálatot teljesít, parancsnoksága nem szabadságolja, holott a város vezetősége, tekintettel a vörheny járványra, azt alaposan megindokolva kérelmezte." Tolna vármegye alispánjának időszaki jelentéséből tudjuk, hogy „...a háború alkalmából a hadseregnél leendő szolgálattételre behivatott a Szekszárd városi másod tisztiorvos..." és még 1915. augusztus 31 -én is „Hadiszolgálatra bevonulva volt ezen időszakban.... Dr. Klein József Szekszárd város tiszti orvosa..." 1917. július 31én még mindig azt írta az alispán, hogy „Hadiszolgálatra ezen időszakban is bevonulva volt 1 városi tiszti orvos. " Aztán 1919. szeptember 1-jei városi képviselő-testületi jegyzőkönyvben, a Jelen voltak" között már dr. Kelemen József városi orvos neve szerepel. Szekszárd város akkor érvényes Szervezési Szabályrendelete a városi tiszti főorvos és a másodorvos számára a betegek ellátását kötelezően előírta (szegényeket ingyen). A betegellátás feltételeiről (rendelő felszerelése, fűtése, világítása stb.) a képviselő-testület több alkalommal is tárgyalt Kelemen doktor kérésére. A városi tiszti orvos - dr. Nesztor Emil - helyét elhagyva Kolozsvárra települt és a román kormánynak ajánlotta fel szolgálatait, ezért őt a városi képviselő-testület 1921. októberében lemondottnak tekintette és az „ügyvezető orvosi állás teendőinek ellátásával, illetve helyettesítésével Dr. Kelemen József városi orvost bízta meg." A képviselő-testület 1921. december 22-én tartott tisztújító ülésén „a főorvosi állásra 2 pályázó jelentkezett: Dr. Kelemen József városi tiszti orvos és Dr. Őtjfy Lajos. A kijelölő választmány mindkét pályázót jelöli, mert mindkettő rendelkezik a törvény által előírt képesítéssel. Első helyen jelöli Dr. Ötjfy Lajos orvost, második helyen jelöli Dr. Kelemen József városi tiszti orvost." Dr. Kelemen József a közgyűlés előtt kijelentette, hogy pályázatát visszavonja. Őrfiy Lajos 1923-ig volt városi ügyvezető orvos, aztán a kórházban szervezett bábaképző (gyakorlatilag szülészeti osztály) élére került. Vendel István polgármester 1923ban ismertette a képviselő-testülettel az országosan tervezett „létszámapasztás" szükségességét. (86-os sz. rkkgy.) majd előadta javaslatát: „az ügyvezető orvos ezután Dr. Kelemen József eddigi tiszti orvos"legyen. A képviselők a javaslatra egyhangú „igent" mondtak. 1923. június 4-e volt. Kinevezésével a városi Szervezési Szabályrendeletben foglaltak szerint alakultak feladatai. Ezenkívül külön belügyminiszteri engedély alapján vállalhatta a gyermekmenhely és az államrendőrség ellátását, valamint 1938. november 30-tól a „Zöldkereszt" egészségvédelmi szolgálat orvosi feladatait is. Az alispáni időszaki jelentés 1936. szeptember 30-án közölte a Törvényhatósági Bizottsággal, hogy dr. Kelemen József 1936. június 29-én m. kir. tiszti orvos lett. Sárga csillaggal is bejárt dolgozni A Tolna megyei levéltári füzetek (2. 1991.)-ben íija Szilágyi és Schweitzer: „a Szekszárd-szerte nagy népszerűségnek örvendő dr. Kelemen (Klein) József és családja 1926-ban keresztelkedett ki. "(Lásd: a református egyházközség matrikuláját.) Gyermekkori emlékeim és még élő volt betegei szerint is valóban a „szegények orvosa "volt. A ma róla elnevezett idősek otthonában beszélgettem néhány idős nénivel - például Gacsáji Irma nénivel a „Doktorkáról" (fiatal kollégái is így hívták). Irma néni 1922-ben kerüít a város adóügyi hivatalába. Kelemen doktor szobája szomszédos volt az övével. „Drága, aranyos ember volt... Bármit kérhetett tőle az ember, nemcsak orvosi dolgot... Jó orvos volt és jó ember. Senkit sem utasított el azzal, hogy »nem az ő dolga«... Még a sárga csillaggal is bejárt dolgozni. Vasár- és ünnepnap is. Adminisztratív dolgaira akkor volt inkább ideje és akkor voltak szabad írógépek az épületben, mert neki nem volt. Bár az összes gépíró kisasszony kivette a papirt a gépből, ha Kelemen doktor számára kellett írni... A polgármester mentesíttetni akarta és a doktor szentül megvolt győződve arról, hogy ez megtörténik. Bízott az emberekben."- Irma néni orvos fivére, a későbbi tolnai és bogyiszlói körorvos - Gacsáji József doktor el akarta rejteni (egy parasztkocsi várta Kelemen doktort a bíróság mögött), de nem ment. Rengeteg emberen segített életében, biztos volt benne, hogy törvényes úton is maradhat. Az alispán azonban nem járult hozzá a mentesítéshez. Szekszárd megyei város képviselő-testületének 1944. évi március 10-i üléséről készített jegyzőkönyv Jelen voltak"rovatában ott szerepel: „Dr. Kelemen József m.kir. t.főorvos (10. pontnál jött)" és 1944. március 27-én a jegyzőkönyvben már nincs ott a neve... 1944. július 10.: „a megyei tisztifőorvos jelentése a megyei Közigazgatási Bizottsághoz a júniusi közegészségügyi helyzetről: a zsidó gettókban nem fordultak elő ragályos megbeláBk gedések s a hó folyamán a várme^P területén lévő gettókat kiürítették... A zsidó munkaszolgálatos orvosok elszállítása semmiféle közegészségügyi hátránnyal nem járt, mert az illetékes községi és körorvosok közben leszereltek a katonai szolgálatból s így már amúgy is feleslegessé váltak." A gettókban ragályos betegség nem volt... A májusi egészségügyi helyzetről még az áll a megyei tiszti főorvos jelentésében, hogy „az orvosok munkája erősen megszaporodott, melynek oka... nem kis mértékben a zsidó orvosoknak a gyógyító tevékenységből való kivonása". (TML kb. ir. 730/1944 és al.ir. 2668/1944) Hogy „a gettókban nem fordultak elő ragályos megbetegedések", annak pedig „nem kis mértékben" az alispán 810l-es száru^ rendeletében a 15. pont adja mag\^P rázatát: „a gettókban lakó zsidó személyek orvosi ellátását a közöttük lévő zsidó orvos kötelességévé kell tenni. " Dr. Kelemen Józsefnek - hitem szerint - nem az alispáni rendelet mondta meg, hogy mi a kötelessége. Amikor Szekszárd szociális otthona benépesült, elbeszélgettem az új lakókkal és az idősek klubjába bejárókkal arról, hogy nevet kéne választani az otthonnak. Egyhangúlag Kelemen doktor nevét említették. A város képviselő-testülete a kérést méltányolta és 1994. március 25-én, fia, dr. Kelemen Endre professzor úr jelenlétében felkerült az új tábla a falra: Dr. Kelemen József Idősek Otthona Szekszárd és egy dombormű a névadóról Farkas Pál szobrászművész alkotása. Most már ez is őrzi emlékét, a Bartina utcai ház falán lévő emléktáblán kívül. Meg néhány könnycsepp a Berta nénik, Szalai nénik, Irma nénik szemében. D r s udá r Géza városi tiszti főorvos i
