Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-01-22 / 3. szám

35 1995. JANUÁR 29. , SZEKSZÁRDI VASARNAP - Kezdjük a kezdeteknél. Budapesten született. - Igen, negyvennégy évvel ezelőtt. Ott voltam gyerek, iskolás, egyetemista. Emlékeim oda, egészen pontosan, Budához, a XII. kerülethez kötnek. Édesapám mérnök-közgazdász volt, édesanyám otthon maradt, nevelt hármunkat, húgomat, nővéremet és engem. Diplomát az Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsészkarán szereztem, filozófia-történelem szakon, később elvégeztem a Politikai Főiskola nappali tagozatát is. - Mikor került Tolnába? - 1972-ben jöttem le szüleim után, édesapám vezette az olasz beruházásban készülő bátaszéki ^ázkerámiagyár építését. Gondoltam, megpróbálkozom én is a vidéki léttel. A vázkerámia építésén lettem KISZ-védnökségi felelős, majd szintén az ifjúsági mozgalomban, voltam a bátaszéki KISZ-bizottság titkára, és dolgoztam a tsz-ben is másfél évig, üzemgazdászként. - Ilyen sokoldalú egy történelemtanár? - Végeztem fizikai munkát is, ha kellett. - És a tanítás? - Az Oktatási Igazgatóság filozófia tanszékén, a felnőttképzésben okítottam, majd bekerültem Szekszárdra a KlS^utána a pártbizottságra, közben óraadó tanárként a Bezerédj szakközépis^)lában tanítottam történelmet es filozófiát. - Tanított, de inkább volt szökött pedagógus, mint a katedrájához görcsösen ragaszkodó tanár. - Már a családunkban megszoktam, hogy foglalkozni kell mások gondjaival, és már gyerekkoromban nagyon aktív voltam az úttörőmozgalomban. Örsvezető, csapatvezető lettem, valószínű, ott szerettem meg ezt a munkát. Mindig azt tartották rólam, hogy jó szervező vagyok, s vonzódtam a politika iránt is. Tanár igazán a rendszerváltáskor lettem, mikor megszűnt a párt, és én a Rózsa Ferenc középiskolai kollégiumba mentem. Ma is ott dolgozom, igazgatóhelyettesként. Politikai tevékenységemet pedig a pártállam megszűnése után az önkormányzatban folytattam, ahol most is vagyok. - Polgármertesjelölt volt a decemberi választáson. - Most alpolgármesterként akarom megvalósítani azokat a célokat, amiket programként a kampány során elmondtam. - Világmegváltó tervek? - Ahhoz én már öreg vagyok, vagy talán bölcsebbnek érzem magam, mint korábban. Ragaszkodom a realitásokhoz. ne, hogy a minket követő generáció okosabb, rátermettebb, eredményesebb legyen. Kérdezem ezt, mert a most a város élén egy másik tanárral együtt áll, lévén a polgármester is az. - Szerencsére Szekszárdon az elmúlt években örvendetes fejlődés kezdődött, egy olyan változás, ami reményeim szerint gyökeresen átalakítja a következő években, évtizedekben a városban az oktatást, ezzel Foglalkozni mások gondjaival Pestről Bátaszéken át jött Szekszárdra Csáki Béla, aki négy éve az MSZP listáján került a város önkormányzatába, most decemberben viszont nagyszerű ellenfeleket legyőzve, választóinak szavazataival egyéni képviselőként jutott a szenátusba. A közgyűlés pedig úgy döntött, legyen ő Szekszárd egyik alpolgármestere. - Van valamilyen ars poeticája? - Alapelveim vannak, amikhez mindig tartom magam. Egyik ilyen a tisztességesen elvégzett munka. És az apró lépések elvét vallom, s most így szeretném elősegíteni, hogy a következő négy évben, míg ezt a funkciót betölthetem a közgyűlésben, a szekszárdiakért minél többet tegyek. - És a pedagógusokért? Mert évtizedek, de talán már évszázadok óta tart az ész trónfosztása. Hogy felelőtlen módon alig fordít a társadalom a legértékesebbre, a gyermekeire annyit, amennyit lehetne, kelleegyütt az iskolákból kikerült gyerekek felkészültségét. Ezt a folyamatot kell folytatni, sőt, ha lehet erősíteni. Hogy az oktatási intézmények megkapják azt a kiemelt támogatást, ami nélkül elképzelhetetlen az az áhított szellemi gyarapodás. Mint alpolgármester, a munkamegosztás alapján az oktatási intézményekért vagyok felelős. Azért, hogy a nem könnyű gazdasági helyzet ellenére a finanszírozás ne essen vissza. Ez elengedhetetlenül fontos a tárgyi és a személyi feltételek javulásához. - Beszéljünk most egyetlen iskoláról. A Rózsáról, amiből az I. Béla Gimnázium lett. A kollégiuma viszont változatlanul hivatalosan Rózsa Ferenc nevét viseli. Hogy így van, abban szerepe van, volt az igazgatóhelyettesnek is? - A Rózsa Ferenc Középiskolai Kollégium egy teljesen önálló intézmény. Az nem tartozik és nem is tartozott soha a Rózsa Ferenc Szakközépiskolához, illetve az I. Béla Gimnáziumhoz. Annyi köze volt, hogy az ottani diákok is ebben a kollégiumban kaptak helyet. Nálunk egyébként kilenc középiskola diákjai laknak. Ami pedig a nevet illeti, '90-ben és '91-ben is volt egy kezdeményezés a névváltozásra, de a diákok gondolták úgy, hogy számukra ez a név inkább megfelel. Nekem semmi szerepem nem volt abban, hogy nem kerestek új nevet. - Téijünk vissza egészen a politikához. A tavaszi váltasztáskor az MSZP Tolna megyei kampányfőnöke volt, nem indult a választáson. - Nekem az a véleményem, ha nálam van alkalmasabb jelölt, akkor én inkább annak a sikerét kell, hogy egyengessem. Most, az önkormányzati választásnál viszont úgy éreztem, a városnak olyan típusú vezetőre van szüksége, amilyen én vagyok. Ezt egyébként nem hatalomnak, hanem szolgálatnak fogom fel. - És mint volt párttitkárt nem gátolják a szolgálatban? - Az ellenséges légkör megszűnt. A rendszerváltás után még gyakran éreztem, hogy nem az számított, mit mondok, hanem, hogy azt én mondtam. Ma, talán az elmúlt négy évi tevékenységem eredményeként már másként néznek, arra figyelnek amit mondok. Vitatkoznak velem, ami nagy előrelépés, mert régebben nem is vitatkoztak, hanem csak egyszerűen figyelmen kívül hagyták, amit mondtam. Mostanában inkább azt tapasztalom, hogy fenntartással irántam inkább a régiek élnek. - Az „elvtársak"-ra gondol? - Igen, részükről érzek ilyent, hallok néha indokolatlanul negatív véleményt. - Zavarja? - Nem. Nyugodt vagyok, tiszta a lelkiismeretem. Arra koncentrálok, mit tehetek a városért, a szekszárdiakért. Ez az én politikám. - sz I - fotó: - ka -