Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-01-15 / 2. szám

1995. JANUÁR 15. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 15 Bölcsesség a szépségről „Mi a szépség? Olyan kiiI­ső, ami összhangban áll a bel­sővel és amilől a személyiség sugárzik." (Kirchherger) Nőkről, nemcsak nőknek! Sas Erzsébet oldala Baver Béla: Nászingü Libánus -A szerelem, valahogyan a leg­ulolsi és legnagyobb, amibe/ a/ emberi léi fel tud szárnyalni." írja a kültíí. kötelének ajánlásában. V szerzővel lapunk hasábjain is több­s/ör találkozhattak a kedves olva­sók. s most gyónjiirií szerelmes \er­seivel ismerkedhetnek meg. Újév, új élet?! (II.) Hányszor halljuk és mondjuk magunk is a címbéli mondatot. Idegeskedünk! Min­denen. Néha azon is, amin nem kéne. So­kan megfogadták ezen a szilveszteri éjsza­kán, hogy megpróbálják könnyebben ven­^pii a dolgokat. Persze vannak az életben olyan események, történések, amiken nem tudunk egy kézlegyintéssel túljutni: mun­kanélküliség, válás, haláleset és sorolhat­nám. Éppen ezért, hogy ezek elviselésére legyen az adott pillanatokban energiánk, ne pazaroljuk kicsiségekre. Jó tanácsok idegeskedés ellen: 1. Ami megtörtént, megtörtént. Ha nem lehet rajta változtatni, a siránkozás csak árt. A kiutat kell keresni. 2. Előre nézni, s a múltból csak a tanul­ságokat megtartani. 3. Erőltetni a jókedvet még akkor is ha nehéz, a legjobb módszer arra, hogy körü­löttünk mások jól érezzék magukat és ettől aztán nekünk is megjön előbb-utóbb a jó­kedvünk. 4. „Más szemében a szálkát, magadéban a gerendát" régi jó, öreg közmondás. Érde­mes elgondolkodni rajta. 5. Egy jól irányzott udvarias gesztussal sokkal többre lehet jutni mint kiabálással, mérgelődéssel.' ~ A fogadalmak között azonban egyik legelőkelőbb helyen a fogyókúra áll. Né­hány javaslat, hogy fogjunk hozzá: 1. A drasztikus fogyókúra ártalmas az egészségre, bizonyos kor után kifejezetten tilos. Egyéb betegségekkel is meg kell küz­deni az idősebbeknek, s a bőr sem olyan rugalmas már. 2. Hetente maximum 1 kilótól kell meg­szabadulni, ezt a legkönnyebben a követ­kezőképpen lehet elérni: sok-sok gyü­mölcs délelőtt, délben könnyű ebéd, kora este minimális vacsora. Közben mozgás, futás, úszás, kocogás, torna, kortól füg­gően. 3. Az édességet, kenyeret, zsíros húst, édes üdítőket száműzni az étrendből. 4. Nem megijedni és feladni az első na­pok, hetek sikertelenségétől, a harmadik héten mérhető az eredmény. 5. Ha végképp nem bírjuk, egy-egy kicsi csoki, egy szelet sütemény elfogyasztása inkább erőt ad, mint visszavet. Kávéházi randevú endégem a Gemenc presszóban Var­V gáné Tóbiás Györgyi, kozmetikus, akivel a szépségszakmáról,-a versek­ről, a tanításról beszélgettünk. - Györgyike! Több mint másfél évtizede ismer­lek, s bár nők között ritka az őszinte dicséret, meg kell mondanom, ez alatt az idő alatt semmit sem változtál. Ugyanolyan halk szavú, jól ápolt és kedves vagy, mint amikor Jiatal lányként megis­mertelek. Mégpedig olyan apropóból, hogy gyö­nyörűen szavaltál... - Kicsi korom óta érdekelt az előadóművé­szet, de nyugodtan mondhatom, a művészetek valamennyi ága. Imádtam a zenét, amitől a mai napig is visszanyerem a lelki békémet. A kö­zépiskolában Baka Istvántól tanultam magyar irodalmat, s bármily kevés időm van, az ő írá­sait az utolsó betűig elolvasom, a mai napig is. Nagyon szeretem a verseket és nagyon szeret­tem szavalni. Volt bennem valami vágy, hogy rajtam keresztül a közönséghez találjanak a költő gondolatai, s ezzel számukra feltöltődést szerezzek, a magam számára jóleső sikerél­ményt, ami messze állt a magamutogatástól, inkább lelki szükséglet volt. - Nagyon sokat voltál pódiumon... - Középiskolás koromban versmondóverse­nyekrejártam, s mindig az első helyezettek kö­zött voltam. Érettségi után éreztem úgy, hogy beértem, s akkortól kaptam az igazán komoly feladatokat. Ezeken a legkülönfélébb esemé­nyeken: családi ünnepségek, koszorúzások, irodalmi esték, rádió, televízió, egy életre elrak­tározható emlék- és élményanyagot kaptam. - Aztán lírai lelkületű kozmetikus lettél... - Ez egy nagyon romantikus történet. Ami­kor kislánykoromban édesanyámmal elmen­tünk fodrászhoz, mindig kíváncsisággal, vegyes csodálattal figyeltem az elfüggönyözött koz­metikai részt. Jó illatok és valami titokzatosság lengte körül ezt a helyet. Abban az időben nem volt könnyű bejutni kozmetikustanulónak. S amikor sikerült, az számomra olyan óriási él­mény volt, ami arra ösztönzött, hogy csak jól csinálhatom. Minden vizsgámat kitűnő ered­ménnyel tettem le, nagyonjó kapcsolatban vol­tam a tanáraimmal, amire a mai napig büszke vagyok. - Gondolom annál is inkább, hiszen ma már mint tanár, mesterkozmetikus, ugyanabba az is­kolába jársz tanítani, s a régi tanítványból kollé­ga lettél... - Ami számomra nagyon megtisztelő, az a segítség és hozzáállás, amit az iskolától kapok. Hogy mennyire fontosnak tartom az oktatást az is bizoflyítja, hogy jómagam minden elkép­zelhető tanfolyamot, továbbképzést megra­gadtam és elvégeztem, mert fontosnak tartom ebben a szakmában a naprakészséget. - Mit könyvelsz el sikernek a pályád során? - Talán egy országos sminkversenyt említe­nék meg, amikor is, 50-60 versenyző közül a IV. helyezést értem el, a pályázati kiírás: Kleo­pátra kora volt. A sminkelés egyébként is a „gyengém", hiszen ez az a terület, ahol a koz­metikus a leglátványosabb dolgokat tudja pro­dukálni. Felismerni az arcban ami szép és azt kiemelni, s felismerni, hogy mi az, amit el kell tüntetni, ezt jól csinálni, komoly felkészülést igényel. Szeretném átadni a tanítványaimnak, hogy ez a szakma kincset rejt magában. A vendég, aki fáradt, agyongyötört, gondokkal van tele, bejön hozzánk s mi a fizikai kezeléseken túl, nyugalmat, kikapcsolódást, lelki feltöltődést is kell, hogy adjunk számára. Akkor lesz teljes a kezelés, ha a testet és a lelket egyaránt sikerül felfrissítenünk. - Téged mi frissítfel a munka, a tanítás, s más sok elfoglaltságod mellett? - Harmadik és kései gyermekként szület­tem, ezért a testvéreimmel, szüleimmel na­gyon közeli, lelki kapcsolatban voltam életem során. Számomra nagyon fontos a család. Sze­retnék több időt tölteni a gyermekeimmel. Le­vente elmúlt 14 éves, gyönyörűen szaval, már több szavalóversenyen vett részt. Virág Violet­ta kislányom 6 és fél éves és nagyon szeret sze­repelni. Örülök, hogy mindkét gyermekünk nyitott az emberekkel való kapcsolatokra és minden szépre. Férjem kicsi koruk óta rengete­get segít, neki is köszönhetem, hogy ebben a szakmában mindent kipróbálhattam és elér­hettem. Szeretnék kicsit többet színházba, hangversenyre járni, meditálni. Ezekért az el­maradt kikapcsolódásokért kárpótolnak a tanít­ványaim. Szeretetük, sikerük, jó szereplésük. S ha végképp elfáradok, behúzódok a sarokba, s kezembe veszek egy verseskötetet.

Next

/
Thumbnails
Contents