Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)
1995-05-21 / 20. szám
8 SZEKSZÁRDI 1995. MÁJUS 21. 8 Kell egy igazi múzeum! Birtokolta az ÁVH, majd a rendőrség... Hajdan volt a helytörténeti szoba, ahol Németh Imre tanár úr és Beregnyei Miklós gyűjtötte sok segítséggel, Paks múltjának emlékeit. Egy évvel ezelőtt viszont úgy döntött a várossá serdült hajdani nagyközség szenátusa, hogy kell egy igazi múzeum. Előbb hívtak egy régészt igazgatónak, majd irányításával kezdték múzeummá alakítani az óváros, a régi Paks központjában lévő kúriát. Mielőtt a kőművesek munkához láttak, dr. Rosner Gyula igazgató irányításával ásatást végeztek a leendő múzeumban, kertjében, s kiderült: a másfél száz évesnek gondolt épület a török kiűzése utáni évtizedben épült. A helyreállított formája származik a tizenkilencedik század első feléből. Paks múltjának tanúi Az ásatás után jöttek a mesterek. A régi, igazi, aranykezű szakemberek, s munkájuk nyomán lett kész a múlt tiszteletét tükröző, de egyben korszerű városi múzeum, a hajdani Cseh - Vigyázó-féle kúriából. amit az utóbbi fél évszázadban az ÁVH, majd a rendőrség birtokolt. A múzeum már az építkezés alatt is funkcionált. A 19. században épült gyönyörű, nagy pincében a lapidáriumot, magyarul kőtárat. Itt a római kortól kezdve a 13., 15., 18. századi Paks városból előkerült faragott kövek láthatók, a város kétezer éves múltja. Mikor ez kész lett, megnyílt, kezdődött a nagy, igazi, első állandó kiállítás megtervezése és elkészítése. Ennek címe Paks múltjának tanúi. Ebben látható a régmúlt idők történetének régészeti emlékanyaga, dokumentumok, fotók, oklevelek, szerződések, térképek. Bizonyítják, hogy a város több ezer éves múltra tekint vissza. Már a csiszolt kőkorban is élt itt ember. Mert Paksnál gázlók voltak a Dunán, viszonylag könnyebb volt az átkelés, tehát, itt telepedtek le az eleink. Utána a rómaiak erődöt építettek, amit Lussoniumnak hívtak. A népvándorlás viharában különböző népcsoportok lakták a vidéket, majd, amikor Árpád magyarjai megjöttek, itt állandó település lett, még akkor is, ha az első írásos említése csak Róbert Károly idejéből származik. A Paksi család birtokának életéről a tárgyak, a fegyverek, kövek beszélnek. A látogató is vehet pénzérmét Érdekes még a város közelmúltja. Paks mezőváros volt, s ez adta a város arcát. A Földesurak kúriái, a templomok, ezeket is ábrázolja rengeteg korabeli fotó. Ami pedig egészen egyéni a paksi múzeumban, az a belépőjegy. A bejárat mellett egy farönkbe foglalva egy pénzverő tő. Ezen - mivel Róbert Károly korában kelt Paks első írásbeli említése - egy abból a korból származó érem pontos másolatát lehet elkészíteni. Persze, nem aranyból, hanem vörösrézből. A belépő vásárolhat egy kis rézkorongot, s abból, ha kedve támad, a verőtövön kikalapálhatja magának a régi pénz mását. Persze, ha nem akarja, a régészek készítettek már sokat, kaphat jegyként egy készet is. Qk A múzeumigazgató szerint ez sokkal többet ér, mint az a belépti díjért kapott papírfecni, amit legtöbb látogató nyomban eldob. A múzeumban múlt csütörtökön, a Múzeumi Világnap délutánján nyílt meg az első állandó kiállítás. - sz 1 Politikusként még jó korban... „Most sem fogunk lemaradni" ,,'56-ban, még moszkvai egyetemistaként ellenvetéseket tettem a szovjetek bevonulását illetően. Nem lehetett nagy hangom ugyan, de egy kissé meghurcoltak. Aztán '83-ban a nemzeti érdekek ismételt, nem kívánatos képviselete miatt Andropov feljelentett Kádárnál. Később Grószék kiszorítottak a pártvezetésből és a parlament elnökévé választattak '89 márciusában, de ez a lépés kissé másként sült el, mint gondolták, mert az országgyűlés, végül feladata magaslatára emelkedvén, elfogadta a nemzeti kerekasztal-tárgyalásokon kialakított sarkalatos törvényeket és az Alkotmány módosítását, így közös megállapodással ideiglenes köztársasági elnökké váltam... Két eszmeiség van, ami számomra nagyon fontos: a nemzethez tartozás, az országban, népben való gondolkodás, és a szegény emberek világának a felemelése. Hogy ebből az országból igazán jó úton járó polgári demokratikus állam váljék. Ezek a gondolatok kísérnek már, akármi is történjen velem. A vitákban és támadásokban megedződtem." (Szűrös Mátyás, Szekszárd, Polgári Klub, 1995 májusa.) kétségtelenül az elmúlt 1100 év legnagyobb teljesítménye az, hogy a történelem viharaiban egyáltalán fennmaradtunk. De én ezt pozitív oldalról közelítem meg. Annak ellenére, hogy nagy megpróbáltatásoknak voltunk kitéve, ma is vagyunk. Itt vagyunk. Most, minden ne- Mit érzett és milyen jövőt képzelt, amikor kikiáltotta a köztársaságot? - Felemelő, történelmi pillanat volt! Elképzelhető, milyen érzések töltöttek el. Akkor úgy fogalmaztam, hogy Magyarországon a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékeit ötvözni lenne jó. Másképp alakultak a dolgok. Demokratikus szocializmus nincs a gyakorlatban, mégis kifejezi azt a véleményemet, ami egybeesik a pápa álláspontjával is, hogy bár építsünk demokráciát, jogállamiságot, de az ne vaduljon el a vadkapitalizmus irányába. A pápa az egész világnak kívánta ezt, én csak hazánkra gondolok. - Személye az ellenzék számára is elfogadható. Mi ennek a magyarázata? - Valószínűleg az, hogy mindig igyekeztem, már ahogy lehetett, a magyarság közös érdekeit szem előtt tartani, annak ellenére, hogy nem éppen könnyű az elképzeléseket a valóságba is átvinni. Ez az életutam célja. Ne legyen fellengzős, de talán azért is, mert a Veres Péter-i világból származom. Hogy mást ne mondjak, igazán szegény apám, még huszár volt. - Közbevetve, hol szolgált? - Az orosz fronton... ... Szóval apám szegény, de felvilágosult ember volt, tartással megáldva. Ez mindig a szemem előtt maradt. Mert az ember embernek születik először is, aztán ha Magyarországon, és magyarok a szülei, magyarnak, csak ezek után jöhet valamilyen eszmei áramlat vagy politikai vonulat, amihez tartozik. így van ez. - Ahogy fogalmaz, a demokratikus baloldal népi elkötelezettségű szárnyához tartozik. Mit jelent ma ez az elkötelezettség, van-e még olyan jelentéstartalma, mint Illyésék idején volt? Ha igen, hogyan jelentkezik a napi politikában ? - Én az összmagyar közösségben látom a jövőt is, és azt hiszem, ebbe az irányba erőfeszítést is kell tenni. Ne szűkítsük le magunkat a mai köztársaság területére, hanem mindenkire gondoljunk. És jó lenne végre elszakadni a vert nemzet gondolatától, mert „Grószék kiszorítottak a pártvezetésből és a j lépés másként sült el..." Kádár János temeti