Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-05-14 / 19. szám

15 .1995. MÁJUS 14. „ SZEKSZÁRDI VASARNAP \ Bölcsességek a fogfájásról A fogfájás egyenes arányban csökken az otthonunk és a rendelő közötti távolsággal. * Ha fáj a fogad, az egész világot sötét színben látod, s amíg nem szabadulsz meg ettől a fájdalomtól, minden másodrangúvá válik. Drága fogászat •

Eddig egyetlen biztos pont: 1995. úlius 1-jétőí vezetik be a változtatásokat. Hogy csak a fogpótlásokért kell fizetni, vagy más ellátási formáért is, ez nyitott kérdés, a szakma harcol azért, hogy a fogmegtartó tevékenységet is finanszírozza az egészségbiztosító. Az Országgyűlés előtt az a tervezet, mely szerint három formában működne a fogászati ellátás. I. csoport: itt dolgoznak majd azok a fogorvosok, főleg intézetek, rendelők, kórházak alkalmazásában, akik közalkalmazottak maradnak. Speciális szakfeladatokat fognak ellátni: szájsebészet, nyálkahártya-betegségek, az állkapocs ízületi betegségeinek gyógyítását (ami az elhanyagolt fogazati állapotra vezethető vissza). Végeznek még akut ellátást, ami továbbra is térítésmentes lenne, valamint fogmegtartó tevé•

enységet, fogpótlásokat. T6rmézetesen a kompetenciájuknak megfelelően. Ez a létszám a jelenlegi fogorvoslétszám 1/3-a lenne. II. csoport: teljes magánszféra, magánfogorvosok magánbetegeket látnak el magánrendelőikben. III. csoport: azok a fogorvosok feltehetően a községi fogászatok -, amelyeket az egészségbiztosítási finanszírozás mértékéig köteles a helyi önkormányzat fenntartani, ebbe tartozik a 0-18 évep korig terjedő korosztály, valamint a 62 éven felüli betegek ellátása. A fennmaradó időben a fogorvosok - feltehetően - bérbe vehetik a rendelőt, és a további ellátást mint a rendelő bérlői biztosítják a lakosság részére, vagy pedig az önkormányzat - ha van rá pénze közalkalmazottként is alkalmazhatja mint fogorvost. Az első csoportnál az árakat az intézmények határozzák meg. A második csoportnál szabadáras lesz a fogszakorvos. A harmadiknál az elképzelések szerint az önkormányzat feladata az összeg meghatározása. Nőkről, nemcsak nőknek! Sas Erzsébet oldala Kávéházi randevú Dobozj László: r Életerő, életöröm A könvv elsősorban azoknak szól, akik számára az élet minősége és a/ élei hosszúsága egyformán fontos, akik képesek a nehézségek elviselésére. Segít abban. hog> lenyeli kedvük, erejük és energiájuk az élet adta örömök és lehetőségek kihasználására. Aki szereti a munkát és élvezi az életet endégem a Gemenc presszóban dr. Selényi Judit főorvos asszony, a Szekszárd Város Fogászati és Szájsebészeti Osztály vezetője. Tolna megyei szakfőorvos. - Főorvos asszony! Kérem, engedje meg, hogy mielőtt fogas kérdéseket tennék fel, szeretettel és tisztelettel köszöntsem abból az alkalomból, hogy kettős évfordulót is ünnepelhet ebben az esztendőben. Három évtizede él és dolgozik Szekszárdon és másfél évtizede mint a fogászati osztály vezetője. Jó alkalom egy kis visszatekintésre... - Azt, hogy fogorvos lettem, keresztapámnak köszönhetem, aki Medinán volt köztiszteletben álló orvos. Először gyermekorvos szerettem volna lenni, de a nála töltött nyarak alatt - miután egy körzeti orvos mindenhez értett inspirált erre a pályára, amelyben akkoriban indult meg a képzés. Érettségi után rögtön felvettek az egyetemre, s ma már boldog vagyok, hogy ezt választottam. Az egyetemi évek alatt módom volt rendelőintézetben dolgozni. Maximálisan kihasználtam ezt, mert óriási gyakorlási lehetőséget jelentett és egyben pénzkeresetet is, ami egy egyetemistánál lényeges. Tanultam, éjszakai ügyeleteket vállaltam, s miután egy éjszaka 60-70 beteget láttam el, azt hiszem, igazán jól megtanultam már ott a foghúzást. - Mint született pestit, mi szél hozta . Szekszárdra? - Az államvizsga után férjhez mentem, a férjem hatvani származású, s két •évvel előttem végzett a Közgazdaságtudományi Egyetemen. Jó állása volt, s nekem is felajánlottak két állást, ám nem akartuk a családi életet albérletben kezdeni, és Budapesten nem volt más lehetőség. A véletlen hozta úgy, hogy akkor Szekszárdnak épp egy fogorvosra és egy közgazdászra volt szüksége, s mindezt szolgálati lakással hirdették meg. Sosem bántam meg, hogy Szekszárdot választottuk, az eltelt évtized alatt hozzánőttem ehhez a városhoz. - Milyen volt a kezdet? - Nagyon nehéz. Szakmailag ugyan minden segítséget megkaptam, s az egyetemi évek alatt jó gyakorlatot is szereztem, csak a betegek fogadtak el nehezen. Fiatal voltam, nem volt bizalmuk hozzám. Iszonyatosan sokat kellett bizonyítanom. Az általam nagyon tisztelt Oszeczky doktor úr azt mondta: „Judit, fog még maga azért is ,sírni", mert nem győzi a munkát." Sírni nem sírok ugyan, de igaza lett, s bizony manapság már egy-egy nehéz nap után ha fáradtan hazamegyek, sokszor eszembe jut. Szerencsére nagyon szeretek dolgozni, reggelre regenerálódom. Ha már a munkáról beszélünk, szeretném' elmondani, hogy a munkámat megkönnyíti a jó kollégám. Soha nem volt még ilyen jó asszisztensem, akiben az igyekezet, az odaadás, az együttműködés, a szakmaszeretet mind megtalálható. Még a gondolatomat is kitalálja, s az arcom rezdüléséből is tudja, mi a teendő. Óriási segítség,' olyan, akire ráillik: hivatása az egészségügy. - Másfél évtizede „nem csak"fogorvos, vezető is. Mitjelent ez a mindennapi munka mellett? - Nagyon sok pluszmunkát. Sok időt töltök hivatalos helyeken, szakmai rendezvényeken, értekezleteken, továbbképző előadásokon. Naprakésznek kell lennem a hazai és a külföldi szakirodalomból, hiszen ha kérdeznek a kollégák, nekem kötelességem tudni ajó választ. A megye valamennyi fogorvosi rendelőjét évente egyszer ellenőriznem kell, amit rendelet ír elő számomra. Az egészségbiztosító felé is van feladatom. Ilyen a fogpótlásra vonatkozó szakmai kritériumok betartása, mind a fogorvos, mind a fogtechnikus részéről. Szabályozni és adott esetben vizsgálni kell a problémás eseteket. - Alig metem feltenni a kérdést, hogy mikor pihen? - A pihenés az otthon, ha hétvégén együtt vagyunk - ami ritkán van, ugyanis á férjem és én is sokszor veszünk részt szakmai programokon hétvégeken -, alig mozdulunk ki a lakásból. Amihez ragaszkodom, hogy nyáron együtt töltsön a család két hetet. Egyetlen hobbink ez,járjuk a világot és nagyon boldog vagyok, hogy immár felnőtt fiunk, aki 25 éves és villamosmérnök, eddig még minden évben velünk tartott. - Van-e titka? - Két mondat jut most és mindig az eszembe. Tisztelt latintanárom mondogatta mindig és sosem felejtem el. Az egyik: „Élvezd az életet!", a másik: „Amíg élek, remélek." Hát ennyi. így csak/h kevesen—

1 értesülnek újdonságairól. De szórólap^ minden fogyasztóhoz eljuthat. SZEKSZÁRD, KOSSUTH U. 8. 74/315 - 214 ; 20/410 - 191