Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-01-15 / 2. szám

1995. JANUÁR 15. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 13 „Vizibuborékhoz mi életünk hasonlo..." Ma, amikora városokba költözött, hagyományos közösségből kilépett, gyökereit vesztett ember magára ha­gyatva kerül szembe a halál gondjá­valjelképes erejű lehet egy halottas­könyv megjelenése. Modellt jelent­het, lehetőséget. Gyökereket a meg­kapaszkodáshoz. Hetvenöt esztendővel ezelőtt egy téli estén a bukovinai Andrásfalván László Márton (Pintyer Feri Marci­ka) halottaskönyvének első sorait rótta füzetébe. Az elkészült munkát néhány év múlva Gábor Istvánnak Ajándékozta, akinek unokája, Fábián ^Pirgit 1985-ben egy folyóiratban röviden bemutatta a nemzedékeken keresztül őrzött és használt kézira­tos könyvet. A nagyapai örökség azonban nem hagyta nyugodni. Vé­gül a Tolna Megyei Könyvtár és a Bonyhádi Székely Kör segítségével sikerült közreadnia Pintyer Feri Marcika közel 30 halottaskönyvé­nek egyik legkorábbi, 1919-ben írott példányát. A hagyományos kultúrába bele­nevelődés révén a falusi közösség­ben a hétköznapokban és az emberi élet ünnepi pillanataiban mindenki tudta a feladatát, a szerepét. Ha meg­halt valaki, Andrásfalván a nagyobb gyermekek végigfutottak a gyászos hírrel a falun, a harangozó pedig azonnal tudatta mindenkivel. Ha há­rom vers, akkor férfi, ha kettő, akkor nő vagy gyerek a halott. Egy szegé­nyebb öregasszony vagy öregember felferesztette és felöltöztette az el­hunytat, akit a rokonság által elkészí­tett nyújtópadra terítettek ki. A csa­ládtagok, a rokonok, az ismerősök megsiratták, s gyakran két éjszaka is ott virrasztottak mellette. A virrasz­tóba érkezők a halott lábánál letér­delve vagy állva elmondták a maguk imáját, aztán különvonultak az asszonyok és a férfiak. Az asszonyok óránként rózsafüzért imádkoztak, aztán a férfiak a „szertartásmester", az előénekes vezetésével halotti éneket énekeltek László Márton ha­lottaskönyvéből vagy az imakönyv­ből. Az énekek gyakran egyes szám el­ső személyben szóltak. A halott el­búcsúzott hozzátartozóitól, a szom­szédoktól, ismerőseitől. Az éneklők szájával szólt gyászolóihoz. Számot vetett életével, szenvedéseivel, s kérte hozzátartozóit, nyugodjanak bele a megváltoztathatatlanba: az el­válásba. A rítus, annak megtapaszta­lása, hogy élete legnehezebb pillana­tában sincs egyedül, megkönnyítet­te az ittmaradottak számára a veszte­ség elviselését. A két éneklés közötti időben, míg a férfiak kockajátékot játszottak, ké­sőbb kártyáztak, az asszonyok be­szélgettek. „Találkozó es vót, a vir­rasztó. Elosztottuk az éietünköt." A közvetlen hozzátartozók számára a fájdalom kibeszélésén, az együttér­zés kifejezésén túl alkalmat jelentett a további teendők megtárgyalására, sorsuk rendezésére. A távolabbi hozzátartozót, az ismerőst számve­tésre késztette saját életével, a halál gondolatával. Az öregeket figyel­meztette a vég közeledtére, hogyha jön, „készen találja". A halál a fiata­labbak számára is a változás, a bi­zonytalanság érzését hozta kézzel fogható közelségbe, az értékek: fia­talság, szépség, gazdagság múlandó­ságát. „Vizibuborékhoz mi életünk hasonlo mezei virágai egyszersmind el mulandó" Egy sajátos kathartikus élmény ré­sze volt az éjfél utáni mesélés. Ilyen­korolvasták fel László Márton köny­véből például a Keresztény ABC-t, a szentekről, a bibliai hősökről szóló legendákat, a tréfás történeteket. A gyászolók a virrasztók hazatérte után sem maradtak magukra. A te­metési előkészületek, a szertartás és a tor után a halott legközelebbi hoz­zátartozói. az átrendeződött közös­ség tagjaiként éltek tovább. Kunt Ernő szavai csengnek fü­lembe - ezen a halottak napján érte is gyertyát fog gyújtani valaki -: egy társadalom alapvető feladata, hogy megőrizze, az élők és eljövendők számára hozzáférhetővé tegye a ha­lálról nemzedékek során felhalmo­zódott tapasztalatokat. S belém nyi­lall a kórházi agónia, a nylonzsák, eszembe jutnak zavart félretekinté­seim, ha fekete ruhában közeledik egy ismerős. A sután elmotyogott „részvétem", aztán a csend. Egy kéz­fogás, egy szál gyertya, s kisebb-na­gyobb koszorúk... Ennyi maradt vol­na nekünk? Nagy Janka Teodóra így hirdettek 80 éve HARCTÉRÉN elesett vaiíy harctéren szerzett betp^sé­gebe elhalt megboldogult hozzátartozója nak emlékét megörökítheti a Hősök Könyvében, mely tuti kegyeletes örök emlékül szolgil a késő utókor részére is. Tájékoztatót ingyen küld Csodás Könyvtár Z= Budapest, Kákóczi-ut 57 szám. Újév i ajándékok. Nagy választék­ban jutányosán- beszerezhe­tők különféle parfümök di­szes kiállításban, elegáns fésülködő- és manikűr-kazet­ták kedves ajándéktárgyak. A közönség legkényesebb ízlését is kielégítik. „Garay Drogéria" Szekszárd t (Dr. Hangel-féle ház.) t PY-ti • rrV? Tüzelni és simítani való tömött papír háztartásban kiválóan alkalmas és nagy megtaritással jár. Bálákba csomagolva méter­mázsánként 4 koronáért kapható a HOLNÁR-féle nyomdai mülniézet részvénytársaságnál SZEKSZÁRD. Saját kávépörkölde. 5 kilós postacsomagban, ingyen szál­litással, bttriiovn utánuét mellett. Ajánlom az alábbi kávéfajokat, mig a készlet tart: 5 kiló iegfinDmabb kubakávé . . 28 K. 5 kiló legfinomabb háztartási kávé 25 K. 5 kilő finom háztartási kávé . . 22 K. csakis 5 kilós postacsomagban, ingyen szállítással, bárhova, utánvéttel. — Valódi budafoki Dékány Cognac állandó raktára. Schiller Jenfi füszerkereskedő és kávé különle­gességek raktára Dombówáp. Ki Hallgassa a Szekszárdi Rádiót a 104,5 MHz-en!

Next

/
Thumbnails
Contents