Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-04-30 / 17. szám

12 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1995. ÁPRILIS 30. Az A-csoport megvan, a többit felejtsük el... Hol a közösségi szellem? Meglehetősen lidércnyomásos bajnoki évadot hagyott maga mögött az egy évvel ezelőtt sokkal szebb napokat is megért KSC Szekszárd együttese. A tavaly szakmailag igen respektált szervezettség, közösségi szellem mintegy varázsütésre elillant. Dupla vereség a Szolnoki MÁV NTE és a Zala Volán ellen teljesen elhomályosította a kevés pozitív epizódot, mint például a Közgáz, a Szombathely itthoni, a Szeged idegenbeli legyőzését vagy azt, hogy az amerikaiak nélkül felálló Tungsramot nagyon megszorongatták a lányok. Sajnos csak pillanatnyi fellángolásokrol volt szó. A csapat ötlettelenségében memorizált valamit a tavalyi figurális játékból, a kulcsjátékosok pedig egy-egy meccsre képesek voltak főszereplővé előlépni, de utána - a neves, kosarasok között is „szupermininek" számító Madarast kivéve - úgy zuhantak vissza, mint egy lift az ötödikről az első emeletre. Nemcsak Kovács a hibás Az okot ma már a bentmaradás tudatában vulgárisan leegyszerűsíti a közvélemény: a Bajáról érkező neves tréner. Kovács József nem készítette fel megfelelően a lányokat. Amit szintén a későbbi fejlemények függvényében is - el lehet fogadni, de ennél a pontnál kell, hogy legyenek az elemzőnek fenntartásai. Az edző szerepét ugyanis egy-egy siker vagy kudarc kapcsán még az ő fontosságukat eltúlzók is legföljebb 35 százalékra taksálják. A maradék jóval nagyobb részarányt képező játékosok (50 százalék), vezetők (15 százalék) sem lehetnek teljesen kívülállóké kérdésben. Kondicionális hiányosság, kétségbeejtő dobóteljesítmény és a tudatosságot, szervezettséget nélkülöző ötletjáték (ez utóbbi leginkább Kovács „sara") következménye: mély válság. Ajátékosállomány a bajnokság kezdetére meggyengült és szerkezetileg még előnytelenebbé vált: jött ugyan egy olyan sztárjátékos, aki bármelyik magyar együttesben megállná a helyét, aki az időnként bűn rosszul játszó együttesből is ki tudott emelkedni, de bedobóposzton Várkonyi kiválását megérezte a csapat, centerposzton pedig beütött a krach... Eligazolt Zerényi, leállt Bihari, így nemhogy meghatározó, de még bevethető centere sem volt a csapatnak. A tavaly időnként remeklő, és mindig hasznos kinevezett center, Olga Szeliversztova már összeroppant a ránehezedő teher alatt. Amitől a Guóth-struktúrába epizódistaként beépített fenti sajátnevelésűeket tavaly tehermentesítették. „Háztáji" megoldás A bizonyítási vágytól fűtve látott munkához az erre felkért „háztájinak" számító Murvai-Christián kettős. Gyorsan eltüntették a kondicionális hátrányt javították a küzdőszellemet, a dobóedzések révén a csapat gyenge dobóteljesítményét, beépítették a csapatba a kiváló képességű, de Szekszárdon formán kívüli Gabidulinát, nekj szánva központi szerepet a támadójátékban. Önmagához viszonyítva előrelépett az együttes, de ez nem jelentett garnciát az A-csoportra, mert a riválisok szinte kivétel nélkül felvonultattak egy-egy, néha kettő kiemelkedő képességű külföldit, előbb váltak csapattá, s a taktikai repertoáijukba is több volt, mint a heteken át válságban levő Szekszárdnak. Az a tény, hogy a B-csoport legjobbja, az Ikarus kétszer is legyőzte a KSCét, elbizonytalanította a játékosok egynémelyikét, az úgynevezett nevek közül egyesek pedig már gondolataikban máshol kalandoztak. Alsó a tizenkilencre S ekkor - a játékosok támogatását élvezve, a közönség egy részének antipátiáját elviselve - újabb edzőváltozásra szánta el magát a vezetés. A kártyából ismert fordulattal élve 19-re lapot kért és... Újhelyi Gábor személyében előkerült a pakliból az alsó. A Szolnok, mint az alapszakaszban túl nagy falatnak bizonyult, de ebben a 3-1-ben már benne volt annak az ígérete, hogy az Ikarus minden gonddal együtt legyőzhető. Mint azt a mellékelt ábra mutatja: - még Madaras - aki a sorsdöntő párosmeccsekre megsérült - nélkül is. Újhelyi nem rendelkezett mágiával, „csak" önmagát adta. A sportág iránti alázatát, a vészhelyzetekben is átsegítő higgadtságát, eredményes játékosmúltjából következő tapasztalatait. Nem csinált mást, mint az amúgy is meglévő és Murvaiék által „kisajtolt" pozitívumokra építve összerakta, fejben rendbe tette a csapatot. S ha jobban belemélyedünk a dologba, ez utóbbi volt a perdöntő a bentmaradást illetően. Mert a második Ikarus ^ks végkimenetelében fordulatot ho^Wédekezésbeli váltást márMurvai is alkalmazta, de akkor az edzői parancsszóra az öt játékosból legföljebb hárman cselekedtek. A hőn óhajtott A-csoport - igaz szövetségi mentőövvel - végül is meglett, a többit csak a szurkolók felejtsék el, akinek kell, okuljon belőle... A sportoldalakat írta és szerkesztette: Bálint György. Miss Eurós port '95 Ismét Szekszárdon a magyar döntő Miután 1993-ban szekszárdi győztese lett Kolozsi Ágnes révén a horvát kezdeményezésű immár hároméves múltra visszatekintő Miss Eurosportnak, vagyis a sportoló hölgyek európai szépségversenyének. Tavaly ide került a magyar döntő, melyet a POP TV és Darnay József menedzser szervezett meg, nos az idén az e profilban mozgó szekszárdi székhelyű vállalkozás, az NGC vállalta fel a programot. A magyar döntő időpontja május 27., szombat. Mint azt már sokan tudják, a megméretésre nemcsak igazolt sportolók jelentkezhetnek a 25 évesnél nem idősebb hölgyek és lányok közül, azok előtt is szabad a pálya, akik csak szabadidősport szinten sportolnak. A szekszárdi döntőn amelynek helyszíne a városi sportcsarnok - az dől el, melyik két versenyző képviseli a magyar színeket a több fordulóból álló nemzetközi megméretésen. A nemzeti győztes duók a június 27-től 29-ig együtt utazva a következkő országokban lépnek fel: Szlovákia, Csehország, Magyarország, Ausztria(?), Olaszország, Szlovénia, Horvátország. Umagban (Horvátország) az utolsó fordulóban derül fény a dobogós helyezettekre. Ki és miért hívta a belgrádiakat? Megyei kézilabdaberkekben továbbra is rendkívül tanácstalanok abban a kérdésben: miképpen, kinek a szervezése, meghívása által került húsvéthétfőn a faddi Volent-öbölbe egy magyarországi edzőtáborozásra érkező szerb élvonalbeli kézilabdacsapat. Merthogy senki sem várta őket, senki sem tudott róluk! A lehetőségért már előre valakinek valamennyit „leperkázó" szerbek nem estek pánikba, szimpatikusnak tűnt nekik a környezet és saját kontójukra maradtak. A példátlan eset roppant kellemetlenül érintette a sportági megyei reprezentáns, Szigma együttesét, hiszen a váratlan szerb érkezés ügyében nagy tanácstalanságában és értetlenségéből mindenki feléjük fordult, hogy az ő kezük lehet a dologban, de nekik is, mármint a szigmásoknak döbbent csodálkozás volt a válaszuk. Ki hívta és ki „palizta be" a belgrádiakat, akikkel a Szigma távozó félben felvette a kapcsolatot. A gyanú árnyéka a Szekszárdról a húsvét előtti nap^fctn Debrecenbe visszaköltöző, elsősorban kézilabURin mozgó sportmenedzserre, Darnay Józsefre vetődik. Az ügyben szerettük volna megszólaltatni a várossal, a megyével elköltözése ellenére sem szakító és további rendezvényekben gondolkodó Darnayt, de lapzártáig nem értük utói a saját telefonnal momentán nem rendelkező, Debrecenben tartózkodó menedzsert. Újabb kísérletet teszünk. Ha így van - márpedig több megbízható hírforrásból jutottunk az információhoz - a bajnok PVSK fiatal sztáredzője, Rátgéber László és a BSE egyik sztárja, Csák Magdolna között még jóval a bajnoki címről döntő csatározások előtt kölcsönös szimpátia alakult ki. Hogy ez a különös szituáció befolyásolta-e a bajnoki döntőt?Hogy csak, akit a tavaly az év legjobb kosárlabdázójának választottak, fizikailag avagy lelkileg volt jobban sérült - a harmadik meccsen már nem is lépett pályára - nos, az ilyen és ehhez hasonlatos kérdések méltatlanul és érdemtelenül besároznák a mindhárom mérkőzésen sziporkázó és megérdemelten győző PVSK-t. Kevésbé intim szférába vágó kérdés: mi lesz Kulissza Csák Magdolna további sorsa? Többen biztosra vették, hogy a kitünőjátékos a PVSK-t erősíti majd, mivel Rátgéber - csábos külföldi ajánlatai ellenére is - marad. No, de ügy tűnik mégsem ez, a helyzetből balszélről logikusan következő végkifejlet „áll be", mert a profi Rátgébernek szigorú elvei vannak, a háládatlan kettős szerepkörből nem kér. Viszont - mint hírlik - a Pécs-Budapest 200 km-es távolságot szeretnék lerövidíteni a jövőben. Itt „lép be a képbe"Szekszárd, a KSC csapata... Ama közelebbi és a távolabbi múltban különböző okból több nagy hal is szinte az utolsó pillanatban csúszott ki a szekszárdi szákból, a képzelgéssel jobb, ha óvatosan bánunk...