Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-01-15 / 2. szám

1995. JANUÁR 15. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 9 Tejből még ma is ugyanannyi fogy... "gen sokféle magas áremelkedés sokkoló hatású, ezért nem méltatlankodnak a boltban az emberek. Az idegesség leginkább a pénztárosokon látható. Gyakran átszól egyik a másiknak, hogy mibe kerül ez vagy az, gyakrabban, mint azelőtt. Vagyis most annyi árváltozás történt, hogy már nem képesek megtanulni rövid idő alatt. Nehezebb a munkájuk. Meg is kérdeztem a Skálában az egyik fiatal pénztáros nőtől, így van-e, vagy csak én gondolom. Határozottan válaszolt, igen, ennyi bizonytalanság, kérdezgetés soha nem volt azelőtt. A legidegesebbnek egy „csemegés" eladót találtam az egyik abcben, akitől azt szerettem volna megtudni, hogy a húsárak hány százalékkal emelkedtek. Ugyanis a tőkehús-árusító helyen nem volt senki - kicsit jellemző ez az üresjárat, percekig nem akad vevő, ráér a hentes - szóval a szomszéd standnál dolgozó iíjú hölgyet akartam szóra bírni, de ingerülten közölte, fogalma sincs róla. Ekkor azt tudakoltam, hogy a töltelékáruk, húskészítmények ára hogyan változott. Erre is kitérő választ adott: nem tudja, mekkora az áremelkedés. Csak remélni lehet ezek után, hogy az új árakat pontosan ismeri, illetve megnézi minden esetben, mit tartalmaz az új árlista. Be kell látnunk, nehéz a dolguk, s nem egyformán bírja mindenki türelemmel. Van, aki változatlanul udvarias, van, aki a kiborulás határán állva dolgozik. A Dália Áruházban megtudtam a tőkehúst eladó férfitől, hogy csak 2 százalékkal emelkedtek a húsárak. Ez olyan kis változás, hogy a forgalmon meg sem látszik. Egyelőre ez történt, aztán majd meglátjuk... Gemenci József Fotó: - kafi Galambos Szilveszter: Szilánkok Öregedés - Ez a Béla úgy megöregedett, hogy alig akart rám ismerni. Vékony falak Minek vegyek egy drága tévékészüléket? Én a falon keresztül a szomszédnál nézem a műsort. Női dolgok Péter, ha már erőszakos, nem lehetne egy kicsit erőszakosabb? Szemtelenség - Pardon, szabad ez a hely? - Nem. Lehet, hogy később leülök. Éjfél után - Ön kiáltott segítségért? - Igen. És segít? - Nem. De megállapítom, hogy szép bariton hangja van. Férfidolgok - Korban hozzám illő nő nekem nem kell. Igyekezet - Én egész életemben úgy éltem, hogy aki majd a gyászbeszédet mondja felettem, annak ne kelljen hazudnia. Kedves vendég Maguk csak feküdjenek le aludni. Én még maradok egy kicsit. Család - Én uram, családot szerető embervagyok. Persze, nem a saját családomról van szó. Divatbemutató A divatbemutatón a legnagyobb sikert egy szőke manöken aratta, aki divatos, modern vonalú nadrágkosztümjét elfelejtette felvenni. Hirtelen harag - Én hirtelenharagú ember vagyok. Ha továbbra is így viselkedik velem a főnököm, kétezerben az asztalra csapok! Gyomorember - Halálosan beleszerettem a feleségem húslevesébe. « Rokon - És önt közeli rokonomnak tekintem. - Köszönöm. - De én utálom a rokonaimat. Szenvedély - Színész vagyok. Megesküdtem, hogy fellépés előtt soha nem iszom egy kortyot sem. Ezért évente csak egy fellépést vállalok. Ilyen is van - A sebészfőorvos urat keresem. - Éppen operálják. Lószőr ékszerek a Babitsban Érdekes, nem mindennapi tárgyakból: lószőr ékszerekből nyílt kiállítás látható a Babits Mihály Művelődési Központban. A lószőr a ló üstökének, sörényének és farkának erős, hajlékony és rugalmas anyaga, melynek színe festés nélkül is változatos, fonadéka elszakíthatatlan. E népművészeti ág eredete a honfoglalás korába nyúlik vissza, s nyomai megtalálhatók Skandináviától Horvátországig, Magyarországtól Oroszországig. A honfoglaláskori nomád pásztorember a maga keze munkájával kedveskedett szerelmesének, s dísztárgyak, ékszerek készítéséhez a csont, a bőr és egyéb természetes anyagok mellett „kézenfekvő" lehetett a lószőr felhasználása is. Az ebből készült nyakláncok, karkötők, fülbevalók alakjáról tájékoztatnak a kései utódok, az ijú népművészek itt bemutatott munkái. Aprólékos, nagy türelmet, fantáziát, alázatot és jó szemet követelő munka ez az ősi pásztorművészet. Magyarországon mindössze 5-10 művész foglalkozik lószőr ékszerek készítésével. A mostani kiállítás a Bodrogi Sándor népművész emlékére meghirdetett III. országos lószőrkészítő pályázatra beérkezett munkákból ad válogatást. A pályamunkákat Balogh Jánosné Horváth Terézia, a Néprajzi Múzeum munkatársa értékelte, s a kiállított tárgyak mellett elhelyezett pár soros kritikája egyben vezeti is a tárlatlátogatót. Segít eligazodni, melyik munka mennyire folytatja a legjobb népi hagyományokat, melyik alkotónak vannak kisebb-nagyobb ízlésbeli botlásai. Pedagógusok figyelmébe ajánljuk, hogy működik Budapesten egy Lószőrkészítő Céh, mely vállalja, hogy szabadidős foglalkozások keretében, táborokban megtanítja a mesterség alapfogásait. Címük leírása reklám lenne, de az érdeklődők megtudhatják a kiállításon, ahol egy igen ritka népművészeti ág érdekes alkotásaival találkozhatnak. Ut » I