Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-01-15 / 2. szám

6 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1995. JANUÁR 15. 6 Elfeledett ingyenes oktatás... Tanévkezdés - dilemmákkal Az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola II. évfolyamos szociális munkás szakos hallgatói közül néhányan Kocsis Erzsébet oktató vezetésével arra vállalkoztak, hogy reprezentatív mintán keresztül felméijék a tanévkezdés családokra háruló terheit, illetve minden általános iskolás korú gyermek szülőjét megkérdezzék egy esetleges tankönyvcsere-akció kezdeményezésének realitásáról, várható támogatottságáról. 1994. december 7-én délután a főiskolán ismertették felmérésük eredményét a meghívásukat elfogadó iskolaigazgatóknak, a városi Vöröskereszt és a Családsegítő Központ képviselőinek - melynek rövidített változatát az alábbiakban olvashatják. Adatforrások A város 6 általános iskolájában 80-80 db kérdőívet és ezen felül annyi adatlapot (3230) juttattak el, ahány tanuló van. A kiküldött kérdőívekből 237 db, adatlapokból 1131 db érkezett vissza, ez azt jelenti, hogy a megkeresettek 37%-a válaszolt. Tekintettel arra, hogy több olyan háztartás van, ahol kettő-három gyerek is általános iskolás, a családok mintegy fele járult hozzá a felméréshez. A családok jellemzői - a kérdőivek alapján Leggyakrabban a 4 fős család (2 eltartottal): 136 (58%), jelentős a 3 és az 5 tagú családok száma, ez az esetek 35%-ában fordul elő. A 6 vagy ennél több fős háztartások száma viszont elenyésző. A megkérdezetteknél a 2 keresős család a domináns, ez adja az értékelhető minta 60%-át, 35%-uknál csak 1 kereső van a családban. Különös figyelmet érdemel, hogy 6%-ában nincs kereső a családban. A háztartások 53%-ában 1 általános iskolás korú gyermek van, ennél valamivel kevesebb a 2 általános iskolást eltartó családok száma (43%). Miből élünk? Ez szinte mindenkinek a legkényesebb pontja, így érthető módon az e kérdéscsoportban kapott válaszokat némi fenntartással kell kezelni. A 224-es mintában előforduló leggyakoribb munkabér-intervallum 20 100-30000 Ft, ennél kevesebbet a családok 32%-a keres, illetve 6%-uk nem rendelkezik munkabérrel. A megkérdezett 233 család 84%-a nem részesül semmiféle segélyben, a segélyt kapók nagy részénél az összeg meghaladja az 5000 Ft-ot. Az egyéb forrásokból származó bevétel viszont elenyésző (pl. bérfőre jutó átlagjövedelem 9785 Ft, illetve az a 7 tagú család, ahol a 11 254 Ft-os létminimum helyett mindössze 5142 Ft jut a megélhetésre. A 3 fős családoknál 15 100 Ft helyett 12 817 Ft-ból, az 5 fős családoknál 12 540 Ft helyett 9201 Ftból, a 6 fős családoknál 11 600 Ft helyett 6166 Ft-ból fedezik szükségletüket. Ezek az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a családtagok számának növekedésével egyenes arányban csökken az 1 főre jutó átleti díj, tartásdíj...). A családi pótlék minden esetben biztos jövedelem, előfordult, hogy ez a család egyetlen anyagi forrása. A kutatás során vizsgálták az 1 főre jutó átlagjövedelmet. Ez az összeg a következőkből tevődött össze: munkabér, családi pótlék, szociális juttatások (segélyek, munkanélküli-járadék) és egyéb források. A vizsgált kérdőívek nagy része (114 család) 4 főből tevődött össze. A 4 főből álló családoknál az 1 főre eső átlagjövedelem 10948 Ft. A KSH szeptemberi adatai szerint a létminimum városon élő, 2 kereső és 2 eltartott esetén 55 000 Ft, tehát 1 főre vetítve 13 750 Ft. -Látható, hogy ezen családok kb. 2000 Ft-tal a létminimum alatt élnek. Még aggasztóbb a helyzet a 2 fős családok esetében, náluk az 1 lagjövedelem, illetve a létminimumtól való eltérés. Támogatási formák Az önkormányzati szociálpolitikai csoportjától 19 család, a megkérdezettek 8,5%-a részesül támogatásban. Leggyakrabban előforduló támogatási formák: napközi térítési díj átvállalása, lakhatási támogatást 11 család vett igénybe, ahol 3 illetve több eltartott a jellemző. Egyéb önkormányzati támogatást 4 család kapott. Az önkormányzat gyámügyi csoportjától támogatásban részesült a megkérdezett családok közel 10%-a. Itt 2 vagy több eltartottról gondoskodnak. Egyházi támogatást 1 család kapott, 4 eltartott van a családban. Beiskolázási költségek A ruhaköltségek az 5-8. osztályosoknál a legmagasabbak, a megkérdezettek 40%-a költött 5000-10000 Ft között ruhára, de átlagosan ezek a költségek 5000 Ft alatt vannak 65%. A tankönyv ára átlagosan 3000 Ft, de nem ritka a 3100-6000 Ft között mozgó összeg sem. Az 5-8. osztályban voltak a legmagasabbak a tankönyvek költségei, előfordult (a megkérdezettek 6%-ánál) 6100 Ft-ot meghaladó összeg is. A segédeszközök átlagosan 2000 Ft körül vannak, ezek költs^^ az 1. osztályban a legmagasabbak, a válaszolók 45%-ánál ez a költség 2000 Ft felett volt. A segédeszközökre fordított összeg az évfolyamok növekedésével arányosan csökken. Az egyéb költségek (pl. iskolatáska, íróasztal stb.) általában 3000 Ft alatt vannak, azonban az 1. osztályosoknál ez valamivel magasabb, 3100-6000 Ft között mozpg.. Ez nyilvánvaló, hiszen a gyermek iskolakezdésénél sokkal több egyéb dologra is szükség van. A költségek összesítéséhez 6 kategóriában sorolták be a családok ruházatra, tankönyvekre, segédeszközökre és egyéb, az iskolakezdéshez nélkülözhetetlen esTj^k zökre fordított költségeit. Megállr pítható, hogy a legtöbb szülő kiadása tanévkezdéskor a 10100-14000 Ft között mozog, mely az esetek 23%-a. Gyakori még a 7100-10000 Ft-os és a 14 100-20000 Ft-os költséghatár. További együttműködési szándékok. Az a következtetés vonható le, hogy függetlenül az eltartottak számától, hasonló arányban támogatják illetve nem támogatják a kezdeményezést. Az értékelésnél figyelembe vett kérdőívek száma: 211, a válaszolók 81%-a kíván együttműködni, ezen belül személyes szervezőmunkát a válaszolók 7%-a vállalna. Az értékelhető kérdőívekből kitűnik, hogy az említett 81% (156 fő) ajánlaná fel a használt tankönyveket valamely szervezetnek, intézménynek: 60% az általános iskoláJ