Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-03-19 / 11. szám

1995. MÁRCIUS 19. , SZEKSZÁRDI fASARNAP 7 Amit tudni kell a hegyközségről 1994. évi CII. törvény a hegyközségekről* Az Országgyűlés a hazai szőlőművelés érdekeinek előmozdítása, a bortermelés színvonalának emelése, termékei piacképességének javítása, valamint a korszerű származás- és minőségvédelem meghonosítása célját szolgáló, s az ebben érdekeltek önigazgatásán alapuló szervezetek létrehozása érdekében a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény tárgya és hatálya 1. § Ez a törvény szabályozza a hegyközségek, a hegyközségi tanácsok és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban együtt: hegyközségi szervezetek) megalakítását, önkormányzatuk szervezetét, működését, közcélú feladataikat, valamint az azok ellátásához szükséges jogosítványaikat. 2. § (1) A törvény területi hatálya kiterjed a borvidéki és a bortermőhelyi településekre, amelyek megnevezését a törvény 1. számú melléklete tartalmazza. ) A törvény személyi hatálya a szőlő- és bortermeléssel, illetve az ezekből származó termékek felvásárláI foglalkozó természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, továbbá b) az e törvényben meghatározott feltételekkel a házikertiszőlő-birtokosokra terjed ki. A hegyközség 3. § (1) A hegyközség az azonos település termelői és felvásárlói által e tevékenységükhöz fűződő közös érdekeik előmozdítására, valamint az általuk előállított termékek származás-és minőségvédelmére létrehozott köztestület. (2) A törvény hatálya alá tartozó településen szőlészeti és borászati árutermelő tevékenység csak hegyközség tagjaként folytatható. Értelmező rendelkezések 4. § E törvény alkalmazásában a) termelő: aki áru termő szőlőt művel; b) felvásárló: aki borászati feldolgozás céljára szőlőt, vagy nem palackozott bort vásárol; c) házikertiszölő-birtokos: aki a tulajdonában, haszonélvezetében, haszonbérletében vagy bármely más jogcímen a használatában lévő, ezerötszáz négyzetméternél nem nagyobb területű szőlőültetvényt művel; d) árutermő szőlő: az ezerötszáz négyzetméternél nagyobb területű szőlőültetvény; e) jogszabály: a törvény, a kormányrendelet és a miniszteri rendelet. II. FEJEZET 9 A HEG YKÖZSÉG MEG A LA KÍTÁSA A megalakítás feltételei S § (1) E törvény rendelkezései szerint hegyközséget kell alakítani a törvény hatálya alá tartozó településen, ha annak közigazgatási területén legalább ötven hektár árutermő szőlőültetvény van és ezek az ingatlanok legkevesebb tíz termelő használatában vannak. (2) Azonos településen több hegyközség akkor alakítható, ha azok mindegyikéhez legkevesebb ötszáz hektár árutermő szőlőültetvény tartozik és területileg összefüggő egységet alkot. (3) Ha egy vagy több településen a hegyközség megalakításának az (1) bekezdés szerinti feltételei nincsenek meg, az egymáshoz földrajzilag legközelebb fekvő szőlőterületekkel rendelkező települések termelőinek közös hegyközséget kell alakítaniuk. Ez a kötelezettség kiterjed azon település termelőire is, akik egyébként önálló hegyközséget alakíthatnának, feltéve, hogy részvételük szükséges a közös hegyközség megalakításához. (4) Közös hegyközséget csak ugyanazon borvidék települései, illetve azonos szőlőtermő tájba tartozó bortermőhelyi települések között lehet létrehozni. A szőlőtermő tájak megnevezését a törvény 2. számú melléklete tartalmazza. (5) Ha vitás, hogy mely településeken kell közös hegyközséget alakítani, azt az érdekeltek kérelmére a földművelésügyi miniszter határozza meg. Az alakuló közgyűlés előkészítése . 6. § (1) A törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül minden érdekelt (termelő, házikertiszőlő-birtokos, felvásárló) köteles magát az ültetvénye fekvése, illetve a 26. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenysége szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél (a továbbiakban: jegyző) bejelenteni. (2) A bejelentésnek tartalmaznia kell az érdekelt nevét (cégét), lakóhelyét (telephelyét, székhelyét), ültetvénye helyrajzi számát, területmértékét és használa* A törvényt az Országgyűlés az 1994. december 27-i ülésnapján fogadta el. tának jogcímét. A házikertiszőlő-birtokos a más településen lévő ültetvénye adatait is köteles bejelenteni. (3) A jegyző az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő tizenöt napon belül összeállítja a bejelentkezettek nevét és lakcímét termelők és házikertiszőlőbirtokosok szerint csoportosítva tartalmazó jegyzéket, s azt harminc nap időtartamra az önkormányzat hirdetőtábláján közzéteszi. A hirdetményben tájékoztatni kell az érdekelteket az alakuló közgyűlést előkészítő bizottság létrehozásának időpontjáról és helyéről. (4) Az érdekeltek maguk közül előkészítő bizottságot választanak, s ezt ajegyzőnek bejelentik. A jegyző a bejelentkezettek adatait átadja az előkészítő bizottságnak. 7. § (1) Az előkészítő bizottság gondoskodik a hegyközségi tagok névjegyzéke és az alapszabály tervezetének elkészítéséről. (2) Az előkészítő bizottság az alakuló közgyűlésre határnapot tűz ki,,s arról valamennyi, tagként számításba vehető érdekeltet írásban, valamint hirdetményi úton, illetve a helyben szokásos más alkalmazási módon is értesíti úgy, hogy azok az alakuló közgyűlésről legalább nyolc nappal korábban tudomást szerezhessenek. Az alakuló közgyűlés 8. § (1) A hegyközség megalakítása céljából alakuló közgyűlést kell tartani. Ennek feladata a tagok névjegyzékének megállapítása, az alapszabály megalkotása, valamint a tisztségviselők megválasztása. (2) Az alakuló közgyűlés határozatképes, ha azon a névjegyzéktervezetbe felvetteknek több mint a fele megjelent. (3) Ha az alakuló közgyűlés nem határozatképes, nyolc nap elteltével, de legkésőbb az eredménytelen közgyűlést követő tizenöt napon belül új alakuló közgyűlést kell összehívni, amely határozatképes, ha azon a névjegyzéktervezetbe felvettek közül legkevesebb tíz fő megjelent. (4) Az alakuló közgyűlés a határozatait - az alapszabály elfogadásáról hozott határozat kivételével - egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozathozatalra egyebekben e törvény és - elfogadása után - az alapszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. 9. § (1) Az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a közgyűlés által választott elnök és jegyzőkönyvvezető ír alá, s két tag hitelesít. (2) Az alakuló közgyűlés által elfogadott alapszabályt közjegyzői okiratba, vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. Nyilvántartásba vétel 10. § (1) Az alapszabály elfogadását követően a hegyközség székhelye szerint illetékes megyei bíróságnál kérni kell a hegyközség nyilvántartásba vételét. A hegyközség a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, az alapszabály elfogadásának, napjára visszaható hatállyal. (2) A bíróság a hegyközség nyilvántartásba vételéről szóló határozatát a földművelésügyi miniszterrel is közli. (3) A hegyközség nyilvántartásba vételére egyebekben a társadalmi szervezetekre irányadó szabályokat kell alkalmazni. Az alapszabály 11. § (1) A hegyközség szervezetének és működésének rendjét az alapszabályban kell meghatározni. (2) Az alapszabálynak tartalmaznia kell a) a hegyközség elnevezését és székhelyét, b) célját és feladatait, c) a hegyközség képviseletére jogosultak megnevezését, d) a hegyközség szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó szabályokat, e) a testületi szervek, a tisztségviselők feladat- és hatáskörét, választásuk módját, megbízatásuk időtartamát és megszűnésének eseteit, f) a tagsági viszonnyal kapcsolatos, e törvényben nem szabályozott kérdéseket, g) a hegyközség gazdálkodására vonatkozó alapvető szabályokat (költségvetés, járulékkivetés stb.). (3) Az alapszabály elfogadásához és módosításához a közgyűlésen részt vevő tagok kétharmadának szavazata szükséges. (4) A hegyközség az alapszabályon felül ügyviteli szabályzatot is alkot. Az alapszabály más szabályzat megalkotásáról is rendelkezhet. A tagok névjegyzéke 12. § (1) A hegyközség tagjairól névjegyzéket kell készíteni, s az abban bekövetkezett változásokat folyamatosan vezetni kell. (2) A névjegyzéket - a hegyközség megalakulását követően - ki kell egészíteni a tag szőlejének fajtaösszetételére és korára, előző évi termésére, illetve a tag által a hegyközség működési területéről előző évben felvásárolt szőlő és bör mennyiségére vonatkozó adatokkal. (Folytatás a 8. oldalon.) i