Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-03-12 / 10. szám

10 1995. MÁRCIUS 7. „ SZEKSZÁRDI VASARNAP Jöjjünk el, nézzük meg a Tartsay lakóte­lep Séd felőli részét, ajánlotta egy ott lakó. Megtettük. Az újvá­rostól kezdve, egészen a város déli részéig idejárnak olajcserére az autók, flakonok jel­zik a nyomait. A ga­rázssor és betonkerí­tés között illegális sze­métlerakó helyek, vi­szont üdítő jelenség: a BHG telepéről kifolyó tiszta víz Sédbe folyá­sánál: kárászokat fog­nak a helyi gyerekek... Szekszárd: 3193 munkanélküli A legutóbbi statisztika szerint 15 436 munkanélkülit regisztrálnak a megyé­ben, 347-tel kevesebbet, mint egy hónappal előbb, január végefelé. Az éwégi ug­rásszerű növekedés után, most némi csökkenés tapasztalható. A megyei munkaügyi központ mind a 7 kirendeltségének területén csökkent az állástalanok száma. A mérséklődés a paksi, a tamási és a bátaszéki körzetben volt a legnagyobb, Szekszárd, ahol 3193 állástalant tartanak nyilván, 0,7 százalék­kal a sereghajtók között van. Nőtt viszont a bejelentett üres munkahelyek száma a megyében, a 15 és fél ezer munkanélkülire 650 állásajánlat jut. Ebben viszont a megyeszékhely jár az élen, az összes üres állás bő harmada, 278 itt található. A szakemberek vizsgálva, hogy az egyes ágazatokban hogyan alakult a kilépések, elbocsátások száma, arra következtetnek, hogy a szezonális jellegű ágazatokban kismérvű élénkülés következett be februárban. A korábbinál keve­sebb új munkanélküli jön az építőiparból és a mezőgazdaságból, viszont a feldol­gozóipar több dolgozót küld, vagy enged el, mint tette januárban. - sz 1 ­FELHÍVÁS népi ülnökök ajánlására A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvénynek az 1990. évi LXXXV. tv. 1. §-ával megállapított 73. §-ának (1) be­kezdése alapján a népi ülnököket a bí­róság illetékességi területén állandó munkahellyel és választójoggal rendel­kező magyar állampolgárok, a bíróság illetékességi területén működő helyi önkormányzatok képviselő-testületei és társadalmi szervezetek - a pártok ki­vételével -jelölik. A fiatalkorúak bün­tető ügyeiben eljáró bíróság pedagógus ülnökeit a bíróság székhelyén működő általános iskolák és középfokú oktatási intézmények (szakiskolák, középisko­lák) jelölik (73. §(2) bek). A bíróság a népi ülnöki működés idejére a munkaviszonyban, szolgálati viszonybari állók részére az átlagkere­setüket téríti, míg a többiek napi 500 Ft tiszteletdíjban részesülnek. Természe­tesen az útiköltséget is megtéríti ré­szükre a bíróság. Népi ülnököket ajánlani a Polgár­mesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodá­jában lehet (Szekszárd, Béla tér 8. föld­szint). 1995. április l-ig, munkanapokon 8.00-16.00 óra között. Jelöléseiket várva tisztelettel: Kocsis Imre Antal polgármester A bírósági népi ülnökök jogai és kötelezettségei A bíróságokra népi ülnöknek bün­tetlen előéletű, választójoggal rendel­kező, a 24. életévét betöltött magyar ál­lampolgár választható. A népi ülnöknek az ítélkezésben a hivatásos bírókkal azonos jogaik és kö­telezettségeik vannak. Az ülnökök a megbízásuk időtarta­ma alatt kötelesek bármilyen politikai tevékenység folytatásától tartózkodni. A párttagság önmagában nem minősül politikai tevékenységnek. Bármely központi vagy helyi közigazgatási szervnél betöltött vezető tisztség, az országgyűlési képviselői megbízatás, az önkormányzati képviselő-testületi tagság politikai tevékenységnek tekin­tendő. Nem politikai tevékenység a munkavállalói - szakmai, érdekvédel­mi szervezetben való részvétel (lásd.: az 1989. évi XLII. törvény 4. §-ához fű­zött indokolást.) Az igazságszolgáltatásban való rész­vételével összefüggő cselekmények miatt a népi ülnököt a köztársasági el­nök hozzájárulása nélkül letartóztatni, ellene büntetőeljárást indítani vagy rendőrhatósági kényszerintézkedést alkalmazni - a tettenérés esetét kivéve - nem lehet. A megválasztott népi ülnöknek bírói esküt kell tennie. Az ülnököt a bíróság elnöke hívja be és osztja be az ítélkező tanácsba. E tisztsége gyakorlása idejére az ülnököt átlagkereset, illetőleg tiszteletdíj illeti meg, amelyet a bíróságok költségveté­sükből térítenek meg. Joga a népi ülnöknek, hogy a behívá­sáról legalább egy hónappal korábban értesüljön, illetve, hogy kérésére, fon­tos okból a bíróság elnöke elhalaszt­hassa a működése megkezdésének időpontját.' Az ítélkező tanácshoz beosztott né­pi ülnök joga, hogy a tárgyalandó ügyek tény- és joganyagát megismer­hesse, arról őt az ítélkező tanács elnöke tájékoztassa. Az ítélet meghozatalát megelőző zárt tanácskozással kapcsolatos tanács­kozási titok megőrzése a népi ülnök számára is kötelező. Ez vonatkozik a szolgálati, illetve az államtitokra is. A bírósági népi ülnök alapvető köte­lezettsége - csakúgy, mint a hivatásos bírónak -, hogy a Magyar Köztársaság­hoz, annak alkotmányához hű legyen, lelkiismeretesen járjon el, és minden­kor tanúsítson a tisztségéhez méltó magatartást. A népi ülnökre vonatkozó legfonto­sabb rendelkezéseket a bíróságokról szóló, többször módosított 1972. évi IV. törvény tartalmazza. (Lényeges módosítás volt a népi ülnököket is érin­tően az 1989. évi XLII. és az 1990. évi LXXXV. törvényben.)

Next

/
Thumbnails
Contents