Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-03-05 / 9. szám

8 , SZEKSZÁRDI fASARNAP 1995. MÁRCIUS 12. Legyőzni a félelmet és uralkodni a közömbösség felett A nők legnagyobb félelme: a mellrák Magyarországon egy év alatt több, mint kétezer nő hal meg emlőrákban. A Tolna megyében élő 140 ezer női lakosból évente 100 friss eset jelentkezik és 50 felett van a halálozások száma. Az utóbbi két évtizedben 25°/o-kal nőtt a betegek és a meghaltak részaránya. Leggyakoribb és legkevésbé gyógyítható a 45-65 éves nők körében ez a kór, ezért ez a korosztály szorul elsősorban szervezett szűrésre. A Tolna Megyei Kórház Mammográfiás Állomásán - dr. Péntek Zoltán főorvossal -, aki itthon és külföldön megszerzett tudását és tapasztalatát, szinte fanatikusan az emlőrák megelőzésére összpontosítja - járjuk körül e témát, melynek aktualitását a február végén elkezdődött szervezett mammográfiás rákszűrés adja. Akkor Péntek doktor egy hónapot töltött Budapesten, tanulmányozva az emlővizsgálat új útját. Majd Bonyhádon és környékén sikeres mellrákszűrés kezdődött. A program, ahol a 40 évesnél idősebb női lakosság csaknem teljes számban szűrésre került, két év után anyagiak miatt abbamaradt. A sikeresen gyógyult daganatos eseteken kívül azonban ennek a programnak jelentős hatása volt a hazai szakemberekre. A jelen Úgy látszik, hogy a több, mint két évtized sok-sok próbálkozása most érik be Magyarországon is. Az ország több helyén indultak be programok, így kerül sor Tolna megyében is a szervezett emlőrákszűrésre. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár Kockázatkezelő Kuratóriuma 1994-ben pályázatot írt ki, s ezen pályázat egyikét nyerte el a kórház. Ez annyit jelent, hogy tízmillió forint kerülhet felhasználásra a szűrőprogramban. Ez az összeg egyelőre csak 1995re szól. Az anyagi támogatás folytatását jelenleg biztosan még senki sem tudja garantálni, de a biztosító nem hivatalosan közölte, hogy az országban azok a szűrőprogramok, amelyek jó eredményeket érnek el, valószínűleg a következő évben is pályázhatnak. Kitekintés a világba Dr. Tabár László radiológus, magyar orvos által Svédországban, 1976-ban vezetett szervezett mammográfiás szűrés gyógyulási statisztikái kedvezően alakultak. Ez abból adódik, hogy a jobb túléléshez az a legszükségesebb, hogy a daganat felfedezése akkor történjék, amikor még mérete kicsi, hisz ezek között a kevesebb az áttételes eset. Svédországban a lakosságszűrés jelentősen csökkentette az emlőrák halálozását, s az ő általa irányított mozgalom napjainkra ÉszakAmerikára, Ausztráliára, Új-Zélandra, Nyugat- és Dél-Európára, Skandináviára is kiteijedt. Az itthoni „hőskor" Magyarországon dr. Lányi Márton volt az az orvos, aki először foglalkozott a mammográfiás emlőszűrés gondolatával. Ez abban az időben különös dolgot jelentett. Ennek több, mint negyedszázada. modern mammográfiás készülék délutáni szabadidejét. E sorok írója laikusként is megdöbben, látva, hogy ez a részleg - amely különösen kiemelt figyelmet érdemelne, úgy a vizsgálati körülmények, mint a betegek fogadását illetően olyan szűk, hogy az asszisztencia és a gép szinte egymásnak vannak útban, s akkor még hol a beteg? A vizsgáló szellőztethetetlen, kicsi, ki merem mondani, lukban folyik. A jelenlegi gép 3 éve van az osztályon és nem volt maximális a kihasználtsága. A délelőtti műszakban továbbra is a beutalt nők vizsgálatát végzik, míg délután a szervezett emlőrákszűrés folyik. A szervezés irányítása az ÁNTSZ hatáskörébe tartozik. A szűrés Szekszárd és környéke településeivel kezdődött el február végén, majd később Paks és környéke következne. Jelenleg a kapacitás ezt a két régiót tudja befogadni, de tervben van a jövőben olyan további szűrőállomás létrehozása, amely a szűrést az egész megyére kiterjesztheti. A szakdolgozói gárda, amely a szűrést végzi, 11 főből áll. Három orvos, hat szakasszisztens, két adminisztrátor. A vizsgálat A mammográfiás szűrővizsgálatok tervszerű és sikeres elvégzésére hónapok óta folynak az előkészületek a szekszárdi kórház mammográfiás állomásán. A szakszemélyzet világszínvonalú, svéd mintájú kiképzést kapott, a modern készülékek működtetésére. A vizsgálatok hasonlóak a jól ismert tüdőszűréshez, csak itt nem a mellkast, hanem az emlőket röntgenezik. Oly csekély sugármennyiséggel, ami gyakorlati veszet nem jelent. Felvétel alatt a rögzítése és mérsékelt ellapítása szükséges, hogy a lehető legkisebb sugáradaggal lehessen a legjobb felvételt elkészíteni, az elmozdulás veszélye nélkül. A felvételt készítő asszisztensek nagy figyelmet fordítanak arra, hogy vannak érzékenyebb nők, ám azt is tudni kell, hogy az eredményes vizsgálat a nők saját érdekében történik. A szűrést tapintásos vizsgálat követi. Az ideális az, hogy a nők kétévente eljönnek erre a vizsgálatra, de emellett szükséges, hogy minden hónapban - fiatalabb korban menstruáció után - vizsgálják meg saját magukat. Ha elvíyá^ zást észlelnek, azonnal jelentW? zenek vizsgálatra orvosuknál. „Európa-Donna" Péntek doktor hangja egész beszélgetésünk alatt megfontolt, A csapat készen áll Az induló emlőszűrő vizsgálat programját a röntgenosztály egy részlege, a mammográfiás állomás szakdolgozói végzik, napi rendes munkaidejükön túl, kihasználva a <t