Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-03-05 / 9. szám

6 , SZEKSZÁRDI USAR1AP 1995. MÁRCIUS 5. Városi közgyűlés Nadrágszíjhúzó költségvetés - Vita a Szilfa körül ­Bizottság helyett kerekasztal Ismét nagy viták voltak a városi köz­gyűlésben, reggel 9-kor kezdődött az ülés és nyilvánosan délután körülbelül négyig tartott, utána pedig a zárt ülés még késő estig. De ezúttal a vita már nem a legfontosabb napirenddel, a költségve­téssel kapcsolatban folyt. Bizottságos kontra és rekontra Mindenki tudja már a városban, hogy a közgyűlés polgári szövetséget alkotó frakciója, más szóval az ellenzék kitartóan dolgozott és vitatkozott an­nak érdekében, hogy az önkormányza­ti közgyűlésnek legyen mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottsága. Hetek óta zajlik a konfliktus, a birkózás, köz­gyűlésen és külön fórumon (a Művé­szetek Házában tartották). Ezúttal is csaknem két órát vett igénybe a vita, de aztán a közgyűlési szavazás pontot tett a végére. Többen is részt vettek a szó­párbajban, az érvelésekben, s volt, aki háromszor megszólalt. így megközelí­tően sem lehet egy tudósításban, újság­cikkben visszaadni a vita hangulatát, politikai összecsapás jellegét, hiszen ahhoz egy jegyzőkönyv és még annak kommentálása is kellene. A közgyűlés napirendjére került te­hát a szervezeti és működési szabályzat módosításának tervezete, két javaslat­tal: hatodik bizottságként hozzák létre a mezőgazdaságit, illetve a meglévő gazdasági bizottság kiegészülne a kör­nyezetvédelemmel. A napirend tárgya­lása előtt, az ülésteremben megkapták a képviselők az SZDSZ-frakció írásos anyagát, javaslatát arról, hogy mező­gazdasági szakmai kerekasztal elneve­zésű testületet, állandó fórumot hoz­zon létre a közgyűlés, vagyis a mező­gazdasági bizottság létrehozása helyett ez foglalkozzék a város mezőgazdasági jellegű tennivalóinak előkészítésével, s a döntésre váró határozattervezetek in­nen kerüljenek a közgyűlés elé. Még­pedig oly módon, hogy tanácsnokot vá­lasztana a közgyűlés, aki összefogja ezt a munkát, garantálja személyes részvé­telével, hogy minden odakerül a köz­gyűlés asztalára, amit szükségesnek és fontosnak tartanak szőlőtermelők, képviselők, szekszárdi gazdálkodók. Nos, a beterjesztés meglepetést kel­tett, s rögtön heves ellenvéleményeket váltott ki. Haász László képviselő kije­lentette: egy kerekasztal nem tudja be­tölteni azt a szerepet, amit a közgyűlési bizottság. Más jogosítványai vannak. A polgári pártok frakciója ragaszkodik a vekből is felolvasott részleteket, annak igazolására, hogy a mezőgazdaság és a környezetvédelem mennyire összetar­tozó feladatokat, közigazgatási tenni­valókat ad, jelent. Csányi László, a pénzügyi bizottság elnöke egyebek kö­Szót kért a közgyűlé­sen dr. Józan-Jilling Mi­hály, a Szekszárdi Német Kisebbésgi Önkormány­zat elnöke. Elmondta, várták, hogy a február 2­án megtartott ülésükön képviselteti magát a vá­rosi önkormányzat, s hírt kaphatnak arról is, hogy mennyi támogatás jut a kisebbségi önkormány­zat tevékenységéhez. A költségvetési rendelet­tervezetben ugyanis nem szerepel ilyen kiadás. Tudja, hogy takarékos­kodni kell, de, hogy raj­tuk takarékoskodjanak? Létezni sem tudnának támogatás nélkül, mint ön­kormányzat, nemhogy kulturális ren­dezvényeket tartani. A központilag beígért összeg legfeljebb 100-100 ez­ret jelentene egy-egy kisebbségi ön­kormányzat számára. Dr. Józan-Jil­ling Mihály kérte, hogy a költségvetés májusi felülviszgálata alkalmával mó­dosítsák a támogatás mértékét, külön­ben a kisebbségi önkormányzatok el sem tudják kezdeni munkájukat. A polgármester felolvasta a Pénz­ügyminisztérium rendeletét arról, hogy a költségvetés készítésénél fi­bizottság létrehozásához. Nyerges Ti­bor képviselő hangsúlyosan beszélt ar­ról, hogy a Művészetek Házában tar­tott fórum után meglepő ez a fordulat. Kővári László képviselő „megdöbbe­néssel fogadta a javaslatot", hiszen a bi­zottság felállítása lett volna a napirendi pont. Felolvasta a közgyűlésnek azt a leve­let, amit Szakái László agrármérnök, szekszárdi szőlőtermelő és szakíró írt a polgármesternek, érvelve a mezőgaz­dasági bizottság fontossága mellett. Kővári László később még szakköny­zött kifejtette, vitatkozva az ellenzé­kiekkel, hogy a szervezeti szabályzatba be lehet építeni több bizottságot is, de az előző évek tapasztalata az, hogy a sok bizottság már működési zavarokat okoz. Másrészt: vannak, s lesznek a szőlő­és bortermelés érdekeit, ügyeinek irá­nyítását szolgáló testületek, sőt a hegy­községi egyesület minden szükséges jogosítvánnyal bír majd, megalakulásá­tól kezdve. De az önkormányzati me­zőgazdasági bizottságnak milyen ha­tásköre lehetne a hegyközséggel szem­ben? Semmilyen, már csak azért sem, mert a bizottság az egész várost átfogó Koordinációra képtelen. Másrészt a hegyközség hatósági jogokkal bír, tehát nem lehet felülbírálni. A koordináció­ra, a közvetítésre viszont éppen a me­zőgazdasági szakmai kerekasztal lesz alkalmas. Pósta Péter képviselő megje­gyezte, hogy ezek a bizottságviták már borzolják a szakembereket és a lakos­ságot. Mint mondta, a józanság legyen mértékadó, ne a politikai érdek. Név szerinti szavazással úgy döntött a közgyűlés, 11 igennel, 8 nemmel és 2 tartózkodással, hogy felállítják a mező­gazdasági szakmai kerekasztalt. A nem ellenzéki sorokból Kocsis Imre Antal polgármester és Vadas Ferenc képvise­lő nemmel voksolt a kerekasztalügy­ben, s volt 2 tartózkodás is, így alakult ki a szoros végeredmény. A szavazás után Haász László, az ellenzéki frakc^B vezetője bejelentette, hogy frakciója nem vesz részt a kerekasztal munkájá­ban. Ezek után érdeklődéssel várhat­juk, milyen felállásban jön létre ez a fó­rum. Mindenesetre az elfogadott javas­lat szerint a következők delegálnának bele egy-egy szakembert, képviselőt: Szekszárdi Kertbarát Kör, Mezőgazda­sági Termelők Szövetsége, Gazdakör, Hegyközségi Egyesület, a Szekszárdi Szőlő- és Borkultúra Alapítvány, Tol­na Megyei Agrárkamara. A javaslat ki­terjed továbbá arra, hogy a nagyüzemi gazdálkodók közül vegyen részt a ke­rekasztal munkájában a KSZE Rt., a Szekszárdi Mezőgazdasági Rt., az Aranyfürt Termelőszövetkezet, a Hús­ipari Rt., és a Tolna Megyei Tejipari Rt. Hitel: 80 helyett 44 milliqQ Fárasztó lehetett a bizottságos vita, másrészt pedig az előző hetekben, na­pokban már alaposan kivitatkozták magukat a képviselők a költségvetés összegeinek meghatározásáról, tehát, hogy mire mennyi pénz jusson, s így mennyi hitelt vegyen - vehet - fel az önkormányzat, ugyanis rövid idő alatt eljutott a testület a végszavazáshoz, a döntéshez. Tizenöt igennel és 6 tartóz­kodással fogadta el a közgyűlés a költ­ségvetést, ami 2 milliárd 32 millió fo­rint végösszegű és a kezdetben terve­zett, kalkulált 80 milliós hitelfelvétellel szemben csak 44 millió igénybevételét célozza. De ez utóbbiról a Szekszárdi Vasárnap érdeklődésére elmondta Dó­zsa Attila irodavezető, hogy ha a bevé­telekkel kapcsolatos feladatok mind megvalósulnának, akkor nem is lenne szükség hitelre. A költségvetés ösztönzi és kénysze­ríti az önkormányzat által fenntartott, finanszírozott intézményeket, hogy szigorúan gazdálkodjanak a pénzzel. gyelembe kell venni a kisebbségi ön­kormányzatok gazdálkodásának biz­tosítását. Ez a rendelet késett, ezért egyszerűen nem volt mód a költségve­tésben megtervezni, szerepeltetni a német, valamint a roma kisebbségi önkormányzat támogatását. Elnézést kért a polgármester, s bejelentette, hogy a tartalékalapból természetesen rendelkezésre áll a pénz. Csányi Lász­ló, mint a pénzügyi bizottság elnöke megerősítette: nem volt tervezhető ez a tétel, sajnálatos módon, rendelet hiányában, hiszen csak jogszabályok alapján lehet költségvetést készíteni. Felvételünkön dr. Józan-Jilling Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents