Szekszárdi Vasárnap 1995 (5. évfolyam, 1-34. szám)

1995-03-05 / 9. szám

4 , SZEKSZÁRDI fASARNAP 1995. MÁRCIUS 12. Szekszárdi történetek Végig a főúton Tapasztaljuk nap mint nap, sok az átutazó a városon. Ok csak végignyargalnak a borkombináttól Ebesig és ez alatt a négy-öt kilométer alatt szerzett benyomásaikra utaltatnak. Láttak, amit láttak. Ha északról jön a vándor, a borkombinát felől, habár ma már nyugodtan mondhatjuk azt is, hogy az Opel felől, szóval akkor túl sokat nem lát. Ez a része a városnak valahogy megmaradt. Harminc éve téma ez, mármint az, hogy milyennek is kéne lenni egy amúgy nagyon is szerencsés fekvésű város főutcájának, de még sokáig nem lesz olyan, ami- i lyennek jó lenne látni. Ha az utóbbi éveket vesszük alapul, akkor biztosan az anyagiak azok, amelyek gátat szabnak eleve a nagy, városképet formáló építkezéseknek. Nem olyan már a főutca, mint i valamikor volt, de maguk a házak állnak, csupán az változott, hogy ezeket a házakat átalakították. Az utcafronton megszűntek a lakások. Átmenetileg természetesen üzleteket alakítottak ki sokan. Most jut eszembe, nemcsak régi házakról van szó. Van pár új is, melyeket nemrég építettek, de azok is követik • az utca nyomvonalát és mivel építé- í si engedélyt adtak ezekre, ebben az ; évezredben itt már nagy változások nem lesznek. Az a baj, hogy a városnak ezen a végén álló épületek már nagyon öregek. Anyaguk is rossz, alig van közöttük értékes, téglából készült ház és hát ez a fő oka annak, hogy az épületekre már nem is érdemes so- ' kai költeni. Pedig azért más lenne a helyzet akkor, ha itt komoly, stabil ' épületek alkotnák a Rákóczi utcát, de hát sajnos nem. Akkor meg miben reménykedünk mi szekszárdiak, mi lehetne az a megoldás, hogy szebb legyen a főutca a Skáláig például? Meg kéne ezt a dolgot gondolni. A városon átvezető ötvenhatos további szakaszain is van még természetesen rengeteg tennivaló, de azért az arra a részre tervezett városrész nagyon is elfogadható képet mutat, különösen, ha az autós csak éppen kitekint az ablakon. Mi pedig, akik itt élünk és jobban ismerjük a lehetőségeket, mi természetesen szeretnénk, ha gyorsabban változnának a dolgok, de most nem ezt az időt éljük. Mindenesetre valahol el kellene kezdeni, mutatni a jó , példát, a követendő utat... -tükeJárom az utat (9.) Kossuth Lajos utca Az elmúlt években a város egyik legnagyobb ütemben épülő területe volt a Kossuth Lajos utca. Korábban a falusias hangulatú utcaképet a „szocreál" stílusban emelt ATI épülete bontotta meg. Vele szemben áll a stílusát megőrzött, jó hírű vendéglő, a Gilde söröző. A modern építészet jegyeit magán viselő lakó- és üzletházak mellett rossz állagú épületek inkább csak elvétve találhatók a város egyik forgalmas utcájává nőtt szakaszon. Legnagyobb gondja a parkolás, hiszen a környékbeli intézmények körül kiszorult autósok jobb híján itt hagyják járműveiket, sokak bosszúságára. Fejlődik, virul a Kossuth utca, egyre több házat újítanak fel, ruháznak fel új külsővel és funkcióval. Ha gyorsan kapcsol Megyeszerte hat városban immár harmadik alkalommal láttak neki pénteken az általános iskolások és hasonló korú (pl. 6. osztályos gimnazista) gyerekek a Zrínyi Ilona Országos Matematikaverseny feladatainak megoldásához. A három korcsoportban a megyében összesen 1874 versenyző jelezte részvételi szándékát. A szervezésért felelős Dienes Valéria Általános Iskolába 758 tanulót vártak, közülük 471-en szekszárdi diákok. A játékos - de komoly ismereteket feltételező - feladatok a verseny hagyományainak megfelelően elsősorban a gondolkodást mérik. Az eredményhirdetésre március 17-én 14 órakor ünnepélyes keretek között a Művészetek Házában kerül sor, a legjobbak meghívást kapnak a tavaszi szünetben Kecskeméten megrendezésre kerülő országos erőpróbára. A verseny előtti napokban beszélgettünk Marton Aladárnéval, a Dienes-iskola matematika-, munkaközösség-vezető tanárával. - A Zrínyi Ilona matematikaverseny teszt jellegű. Megfelelő forma ez a gondolkodás, az ismeretek mérésére? - A versenyeztetésnek ez is egyféle módja. Itt néfn kell hosszasan bizonyítgatni a megoldást, ez másféle megmérettetés. Nem minden tanulónak jó a teszt, mert van, aki szereti hosszasan, lépésről lépésre leírni a megoldást. S van, akinek ez a forma jobb, mert pillanatok alatt kapcsol, fejben kiszámol mindent, csak levezetnie ne kelljen. Az ilyeneknek jó ez a verseny, akinek jó a logikája, a problémamegoldása, az itt nyerő lehet. A matematika minden területéről vannak feladatok, amelyek azért komoly ismereteket igényelnek a gyerekektől. - Van tétje ennek a versenynek? - Ahhoz már későn rendezzük, a gyerekek is kifogásolják ezt. Lehetett tétje az előző évben, ha hetedikes korában nyert valaki pl. egy megyei versenyt, azt ráírjuk a továbbtanulási jelentkezési lapjára. Most is a hetedikesek esetében van tétje. - Nagyon nagy számban jelentkeznek a kicsik. Most is indul 398 harmadik osztályos. - Ők mindenféle versenyre könynyen mozgathatók. A másodikosok már várják, hogy ők is indulhassanak, sőt volt egy másodikos, aki nem győzte kivárni, indult a harmadikosok versenyében, és Kecskeméten megnyerte az országost. Itt aztán hamar kiugranak az igazán nagy tehetségek. ^^ - Mikor lehet észrevenni a kic!^J gyerek jó matematikai képességeit? - Az első perctől kezdve, mikor elkezdi rakosgatni a golyócskákat jobbról balra, balról jobbra. Ott már lehet látni, milyen gyorsan veszi észre a közöttük lévő szabályosságot. Véleményem szerint nem az a matematikai képesség, hogy a műveleteket milyen gyorsan végzi, inkább az, hogy milyen gyorsan tud dolgok között kapcsolatokat teremteni. S ezt azért a figyelmes szülő hamar észreveszi. - Jó hallani, hogy ilyen sokan versenyeznek, de sokaknak meg annyira „mumus "ez a tantárgy, és a legnehezebb akadály az iskolai évek alatt. A szülő tehet valamit, hogy megszerettesse a matematikát? - Ez sokrétű probléma. Egyfelől a gyereknek vannak adottságai. Ez biztos. De attól is nagyon sok fiigg, milyen lesz a viszonya a nevelőjéhez, tanítójához. S az is számít, hogy a szülők gyakorta be is beszélik a gyereknek, hogy végül is ők