Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1994-02-20 / 7. szám
4 , SZEKSZÁRDI fASARNAP 1994. február 20. ÉP Nyflt tér Szomorú vagyok... Néhány nappal ezelőtt kérdezték meg, mi az ami öt éve Szekszárdra vonzott, s mi az, ami ma itt tart. Természetesen egy mondatban ezt elmondnani nem lehet. Ha mégis megpróbálom summázni, akkor az egyikfélmondat arról szólt: ez a város támogatja, élteti a kulturális kezdeményezéseket, Jegyzi"a színvonalas próbálkozásokat. Ezért most szomorúan gondolkodom, hogy miért nem kap támogatást sok kulturális közösség (a kultúra a világon sehol sem gazdaságos, vagy pénzügyileg „önjáró "), s miért kap a Szekszárdi Vasárnap is olyan keveset, amiből fennmaradni már nem lehet, ha nem akar reklámújsággá zülleni. Végre egy színvonalas, színes tartalmú, igényes helyi újság - nem vidéki kanászkürt, nem halálozási rovat miatt vásárolt lap, hanem minőségi újság, amelyet bárhol az országban (sőt határainkon túl) is mutogathatok (méghozzá büszkén!!!) Vádolhatnak engem elfogultsággal - vállalom. Nem azért írogatok e lap hasábjain mert szókényszerem van, hanem azért mert szeretem, s munkámmal én is támogatni akarom - tisztelve, s megbecsülve az olvasót. De elfogult vagyok a támogatás nélkül maradt Bartina együttessel éppen úgy, mint a Big Band-del, a Madrigálkórussal éppen úgy, mint a Pedagóguskórussal. Nagy baj lenne, ha nem az lennék, tragédia lenne, ha a kultúráért, s a városért aggódókat ezek a tevékenységek hidegen hagynák. Szomorúféltésem csak jelzés. Dönteni mások helyett nincs lehetőségem, s mecénása saját családomnak is csak alig tudok lenni. A kultúra elsorvadásával azonban úgy érzem - Szekszárd valóban az ország legkisebb megyeszékhelye lesz. Ugye, ez nem fog bekövetkezni... Hafenscher Károly evangélikus esperes * Megjelenésétől kezdve olvasója vagyok a Szekszárdi Vasárnapnak. Örömmel és élvezettel olvasom a tudósításokat városunk életéről.. Az újság színvonala az elmúlt években a jó induláshoz képest is folyamatosan javult. Ez a mi újságunk, szekszárdiaké. Nem először, de most is anyagi okok miatt veszélybe került a léte. Bizakodom, hogy nem szűnik meg. Remélem, hogy a város kulturális életét eddig közmegelégedésre gálánsán támogató képviselő-testületünk talál megoldást a financiális gondokra és továbbra is olvashatjuk hétvégeken kedvenc városi Újságunkat. Több kollégám nevében is Dr. Hulin István (oszt.vez. főorvos) Arcél héten ott volt a Fidesz vezető ötös fogata, illetve csak négyen, (Szájer úrnak nem volt érkezése) de így is megvillantották azt, ami erőssége a csapatnak. Volt itt szakértelem, ész, humor, lendület. Jó volt nézni őket ebben a verébszürke politikai mezőnyben. Egy kis változás történt a múltkori kampány óta. Fehér ing, nyakkendő, hetyke mellény, dezodorált hónaljak, mmmmmmmmm irány a csúcs. A négy év előtti szabadcsapatból profi szervezet lett, így kell ezt csinálni, hatékonyság, célirány, kidolgozott program satöbbi, jelöltek bemutatva, kampány indítva, miegymás. igaz, hogy nem igaz vagy nem úgy igaz, de valami bibi van, amit most kemény aprómunkával kell helyrehozni, mondta Orbán utolérhetetlen percenkénti szótagszámmal lökve a sódert. Hát azért volt itt egy kis székházügy, Fodor-Ungár-Molnár kiválás, Mahir-privatizáció, gondolatkísérlet, hogy tán az MDF-el „koalálni", ezt meg kell magyarázni, meg is lett, „át is jött", baba minden. Csak hát az ember valamit hiányol. Azt a hangot, ami a múlttalanságból és a fiatalságból, a friss szemből eredt, nyersességig menő őszinte szókimondást. Lett helyette diplomatikus beszéd. Mi is történt. Csak annyi, hogy betagozódtak, besoroltak, bedarálták őket ebbe a mocsárszinű politikai mezőnybe. Vagy ledarálták ők saját mammmmmm m^ gukat, mert így pépesítve sokaknak ehetőbbek. Arcéiigazítás, besorolás az uram-bátyám, diszkrét telefonos, kiskapus, sógor-koma, ezisamikutyánkkölyke sumákba. Vagy nem, de az biztos, hogy egy színnel kevesebb. N. em is biztos, hogy sajnálja az ember, csak olyat érez, mint amikor azt látja, hogy virtigli gyerekek beteszik magukat a gépezetbe hatos anyacsavarnak. Kár, mert innét az ember azt figyeli, mikor jön ki a szájukon először a „nemzetmegváltás ". - st Újra premier a Német Színházban! Grimms MSrchen, vagyis Grimm-mese válogatás címmel március l-jén 15 órakor új előadással mutatkozik be a Deutsche Bühne társulata, majd egy nappal később, március 2-án 10 órakor ismét előadást tartanak. Rendező: C. Nagy István, a díszletet és a kosztümöt Dienes Erika tervezte, zene: Lányi Péter. A színpadon láthatjuk: Hadzsi Gabit, Török Liliant, Victoria Adelbergert, Kozáry Ferencet, Komjáthi Tamást, Vajda Barbarát és Jozifek Jánost. Fotó: - ka -