Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-02-13 / 6. szám

1994. FEBRUÁR 13. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 15 Bölcsességek a szerelemről „Nem juthatsz túl gondolataimon, S ón velük vagyok, ök meg teveled; S ha alszanak, fölkelti arcod éke Szívemet, szívem s szemem ürömére." (Shakespeare) Nőkről, nemcsak nőknek! Sas Erzsébet oldala V, endégeim a szerelmesek ünnepe, a Valentin-nap előtt férfiak. Sok levél, telefon érkezik, hogy legalább évente egy-két alkalommal legyen ennek az oldalnak féift vendége. Ma három is lesz, méghozzá városszerte ismert és elismert férfiak. Hogy miért pont a képen látható három férfit választottam erre a rendhagyó randevúra? A magyarázat benne van a címben. Darvas Ferenc költő, Szily Lajos, Pecze István úgy is, mint a zeneiskola igazgatója és helyettese, úgy is mint Szekszárd zenei életének - kórusoknak, zenekaroknak vezetői - meghatározó egyéniségei. S mindhárman arról is „híresek", hogy szeretik és tisztelik a nőket. így hármasalkották az 1994-es táncdalfesztiválon a Hiszárdi önkormányzat művelődési bizottsága által delegált társadalmi zsűrit. Első három kérdésem a Valentin-nappal, a szerelemmel kapcsolatos. 1. Február 14. Valentin-nap. Mond ez önnek valamit? Mivel lepi meg ezen a napon feleségét? 2. A Valentin-nap a szerelmesek napja, ön szerint mi a szerelem? 3. Mindhárman kiegyensúlyozott, boldog családi életet élnek. Ön szerint van örök szerelem? Darvas Ferenc, költő: 1. Nemrégen van tudomásunk róla nekünk magyaroknak, pár évnek el kell telnie, hogy igazán ünnep legyen. A feleségemnek egy csokor virággal és egy erre az alkalomra írt verssel kívánok kedveskedni. 2. Szerelem? A legnagyobb mozgatóerő. A legnagyobb dolog a földön. Enélkül az érzés nélkül férfi és nő kapcsolata nem emelkedhet olyan magasságokba, hogy bearanyozza az éleg|Ék\mikor veszít a fényéből, szeretetté, meg^^Ksé, egymáshoz tartozás érzésévé formálódik bennünk. 3. Amikor az ember szerelmes, akkor azt hiszi, ez a szerelem örök. Az, hogy utána elmúlik, vagy tovább él, az a szerencse dolga. Mégis az igaz szerelem örök, mégpedig úgy, hogy azok a pillanatok, amikor úgy érezzük, hogy ez az örök szerelem, megmaradnak. Visszagondolva életünkre, magunkban hordozzuk a szerelmet, amit nem lehet egy másik kapcsolattal, egy másik szerelemmel, egy másik újabb érzéssel eltörölni. Természetesen ilyen szerelem ritkán adatik meg, s elvesztését éppen azért nem kell fájlalnunk, mert gazdagodtunk általa, s mert életünk végéig megőrizzük. Pecze István, a zeneiskola igazgatóhelyettese 1. Valentin-nap? Mikor lesz? Kedves napnak tartom, csak nálunk még igazán nem ismert. Jó, hogy beszélünk róla! Valami kedvességgel biztos meglepem a feleségem. Nem árulom el, had maradjon titok. 2. Lényeges dolog az ember életében, gyakorlója vagyok ennek az érzésnek immár 11 éve. 3. Amennyiben a szerelem és a szeretet közötti érzést nem választjuk el éles határral, akkor tulajdonképpen lehet örök szerelem. Ha a Csók és könny A komoly olvasnivalók mellett vegyük kézbe a címbéli lapot is. Igaz történeteket ígér szerelemről, boldogságról. Kiknek ajánlják a lapot szerzői? Az érett nőknek és a kíváncsi férfiaknak. (S mindenkinek aki meg tudja venni és enni.) Szerelem, zene, vers, táncdalfesztivál A képen balról Szily Lajos, Darvas Ferenc és Pecze István lángolást felváltja a két ember közötti megértés, a tolerancia, s ez mindkét fél részéről működik, akkor élhet az ember örök szerelemben. Szily Lajos, a zeneiskola igazgatója 1. Ma még alig hallani róla. Nagyon kedves ünnepnek tartom, mint minden ünnepet, amely a szeretettel van kapcsolatban. A feleségemnek egy csokor szép virággal fogok kedveskedni. 2. Fiatalkorban lobog az emberben, s ha igazi, később átalakul szeretetté, együvé tartozássá, de azért ki sosem hűl. 3. A kezdeti lobogás nem tarthat életünk végéig. Az örök szerelem megmaradhat, ha szeretetté alakul és így válik két ember egész életét meghatározó érzéssé. A táncdalfesztivál 3 elődöntőjén zsűritagként láthattuk mai randevúnk vendégeit. Milyen élményekkel tértek haza, kinek melyik szám tetszett, s összehasonlították-e a helyszínen vagy idehaza a mostani és a 10-20-30 évvel ezelőtti fesztiválokat? D. F.: A fesztiválon hallhattunk szép, lírai hangvételű, költői ihletésű, mély érzelmeket hordozó számokat. Számomra a legkedvesebb G. Dénes György szövegével, Tréger Andor zenéjével a Vége már! című dal, amit egy paksi versenyző, László Boldizsár adott elő, s akit az első elődöntőből kiesve a közönség szavazatai juttattak be a döntőbe. Azt hiszem, ha a szövegíró költői vénával rendelkezik, már fél siker a szám. Két dolgot másképpen csináltam volna a fesztivál rendezői helyében. Az egyik, hogy külön díjaztam volna a zenét, a szöveget és az előadást. A másik, hogy profi énekeseket és amatőröket nem engedtem volna egy versenyben indulni. Miután költő vagyok, s a szöveg volt az, ami a legjobban vonzott, megfordult a gondolat a fejemben, hogy ha egy jó zeneszerző hozzám fordulna ilyen kéréssel, a legnagyobb örömmel állnék az új feladat elé. Sz. L. és P. I.: Mint minden fesztiválnak, ennek is megvolt a nagy felfedezettje: Bayer Friderika személyében, aki első lett. Nála csodálatos módon találkozott a zene, a szöveg és az előadás. Ha úgy tetszik, ezért az egy dalért is érdemes volt megrendezni a fesztivált. Aminek mi zenepedagógusok különösen örültünk, az az volt, hogy a fiatalok között egyre több a képzett énekes, mert sok minden kell ahhoz, hogy valakiből befutott sztár legyen, de a legfontosabb a zenei alapképzettség. A összehasonlításról, a régi fesztiválokról valamit. Akkor lehetne igazán összevetni a régi és a mostani táncdalfesztiválokon elhangzott dalokat, előadókat, ha egymás mellett és után hallgatnánk meg. A régi fesztiválok előadói fiatal korukban semmivel sem voltak jobbak a mostaniaknál. Sőt! Csakhogy közben évtizedek teltek el, a közönség zenei ízlése fejlődött, az előadóknak óriásit kell produkálniuk ahhoz, hogy kitűnjenek. Ma a tévé közvetíti felénk a világ minden jó, vagy kévésbé jó zenéjét, míg 10-20-30 évvel ezelőtt a táncdalfesztivál országos eseményszámba ment, úgy is mint a könnyűzene legnagyobb, s talán egyetlen hazai bemutatkozási formája.