Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-02-13 / 6. szám

1994. FEBRUÁR 9. , SZEKSZÁRD! VASARNAP 11 - a befogadott gyermektől - az együtt lakás ideje alatt született unokáját, valamint a bérlő - a szülőjét (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét). (2) A bérlő, továbbá a bérlőtárs és a társbérlő kizárólag a bérbeadó, továbbá a másik bérlőtárs és a társbérlő előzetes írásbeli hozzájárulása alapján fogadhatja be a lakásba: - az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó unokáját, - az élettársát, valamint - a testvérét. (3) A bérbeadó a (2) bekezdésben meghatározott esetekben a befogadáshoz való hozzájárulását köteles megadni. 21. § (1) A bérbeadónak a hozzájárulásában ki kell kötnie, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a 18. § (2) bekezdésében említett - jogcím nélkül visszamaradó személyek a «

sból kötelesek kiköltözni. ) A bérbeadónak a hozzájárulásáakkor kell kötelezettséget vállalnia a lakásban jogcím nélkül visszamaradó - a 20. (2) bekezdésben említett személyek másik lakásban való elhelyezésére, ha: - a visszamaradó személy e rendelet alapján egyébként rászoruló személynek minősül és - a bérlővel a lakásban legalább 5 év óta megszakítás nélkül együtt lakott, továbbá - az önkormányzat területén másik, beköltözhető lakással nem rendelkezik. , (3) A (2) bekezdés alapján bérbe adható másik lakás az e rendelet 6. §-ában meghatározott lakásnagyságig terjedhet. A jogcím nélküli személynek az általa lakott lakás is bérbe adható, ha az e feltételeknek megfelel. m 22. § ^Pl) Ha a házassági bontóperben meghozott jogerős bírói döntés alapján a volt házastárs - saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül - az önkormányzati lakás elhagyására köteles, részére a bérbeadónak másik lakást kell felajánlania. (2) Az (1) bekezdésben említett másik lakás csak akkor adható bérbe, ha az elhelyezésre jogosult volt házastárs vállalja a lakásra megállapított lakbér megfizetését. (3) A volt házastársat megillető lakás nagysága a következő: Lakószobák száma a volt házastárs, és a bírói döntés alapján vele együtt költözők száma 1 szoba 2 fő 1,5-2 szoba 2-4 fő 2,5-3 szoba 4-6 fő 3 szobánál nagyobb 6-nál több fő (4) Ha a volt házastárs legalább egy kiskorú gyermekkel együtt költözik, kérésére - a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő - legalább félkomfortos (vagy komfortos) fokozatú lakást kell felajánlani. Hozzájárulás a tartási szerződéshez 23. § (1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetében - a lakásbérleti jog folytatása ellenében - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadását követően tartási szerződést köthet. (2) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulását köteles megtagadni, ha - az eltartó a 16. élétévét még nem töltötte be, - az eltartó a 16. életévét betöltötte, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből reá háruló anyagi terhek viselését vállalja, - az eltartó vagy házastársa az önkormányzat területén másik, beköltözhető lakással rendelkezik, - az eltartó az egészségügyi körülmények alapján a tartás teljesítésére nem képes (leszázalékolt, rokkant nyugdíjas stb.), - a bérlő az életkora, illetőleg az egészségügyi körülményei alapján tartásra nem szorul, - a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés, illetőleg érvényes tartási (gondozási) szerződés alapján más személy gondoskodik, - a bérlővel a lakásban jogszerűen együtt lakó más személy a bérlőt eltartja. (3) A bérbeadó a hozzájárulását megelőzően a (2) bekezdésben meghatározott körülményeket az egyedi esetekben köteles tisztázni. A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése és a pénzbeli térítés 24. § (1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére: a) másik lakást ad bérbe, vagy b) a másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet vagy c) a másik lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítést fizet. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a bérlő: - kevesebb szobaszámú vagy kisebb alapterületű vagy alacsonyabb komfortfokozatú, - azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a településen vagy az épületen belül eltérő fekvésű, illetőleg - nagyobb szobaszámú vagy nagyobb alapterületű, vagy magasabb komfortfokozatú lakás bérbeadását kérheti. (3) Több bérlőnek a (2) bekezdésben meghatározott igénye esetén az ilyen célra felhasználható üres vagy megüresedett bérlakásokat a bérbeadó köteles pályázatra meghirdetni. A pályázati feltételekre és az elbírálás rendjére e rendelet 2-4. §-aiban meghatározott előírásokat kell alkalmazni. 25. § (1) A pénzbeli térítés összegét a lakás használati értéke alapján kell meghatározni: a) összkomfortos 1 szobás 6000 Ft/m

2, 2 szobás 5000 Ft/m

2 és minden további lakószoba után + 20%/m

2, b) komfortos 1 szobás 5000 Ft/m

2, 2 szobás 4000 Ft/m

2 és minden további lakószoba után +20°/o/m

2. c) félkomfortos 1 szobás 4000 Ft/m

2. 2 szobás 4000 Ft/m

2. és minden további lakószoba után + 20%/m

2. d) komfort nélküli 1 szobás 2000 Ft/m

2. szobás 2000 Ft/m

2. és minden további lakószoba után + 20°/o/m

2. (2) Ha a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során a bérbeadó a másik lakás mellett pénzbeli térítést is fizet, ennek összege a két lakás (1) bekezdés szerint számított használati értékének a különbözete. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a bérbeadó a bérlőnek - a törvény 27. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján - cserelakás helyett pénzbeli térítést fizet. A bérbeadó hozzájárulása a lakáscsere-szerződéshez 26. § (1) A bérbeadó a lakáscsere-szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik lakás bérletére vagy tulajdonjogára cseréli. Egy lakás több lakásra is elcserélhető. (2) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha - az elcserélni kívánt önkormányzati lakás bérleti szerződése határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig szól és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni, - a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul, - a bérlőkijelölésre vagy az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztásra jogosult, illetőleg az eltartó a cseréhez nem járult hozzá. (3) Ha a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni. (4) A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő - e rendelet szabályai szerinti - bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről. (5) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő tartalmú lakásbérleti szerződés csak a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárulásával köthető. Hozzájárulás az albérleti szerződéshez .27. § (1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás legfeljebb 50%-át a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával, lakás céljára albérletbe adhatja. (2) A lakás fizetővendéglátás céljára történő hasznosítására e rendeletnek az albérletre vonatkozó előírásai megfelelően irányadók. A bérlőtársi szerződés megkötésének a feltételei 28. § (1) A bérbeadó a bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére - a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül - a bérlőtársi szerződést köteles megkötni. (2) A bérbeadó a bérlő és a vele együtt lakó szülője (az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülője) közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együtt lakását az egészségügyi vagy lényeges személyi körülményeik indokolttá teszik. (3) A bérbeadó a bérlő és a vele együtt lakó gyermeke (az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermeke), valamint a jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a gyermek, illetőleg az unoka: - 16. életévét betöltötte és - a bérlővel a lakásban legalább 1 év óta együtt laknak. (4) A rászoruló személy részére bérbe adott lakás esetében nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha a (2)-(3) bekezdésben említett hozzátartozó az önkormányzat területén másik, beköltözhető lakással rendelkezik. (5) A bérlő hozzátartozójának másik lakását akkor is beköltözhetőnek kell tekinteni, ha azt idegenforgalmi célokra hasznosítja. 29. § A bérbeadó a bérlőnek és a vele együtt lakó élettársának, a testvérének, >