Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-11-27 / 47. szám

1994. NOVEMBER 27. szekszárdi 9 Nyílt tér Válasz dr. Gémes Balázs képviselő úrnak Tisztelt Képviselő Ur! ön a Szekszárdi Vasárnap november 13-i számában bírálta a szociális bizottság munkáját, nehezményezve, hogy nem került kidolgozásra egy városi szociálpolitikai koncepció. Egy ilyen tervezet kidolgozásával tökéletesen egyetértek. Minden valamire való város fontosnak tartja, hogy lakói, de a külvilág részére is bemutassa milyen módon segíti a szociális problémákkal küszködő társait. Ez egyben jelzője is egy testület szociális érzékenységének, humánumának. A kérdés részemről úgy vetődik fel, mikor időszerű egy szociálpolitikai koncepció kidolgozása? Egy ilyen munkának akkor lesz értéke, ha biztos alapokon áll, megfelelő tapasztalatok, tanulmányok segítik a szakembereket, akiknek elsősorban a város alkalmazottainak kell lenniök, de külső segítséget is igénybe lehet venni. Mi kell egy jól kidolgozott koncepcióhoz? Véleményem szerint - biztos törvényi háttér, - legalább a legfontosabb feladatokra létrehozott intézmények rendszere, - a szociális és egészségügyi ellátást irányító és segítő szervezeti egység a polgármesteri hivatalon belül. A feltételekből látható, hogy a törvényes háttér még teljesen nem alakult ki. A Szociális Törvényt másfél éve fogadta el a Parlament és a közeljövőben kívánják módosítani. Természetesen eddig is törvényes keretek között működött a szociálpolitika, de változtatások előtt nem célszerű koncepcióban gondolkodni. A szociális gondoskodás intézményrendszere olyan amilyen, de nem vitathatja senki sem, hogy ezen a téren jelentős előrelépés történt, de a tennivaló is sok még. A feladatok ellátására egységes szervezetre a hivatalon belül miért van szükség? Azért, hogy ezt az igen fontos területet megfelelő szakemberi ellátottság mellett markánsan képviselni lehessen. Azért, hogy ezek a szakemberek feladatukat vállalva minél több konkrét igénnyel keressék a kapcsolatot a bizottság tagjainál és azért, hogy előrelépések történjenek a közhasznú munkák és a szociális foglalkoztatás területén. 4 évvel ezelőtt a szociális ellátást végzők közül lényegében egyetlen szakemberre támaszkodhattunk, ma már 3 van. Mit lehetett tenni ebben a helyzetben? Nem mást, mint a problémákat látva, biztosítani a segélyezést és következetesen építeni az intézményi rendszert. A feladatok fontossága koncepció nélkül is egyértelmű volt. Mikor időszerű szociálpolitikai koncepció kidolgozása? Szerintem akkor, amikor a felsorolt feltételeknek a fő váza összeáll. Ebben a fázisban a tudatos tervezés már jelentősen növelni fogja a hatékonyságot is, hiszen számos szervezet, esetleg magánvállalkozás és városi intézmények munkáját kell összehangolni. Ha a további elképzelések jó esetben a következő ciklus közepéig megvalósulnak, akkor a koncepció is időszerűvé válik. Addig szerintem a legfontosabb az intézményi hálózat bővítése és hasonló tanulmányok végzése, melyet a főiskola diákjai már megkezdtek. Az alapok bővítéséhez nem hiszem, hogy a koncepció a legfontosabb feltétel, a részletek kidolgozásához azonban már nem lesz nélkülözhető. Egyébként a bizottság munkájában számos szakember vett részt, egyetlen egy olyan döntés sem született, melyet a szakma kifogásolt volna. Képviselő úr nehezményezi azt is, hogy megszűntek a pénzalapok az első lakáshoz jutás támogatására. Ez számomra is fájó pont, de félek, ha az éves költségvetési tervek összeállításában nem érvényesül más szemlélet, akkor itt előrelépés nem lesz. Mi az elmúlt két évben következetesen szerepeltettük ezt a tételt a kiadások között, de ha az alkudozások során megcsontosodnak a vélemények, és egy bizottság sem tud engedni a pénzügyi elképzeléséből, úgy hogy még mindig jelentős különbség van a bevételi és kiadási oldal között, akkor nem marad más, mint a „fiskális" költségvetés megalkotása a hivatal szakemberei részéről. Ez történt az elmúlt két évben. Ezt a frakciók legfeljebb már csak kozmetikázták. Sajnos mindkét esetben az első lakáshoz jutás támogatása kimaradt a tervezetből. Egyjelentős, 15-20 milliós tétel visszahozása már rendkívül nehéz feladat, hiszen melyik bizottság milyen tételét kurtítsa meg az ember. Ezért az irodavezető úrral történt beszélgetés után tettem azt a javaslatot, hogy először a bevételt kellene megtervezni, majd az elosztásban megállapodni. A bizottságok szakmai kompetenciája legyen, hogy a lehetőségek alapján mit tud és mit kíván megvalósítani. Ez az elv egyben önkorlátozó lenne, mely a hitelfeltételekre is jótékonyabb hatást gyakorolna. A javaslatomat meghallgatták, de mélyebben nem kívántak vele foglalkozni. így a veszély továbbra is fennáll. Képviselő Úr! Mindketten úgy döntöttünk, hogy indulunk a következő önkormányzati választásokon is. Őszintén remélem, hogy törekvéseinket siker fogja koronázni és továbbra is együtt dolgozhatunk a szociális bizottságban. Ha munkáját nem elsősorban a kritikai szemlélet, hanem a konkrét javaslatok fogják jellemezni, úgy együttműködésünk is sokkal gyümölcsözőbb lehet. Szekszárd, 1994. 11. 14. Üdvözlettel: Dr. Ótós Miklós A könyvkiadás nem vész el, csak... Igen sok látogató kereste fel nemrégiben azt a könyvvásárt, melyet a pedagógiai főiskola aulájában rendezett péntektől hétfőig a Kiadók Háza. A rendezvény főszervezője Schenk János volt. Vele beszélgettünk. - A Jelhozatalt" végigszemlélve úgy tűnik: ma jó üzlet a könyvkiadás. Minden esetben fő szempont a „biznisz"? - Ez az alapvető szempont. Az értékes könyvnek is el kell fogynia, különben értéktelen lesz. Annak semmi értelme, hogy valaki a polcnak, vagy az íróasztalnak írjon, vagy azért alkosson, hogy különböző alapítványokból összeszedjenek valamiféle pénzt támogatásra - hogy megjelenjen egy könyv, amit egyébként a kutya nem olvas el. Az olvasó egy kereskedelmi fogásokkal, eszközökkel megközelíthető lény, az olvasónak kezébe kell vennie, meg kell vásárolnia a könyvet - az üzlet tehát fontos. Egyre több író, szerző ismeri ezt fel. „Ma meghalt a regény" - jönnek vissza egy frankfurti könyvvásárról, ugyanakkor az Európa Kiadó igazgatója bemutat egy kínai regényírónőt, akinek a legnagyobb példányszámban fogynak el könyvei Magyarországon is, ami egyhén szólva megkérdőjelezi a mondat elején említett véleményt. - Sokan óvnak attól, hogy a nyugateurópai, az amerikai kultúra „ráül" a hazai művelődésre és ehhez ragyogó terep például a könyvkiadás. A minap olvastam egy érdekes vélekedést, miszerint a nyugati nagy lexikonok (pl. a Larousse, a Britannica Encyclopaedia) magyarra fordítása szabályosan „elszívja" a potenciális olvasóközönséget a Magyar Lexikontól, megbénítva azt. - Ha most nem hétvége lenne, azt mondanám: menjünk oda a telefonhoz és hívjuk fel az Akadémiai Kiadó kereskedelmi igazgatóját, hogy küldjön a Magyar Lexikon legújabb példányából néhány száz példányt. Tudja mit válaszolna? Hogy ne haragudjunk, elfogyott. Másképp válogatnak az emberek. Akinek az kell, azt veszi meg, aki meg ehhez kötődik, ezt vásárolja. Azt kell, hogy mondjam, a hazai könyvkiadás úgy követi az aktuális divathullámokat, ahogyan azt kell. - Kell? - Feltétlenül. Nem lehet ma pörge kalapban, gatyában mászkálni az úton, hanem farmerben kell menni és hogyha nem a farmer, hanem a Vörös Október Ruhagyár lenne a divat, azt mondanám. A divatokat követni fontos, de a nemzeti értékeket meg kell tartani. A magyar kultúra erre rendkívül érzékeny, úgyhogy meg is tartja. - Tehát nincs félnivaló? - Semmi esetre sincs, attól sem kell félni, hogy összeomlott a magyar könyvkiadás, mert itt a példa, hogy nem omlott össze, sőt: sokkal sokszínűbb lett. Bárkinek megmutathattam volna Az egri csillagokat vagy A páI utcaifiúkat még német kiadásban is, de Kosztolányi műveit éppúgy. Igaz, hogy közben itt van a Walt Disney meg sok minden más - ezek azonban csak színesítették a kiadást. - A szekszárdi könyvvásárlók mire „szavaztak" leginkább? - Igen érdekes jelenségnek voltunk itt tanúi. Az ember ilyenkor már egy kicsit karácsony felé gondol, ugye, és azt hinné, hogy a gyerekkötetek, az ajándékkönyvek kerültek az érdeklődés középpontjába. Nos, ez a közönség vagy nagyon művelt, vagy nagyon okos, mert itt nem a sikerkönyvek fogytak el, hanem azok amelyekre mondjuk büszke vagyok. Őszinte örömmel kerestem ma például fél óráig egy József Attila öszszest, mert kitettünk ide ugyan néhány példányt, de elfogytak. Ez a helyzet. Orbán Gy.