Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-11-13 / 45. szám

1994. NOVEMBER 27. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 7 Fidesz: ST Szakmai alapon politizálni... Működőképes, komfortos város megteremtésén dolgoztunk eddig is, ez szab irányt politizálásunknak, foglalta össze a fiatal demokraták helyi önkormányzati elképzeléseit Majsai-Németh Zsolt, a párt városi szervezete elnökségi tagja. A Fidesz november 10-én tartotta meg képviselőjelöltjeit bemutató sajtótájékoztatóját, ahol Kovács Károly városi elnök üdvözölte a megjelenteket és mutatta be a jelölteket. Nyugodt, higgadt, szakmai alapon történő politizálást kí•

nak folytatni, felelőtlen ígérenem tesznek, de meggyőződésük, hogy több odafigyeléssel, takarékosabb, racionálisabb gazdálkodással megőrizhető a város működőképessége. Majsai-Németh Zsolt rövid mérleget vont, ebben kiemelte, hogy az oktatás és a környezetvédelem prioritása fémjelezte munkájukat az elmúlt négy évben, sokat tettek az elmaradt városrészek felzárkóztatásáért, munkahelyek létesítéséért, kezdeményezték a Szekszárdi Vasárnap létrejöttét. Mi az, amit tett a testületben hat fővel dolgozó képviselőcsoport? Dolgozott azokban a bizottságokban, amelyek előkészítő munkájukkal alapvetően meghatározóak voltak lakóhelyük életében. Az önkormányzat által elfo«

ott intézményfinanszírozás kölezetes végigvitele érdekében vállalt vitát, részben ennek is köszönhető, hogy a fenyegető elvonások nem sújtották végül az intézményeket. A művelődési bizottságban városi oktatási koncepció kidolgozásában volt kezdeményező szerepük - áll a felsorolásban egyebek között. De a helyi vállalkozók segítéséért ipari park létrehozását éppúgy kezdeményezték, mint a Nyugdíjasok Érdekszövetségének elhelyezését. Politikai múlt, közéleti tapasztalat nélkül öt év alatt megtanultunk a város érdekei szerint gondolkodni és cselekedni, mondta Majsai-Németh Zsolt. A jelöltek személyét megismerve kérdések hangzottak el. Az SZDSZ helyi szervezetével nem történt együttműködés, mert a közös jelöltek személyében nagyon eltérő véleményen voltak, konkrét tárgyalásra nem került sor egyik párttal sem, tudtuk meg. A Fidesz Laczkó Sándor polgármesterjelöltet támogatja, jelentették be a tájékoztatón. Előzetes információk szerint Kocsis Imre Antalt támogatta volna a Fidesz, a '90-es választásokhoz hasonlóan. Most miért nem? kérdeztük. A városnak vannak kudarcot megélt ügyei, ebben a mai polgármesternek is felelőssége van. Laczkó úr személyében felkészült, a város vezetésére méltó embert támogatunk, hangzott el a válasz. A Fidesz egyébként jelöltként 8000 forintot fordít a kampányra. Képviselőjelöltek: 1. sz. választókerület: Molnár Péter, 28 éves, ügyvezető igazgató. 2. sz. választókerület: Belvaracz Sándor, 26 éves szoftverüzemeltető, Fidesz-tag. 3. sz. választókerület: Pongrácz Zoltán, 24 éves, gyógyszerész. 4. sz. választókerület: Dicső Zsolt, 39 éves, író, költő. 5. sz. választókerület: Péri Gábor, 27 éves, szerkezetépítő mérnök, magántervező, Fidesz-tag. 6. sz. választókerület: Majsai-Németh Zsolt, 31 éves, Szekszárd város tanácsnoka, a Fidesz megyei szervezetének elnöke, országos választmány tagja. 7. sz. választókerület: Temesvári Tamás, 39 éves, termékmenedzser. 8. sz. választókerület: Borbás Tamás, 27 éves, pedagógus, középiskolai tanár. 9. sz. választókerület: Kovács Károly, 31 éves, pedagógus, speciális általános iskola igazgatóhelyettese, a művelődési bizottság elnöke. 10. sz. választókerület: Kutrovácz Jenő 41 éves, ingatlankezelési vállalkozó. 11. sz. választókerület: Hollendus Zsolt műszerész, Fidesz-tag. 12. sz. választókerület: dr. Leidecker Jenő 58 éves, az OTP és Kereskedelmi Bank Tolna Megyei Igazgatóságának igazgatóhelyettese, Szekszárd város alpolgármestere. 13. sz. választókerület: Iker Zsolt 26 éves, a Tolna Megyei Önkormányzat Gyógyszertári Központjának munkatársa, a Fidesz szekszárdi szervezetének alelnöke. 14. sz. választókerület: Simon Zsolt 27 éves, kereskedelmi üzletvezető, Fidesztag. Polgármesterjelölt: Laczkó Lászlót támogatják. T. Zs. A magyarországi németek identitása európai dimenzióban (Az 1994. október 29-én, Palotabozsokon elhangzott előadás nyomán.) Sehr geehrte Damen und Herren, liebe Landsleule! Als ich vor einige Monaten von der heutige Konferenz gehört habe, über das Motto: „Ungarndeutsche Identitát in Europaischen Dimensionen" habe ich sehr viel nachgedacht - was bedeutet das eigentlich flir uns? Wenn man das obererwáhnte Motto hört, um die viele gewöhnliche Gemeinplatze wegzuschieben. suchte ich in meine persönlichenErlebnisse Beispiele. Ich halté mich für einen Ungarndeutschen, der bestimmte, spezielle Beziehungen besitzt zur ungarische und deutsche Nation. Vielleicht sehen wir das erste Beispiel: Ein bedeutendes, negatives Erlebnis meines Lebens war, als ich als 27 Jáhriger im Jahre 1979 in Deutschland war. Damals war in Deutschland eine Wahlkampagne, die Leute wahlten zum ersten Mai das Europaparlament. Das damalige Európa - nach Meinungen der dortigen Politiker reichte bis Österreich, oder bis zum eisener Vorhang. Was dadrüben war, sowie auch meine Heimat, alle die hiesigen Leute gehörten - nach den damaligen politische Vorstellungen - nicht zu Európa. Das andere bedeutende Ereignis erlebte ich schon nach dem Systemvachsel im Jahre 1991 ebenfalls in Deutschland. Die Verhaltnisse der Ungarndeutschen in der Region Tolnau bescháftigten mich intensiver seit 1989-90. und als sog. neuer lílann tretete ich damals im Gemeinschaftsleben und in der Öffentlichkeit der Ungarndeutschen auf. Es war ein sehr wichtiger und hemmender Störfaktor meine mangelnde Deutschsprachkenntnissen. Dieses zu beseitigen wollte ich als Internist und Kardiologer 2-3 Monate in einer deutschen Klinik mit Praktikum verbringen. Ich betone es: nicht fur Geld und nicht hauptámtlich! Ich versuchte dies bei zwei Klinikum, und erwáhnte es bei den Personalchefe - die sehr hilfsbereit und freundlich waren - das ich hauptsahlich als Ungarndeutscher Hilfe benötige, nicht nur meine fachliche, sondern meine sprachliche Kenntnisse verbessern zu können mit dem Ziel: diese zu Hause, in Ungarn benutzen zu können. Die Antwort lautete: Herr Józan, Sie sind ungarischer Staatsbürger, so können wir leider Ihnen nicht helfen, wenn Sie zB: italienischer, spanischer oder greichischer Staatsbürger waren, hatten Sie in diesem Hinsicht keine Problemen, morgen könnten Sie schon sogar die Arbeit hier Aufnehmen, aber als in Ungarn lebender Deutsche hatte ich keine Chansen. Das dritte Erlebnis ist noch sehr frisch: seit einige Wochen besuche ich mit meinen freunden mehrere Ortschaften im Komitat, wobei wir es versuchen den Landsleuten die wichtigste Informationen im Zusammenhang des neues Minderheitengesetzes und der Selbsíverwaltungen zu erklaren. Öfters kam die Frage - nicht nur von der ungarischer Seite -: wozu brauchen wir das alles? Was hat Euch bisher nicht gefallen? Möchtet Ihr Euch wieder abtrennen, Euch in die Ecke Stellen? Diese und ahnliche Erlenisse bestimmten unseren Weg, und unsere Selbstentwicklung worüber wir durchgegangen sind. Meie Antworten waran folgenden: Gemeinsam mit den Völkern von Mittel- und Osteuropa waren wir, sind wir und werden wir immer Europaer sein. Wir siedeln nicht nach Deutschland aus ein Deutscher sein zu können, weil man dies auch in Ungarn - natürlich etwas anderst - sein kann. Die Voraussetzungen dazu soll man hier beschaffen. Wir wollen uns von der ungarische Gesellschaft nicht isolieren, aber auch nicht im Meeres der Assimilation aufzulösen. Wir möchten uns aber als ein bescheidendes Element in das bürgerliche Leben der ungarischer Gesellschaft eingliedern. Das ist die groBe Herausforderung unser Zeit, diese Problemen bescháftigten mich: Józan-Jilling, geboren im Jahre 1952. \