Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-11-13 / 45. szám

4 , SZEKSZÁRDI VA$ARNAP 1993. NOVEMBER 13. Szekszárdi történetek Traktor az USA-ból Vannak dolgok, melyek teljesen eltűnnek egy idő után. Még az emlékük is elvész, mivel nem láthatóak, még hírmondó sem maradt közülük, elfelejtjük őket. Pedig valaha mindennapos látványosságnak számítottak a városban... Emlékeznek még dollárpapára? Nem a filmre gondolok. Volt a váj rosban egy ember, aki megjárta Amerikát és onnan úgy tért vissza, hogy hozott magával többek között egy traktort, egy Fordsont. Ez a gép kicsi volt, csendben ment a városban, nem pöfögött, mint itthoni kortársai. Neki nemcsak egy hengere volt, mint magyar kortársainak. Jóval halkabb volt egy teherautónál, de még némelyik személyautón is túltett. Bizonyára addig ment, amíg csak tudott, mert egyszer csak eltűnt, nem láttuk többet. Lehet persze, hogy valahol megvan, lapul valahol egy fészerben... * Volt a kornak, az ötvenes éveknek egy másik, nagyon jellegzetes városi fuvareszköze, a két hatalmas ló által vontatott gumikerekű kocsi. Gazdái, hajtói kiabálását leszámítva csendes volt ez a jármű és nagyon sok volt belőlük, volt időszak, én csak arra emlékszem, szinte mindent ezek a monstrumok vittek. Építőanyagtól kezdve, a marhasóig, élemiszertől kezdve a tűzifáig mindent ezek szállítottak. Ha több összejött belőlük egy helyen, egy sáros mellékutcában, ahol bizony nem volt könnyű a nagyon megrakottjármüveknek a haladás, szóval az ilyen helyeken rettenetesen nagy volt a hangzavar. Üvöltöttek a hajtók, ütötték a lovakat teljes erejükből, az egész környék visszhangzott tőlük. Rettenetes volt. De senki nem tiltakozott, legfeljebb csak befogta a fülét minden jobb érzésű ember. Akkor még nem voltak zöldek, környezetvédők, meg állatvédők, vagy ha voltak is, nem sokat tehettek az állatokért.. Azoknak sajnos ilyen szomorú volt a sorsuk. Egész életükben csak dolgoztak, keményen, nagyon sokat és még ütötték is őket. Volt egy eset, amikor nem verték őket. A vasútállomásról két ilyen kocsi két hatalmas harangot szállított a belvárosi templomhoz. Vasárnap délelőttre emlékszem. Ott volt szinte az egész város. A pap harangotszentelt, ünnepeltünk... A lovaknak is ünnep volt ez a vasárnap... -tiikeSorozatunkban most a Szekszárd környéki települések önkormányzati képviselő-választásáról szólunk. Kistelepülésen - a törvény ezeket a 10 ezer lélekszám alatti településeknek nevezi - úgynevezett kislistás a választási rendszer. Ajánlási küszöb A jelöléseknél a határidők természetesen megegyeznek, s az ajánlásnál ugyanúgy szükséges a 3°/o-os küszöb, mint a nagyobb településeken. Eltérés a polgármester jelölteknél van, mert kistelepüléseken a választásra jogosult állampolgárok ajánlásainak nem 3, hanem 5%-át kell megszerezni ajelöltséghez. Szekszárd kivételével minden tolnai településen számolni kell a megyei önkormányzat választásával is. Itt az a törvényi rendelkezés, hogy a megyei listát állító szervezeteknek adott választókerület 0,5%-ában kell támogatottságot elérniük. A megyei közgyűlést úgy választják, hogy a megyét két választókerületre osztják: egyik választókerülethez tartoznak a 10 ezernél kisebb lélekszámú települések, másikba a nagyobbak, tehát gyakorlatilag a városok. A törvény pontosan meghatározza azt, hogy az egyes választókerületekben hány mandátum szerezhető. Tolna megyében ez kb. 60-40% a kistelepülésekjavára. A megyei listák ajánlása hasonló módon történik, mint a képviselőké, csak más jellegű az ajánlóív. A megyei közgyűlés 41 fős. Kistelepüléseken is - már ahol kezdeményezték - sor kerülhet a kisebbségi önkormányzati választásra. A feltételei teljesen ugyanazok, azzal a különbséggel, hogy a törvény rendelkezése szerint az 1300-nál kisebb lélekszámú településen 3 tagú a kisebbségi önkormányzat. Ebből adódóan ott legalább 3 személyre lehet jelölést leadni, és ugyanúgy legalább 5 ajánlást kell összegyűjteni ajelöltséghez. Ez ugyanolyan ajánlóíwel történik, mint a képviselőválasztás esetén. Hány szavazólap? A választások napján a kistelepülések szavazópolgárai általában négy szavazólapot kapnak. (A szekszárdiak hármat.) Kapnak egy kislistás szavazólapot, amin megválaszthatják az önkormányzat képviselőit, kapnak egy másik szavazólapot, amin a polgármesterjelöltek szerepelnek, kapnak még egy szavazólapot, amivel a megyei közgyűlésbe választhatnak tagokat, tehát gyakorlatilag a listákra szavazhatnak, és kapnak egy szavazólapot a helyi kisebbségi önkormányzat választására. (Amennyiben ezt helyben kezdeményezték.) A kislistás szavazás azt jelenti, hogy egyetlen egy listára veszik fel ábécé sorrendben mindazokat a személyeket, akik a szükséges számú ajánlást megszerezték. A szavazónak tudnia kell majd, hogy hány főt jelöljön be, mert ha több személyre voksol, mint ahány az önkormányzati testület száma, akkor érvénytelen lesz a szavazat. Kevesebbre viszont lehet szavazni. A nevek ugyan ábécé rendben vannak, de Előbb gondolkodni, utána cselekedni (Folytatás a 3. oldalról.) hoztunk létre. Ezért az üzleti vállalkozást a magunk részéről igyekszünk is egy kis távolságtartással kezelni, hogy szép, elmélyült munkát végezhessünk. - Mennyire érezhetik fontosnak, megbecsültnek magukat az építészek? - Az önkormányzatok eleinte sokszor kérték a véleményünket, mára ez a gyakorlat megszűnt. Komoly városrendezési kérdéseket sem vitatnak meg a szakma képviselőivel. Ha valahol átadnak egy szép épületet, az újságok megírják, hogy ki mondta az ünnepi beszédet, s készül a ház belsejéről egy fotó. Pedig talán az is lényeges, hogy ki tervezte, hiszen az ő szellemi alkotásáról van szó. -rifotó: -katermészetesen nem így, hanem a szavazatok száma alapján kapják ajelöltek a mandátumot. S miután egyfordulósa választás, nincs semmiféle érvényességi küszöb, ahogy a legtöbb szavazatot kapták, olyan sorrendben kapják meg a mandátumot. Fontos szabály, hogy ha valakit listáról képviselőnek választanak, s ugyanakkor polgármesternek is megválasztották, akkor a listáról törlik, és az utána következő legtöbb szavazatszámot kapott személy lép a helyére. Tehát a polgármester ilyen módon nem tagja a képviselő-testületnek. A polgármesteijelöltek is ábécr rendben kerülnek a szavazólapra, s aki a legtöbb szavazatot kapja, az lesz a polgármester. Megyei közgyűlés és kisebbségi önkormányzat A megyei közgyűlésnél hasonló a választási rendszer, mint volt az országgyűlési választásoknál a megyei listán. Kap a választópolgár egy olyan lapot, amin pártok, társadalmi szervezetek szerepelnek és az ő jelöltjeik. Ezen egyetlen egy szavazattal kell azt a pártot, szervezetet támogatnia, akit ő be kíván juttatni a közgyűlésbe. A helyi kisebbségi önkormányzatnál teljesen ugyanaz a helyzet, mint a nagyobb városokban. A szavazólapon fel vannak tüntetve azok a kisebbségek, akik jelöltet állítottak, olyan sörrer^^ ben, ahogy a választási bizottság ki^P solta. S a kisebbségek nevei alatt szerepelnek a jelöltjeik. Szabály, hogy csak egyetlen egy kisebbség jelöltjeit lehet támogatni, különben érvénytelen lesz a szavazólap. Aki kisebbségi jelöltként indul, és megszerzi a 3°/o-os támogatottságot, azt is felveszik a kislistára, s ha megkapja a kellő számú szavazatot, bekerül az önkormányzatba. Ha így nem jut be, akkor meg kell nézni, melyik az a legkisebb szavazatszám, amivel még mandátumot nyert egy képviselő, s ha egy kisebbségi jelölt legalább annak a felét megszerezte, akkor ő is bekerül még. Vele növekszik a testület létszáma. Ez a „feles" szabály minden kisebbségnél csak egy főre vonatkozhat. Azokon a településeken, ahol csak egyetlen egy szavazókör van - s ilyen Szekszárd környékén is akad -, ott a szavazatszámláló bizottság látja el a választási bizottság feladatát is, a jogorvoslat kivételével. UT. „Mondd, te kit választanál?..." (IV.) Tudnivalók az önkormányzati választásokról