Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-02-06 / 5. szám

6 , SZEKSZÁRDI fASARNAP 1994. FEBRUÁR 13. Együttműködés magángazdákkal lentős beruházásról döntöttek, ame­lyek révén sok környékbeli szőlőter­melő, illetve sertéshizlalást vállaló magángazda is jobb pozícióba kerül, ha a termelésben együttműködik a Mezőgazdasági Rt-vel. Asztalos Antal vezérigazgató a fej­lesztéssel kapcsolatban elmondta: az Állami Vagyonügynökség azzal a kikötéssel adta el a részvények 87 százalékát a külföldi befektetőknek - egy kanadai agrárszakember vállal­kozónak -, hogy két év alatt három­millió márka értékű fejlesztést köte­les megvalósítani. Ennek megfele­lően új szőlőfeldolgozó üzemet épí­tenek, mégpedig igen rövid idő alatt: már az idei szüreten használni akar­ják. Ezt követi a bortárolók bővítése és ugyancsak új palackozóüzem megvalósítása. Az ismert legkorsze­rűbb technológia kerül Szekszárdra, azzal a céllal, hogy reduktív típusú borokat tudjanak készíteni. A palac­kozóból pedig a mostaninál tetsze­tősebb, jobban eladható formában kerüljön ki a palackokba töltött Ca­bernet, Merlot, Rajnai rizling és Chardonnay. Megjegyezte a vezér­igazgató, hogy külföldön a magyar bor, a legkiválóbb is, lényegesen ol­csóbb, mint amennyit ér. Ezen vál­toztatni kell, mégpedig olyan siker­rel, hogy a termésnek ne csak 15-20 százalékát tudják eladni exportra, hanem legalább 50 százalékát. A né­met piacot akarják elsősorban visz­szahódítani, vagyis elérni azt a ke­lendőségét a szekszárdi bornak, ami már a múlt század végén megvolt német földön és később is hosszú ideig. Az új helyzet kedvező lehető­séget kínál a mennyiséget illetően is, több szőlőt tud feldolgozni a rész­vénytársaság. Ezért magánterme­lőktől az eddiginél jóval többet akar vásárolni szüret idején. Szerződéses, stabil kapcsolatokra számítanak. Döntöttek a rendkívüli közgyűlé­sen a nagyüzem tehenészetének fej­lesztéséről is, ami egyrészt bővítést, másrészt modernizálást jelent, pél­dául korszerű fejőház kialakítását. Negyvenmillió forint jut ebben az évben új traktorok és betakarítógé­pek vásárlására, s ezáltal biztosab^^^ alapokat teremthetnek például a ta-^P karmánytermesztéshez. A szekszárdi térségben sok ma­gángazdával van olyan kapcsolata a Mezőgazdasági Rt-nek, hogy a „ki­adott" süldőket meghizlalják és a nagyüzem veszi át a vágósertést, te­hát a piaci munkára nincs gondjuk a kisvállalkozóknak. Ezt az együttmű­ködést erősíteni akarják úgy is, hogy azok a családok, amelyek hizlalásra szeretnének berendezkedni, épít­hessenek a falujukon kívül több száz jószág tartására alkalmas hizlaldákat. Mindenki jól járna, hiszen normali­zálódik az állattartási helyzet és biz­tos megélhetéshezjutnak ajószágot szerető gazdák. „ . Bizonyos, a legéletképesebb cé­gek közé tartozik a Szekszárdi Me­zőgazdasági Részvénytársaság, az egykori állami gazdaság. A tavalyi évet nyereséggel zárták, létszámle­építés nem volt és hosszú távra sem terveznek elbocsátást. A napokban rendkívüli közgyűlésen több igenje­Öt éve érkezett... HaJenscher Károlyt, Tolna-Baranyai Evangélikus Egyházmegye espere­sét levélben és kedden személyesen köszöntötte Kocsis Imre Antal Szekszárd polgármestere abból az alkalomból, hogy öt évvel ezelőtt, éppen 1989. feb­ruár l-jén kezdte meg szolgálatát a megyeszékhelyen. „Az azóta eltelt időben nagy munkát végzett gyülekezetének építése, váro­sunk szépítése, szellemi és lelki életének gyarapítása érdekében. Mindany­nyian büszkék vagyunk a felújított evangélikus templomra, parókiára és or­gonára, a hagyományteremtő szándékkal megrendezett sikeres és Szek­szárdjó hírnevét öregbítő nemzetközi orgonaversenyre. Örömmel figyeltünk a sajtóban megjelenő publikációira (mindenekelőtt a Szekszárdi Vasárnap­ban - a szerk!) és széles körű társadalmi tevékenységére" - írta egyebek kö­zött városunk polgármestere köszöntő levelében. „Hogyan tudok nemet mondani?" (Folytatás az 5. oldalról.) programot, mely még részletesebb kidolgozásra és pedagógiai szem­pontú elemzésre szorul. Mivel nem mindegy, hogy mire építünk, először önismeretet kell oktatni és csak ezután lehet rátérni a veszé­lyeztető tényezőkre. - Mit jelent ez a gyakorlatban? - Fontos, hogy minél több kész­séggel, ismerettel rendelkezzenek a gyerekek, így ellenállóbbakká válnak és könnyebben tudják átvé­szelni a kamaszkor problémáit. A program témáinak többsége nem tipikusan és csak droggal kapcsola­tos. Foglalkozunk például a fiata­labb gyerekeknél a „hogyan tudok biztonságosan hazaérni" kérdés­sel, szeretnénk segíteni az érzelmi kapcsolatok kialakításában is. Nagy hangsúlyt helyezünk a gya­korlati oktatásra, melynek egyik fontos témaköre a döntéshozatal vagy a „hogyan tudok nemet mon­dani, hogy a személyiségem ne sé­rüljön". A program gyakorlatainak zöme a szülőket is bevonja a mun­kába, például otthoni feladatok kö­zös megoldásával. - Van-e lehetőség a szülőkkel való közvetlen kontaktus kialakítására? - Eddig a szülői értekezlet bizo­nyult a legjobbnak. A szülőket ér­dekli a probléma, de meglepő a tá­jékozatlanságuk a dolog gyakorlati részével kapcsolatban. Hogyan nyilvánul meg a jelenség a valóság­ban, hogyan tudják észrevenni, ha gyermekük történetesen drogot fogyaszt? Éppen ezért próbáljuk őket megtanítani arra, milyen fon­tos az, hogy a szülő lássa milyen ál­lapotban kerül haza a gyereke. A gyereknek is fontos az, ha érzi, fi­gyelnek rá, érdeklődnek utána. A szülők kevésbé figyelnek oda a ba­rátokra, pedig azt is fontos lenne szem előtt tartani, kikkel barátko­zik a csemetéjük. A legtöbb gyerek nem kapja meg a kellő figyelmet, amire szüksége lenne. Legnagyobb szerepe a megelő­zésben a családnak van, itt történik a minták rögzülése. Elég, ha csak a mértéktelen gyógyszerfogyasztást említem meg. - Mi a helyzet Tolna megyében, Szekszárdon a drogokkal kapcso­latban? - Reális veszélyként kell kezel­nünk a drogok jelenlétét. Minden drog kapható, nálunk legelteijed­tebb a ragasztó, a jobban szituál­tabbak körében a máktea és a gyógyszerek. Természetesen ami­kor azt mondjuk, lehet kábítószert kapni, csak az talál, aki venni is akar. - Mik a további terveik? - A megelőzést az állam anyagi­lag nem támogatja; nagyon nehéz a dolgunk. Kialakult intézmény­rendszerre lenne szükségünk és rendszeresen működő tanácsadó­ra. Fizikai elvonást bármely kórhá­zi osztályon végeznek, nagyobb gondot jelent a gyógyultak rehabi­litálása. Terveink között szerepel egy epidemiológiai vizsgálat is. - Hogyan tudná meghatározni, mi adja ennek a munkának a szépségét, de egyben nehézségét is? - Az ember mindig törekedett arra, hogy jól érezze magát, hogy tudatát tágítsa, hogy több és más legyen, mint a többiek - a kábító­szerek biztosították is ezt számára. A megelőzésben célpont az em­ber; el kell érnünk, hogy a kábító­szerekkel szemben olyan tanult reflexek alakuljanak ki benne, me­lyek megvédik a veszélytől. Senki sem tud sterilen felnőni, de erősí­teni kell a személyiséget a nehéz­ségek áthidalására. A munkánkat nagy körültekin­téssel kell végeznünk, nehogy más hatást váltsunk ki, mint amilyen a szándék volt. A megelőzés a leg­fontosabb, de kevésbé látványos, kevésbé mérhető része a drogelle­nes tevékenységnek. Szabó Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents