Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-11-06 / 44. szám

1994. NOVEMBER 6. SZEKSZÁRDI 13 „Egy érintős" Sepp Mayerrel Közös hittel a kórusokért (2.) Nagy kaland az éneklés... Nemzetközi kamarakórus-fesztivál színhelye volt október 21-23-igSzekszárd. A 3 napos rendezvény második napján a Művészetek Házában a részt vevő kórusok közös énekléssel köszöntötték egymást. Ezt a közös éneklést csodálhatta meg a hallgatóság este a hangversenyt követően. A fesztivál eseményeinek nagy része a Művészetek Házában, valamint Szekszárd város templomaiban zajlott. A második napi hangverseny után kérdeztük a karnagyokat kórusuk múltjáról, jelenéről, terveikről, amiről sorozatunk szól. A hetvenes években a világ egyik ha nem a legjobb - kapusaként emlegették Sepp Mayert (51), a németek világbajnok kapuvédőjét. 1980-as visszavonulása óta azonban - mint kiderült, önként vállalt - szürke eminenciás szerepét tölti be hazája futballjában: a válogatott, illetve a Bayern kapusait edzi. Különösen a hálóőrök között páiját ritkító karrier volt az övé: a világbajnoki cím mellett négyszer volt a Bayern Münchennel Európa-kupa győztes, egyszer elnyerte a bajorokkal a Toyota Világ Kupát, kapus létére pályafutása során háromszor választották meg az év játékosának a néhai NSZK-ban. A mára mit sem változó, lassacskán feledésbe merülő jó öreg „Szepi" örömmel jette érdeklődésünket. A futball szakzsargonnal élve az alábbi „egyérintős ^íték" következik - vele. - Magyarország? - Kár, hogy keveset járhattam itt pályafutásom során. Kifejezetten tetszik. Több némettel ellentétben, imádom a konyháját. Ezek az étkek olyan erősek, mint én vagyok.- Bayern München? - Fél életem ehhez a klubhoz kötődik, sorsa mindig fontos számomra. Nem vagyok alkalmazottja, de szinte napi a kapcsolatom velük. - Beckenbauer? - Örök időre numero 1. marad a német futballban. Edzőként is a csúcsra jutott, hamarosan a Bayern első számú embere lesz, s ebben a funkcióban is meggyőződésem - valami nagyot fog csinálni. - Berti Vogst? - Mivel a kapusokat edzem a válogatottnál, vele vagyok a világbajnoki csapatból szorosabb munkakapcsolatban. *

letlenül se ütöm bele az orromat a Igába, ő a kapitány, ő dönt. Persze azt elmondom neki, hogy szerintem melyik kapus van a legjobb formában. - Kapusegyéniségek a futballtörténelem ben? - Az önök nagy kapusa, Grosics hatott rám először, Jasin pedig már példaképemmé vált. Aki még igazán naggyá lett: Gordon Banks és Dino Zoff, legalábbis szerintem. - Edzősködés? - Elég nekem bőven ennyi, amit csinálok. Különösen most, hiszen újra tréningezem a Bayern első számú kapusát, Kahnt és az utána jövő fiatalokat. Hogy én valahol vezető edző?... Na nem, erre korábban sem vágytam. A tizenhét év alatt eleget idegeskedtem az edzők és egyes játékosok miatt. Isten ments! - Amerika? - A mi időnkben még nem nagyon tudták arrafelé, mi fán is terem ez az európai foci, így nem sűrűn vitt arra bennünket a világkörüli focimenetrend. De ezzel a kérdéssel, gondolom zrikálni is akar, a németek vártnál gyengébb világbajnoki szereplése miatt. Én úgy látom, a kelleténél nagyobb önbizalommal léptek pályára egyes játékosok. Mert a bolgárok ellen eddig ahányszor játszottunk, annyiszor nyertünk. Kár rágódni ezen. - A futballon kívüli élet? - Tudatosan készültem erre, így 1980-ban, visszavonulásom után nem ért váratlanul semmi. Azt a pénzt, amit a futballal kerestem, egy nagy teniszcentrum megépítésébe fektettem. Ez nap mint nap sok munkát jelent, én viszem az ügyeket, a szervezéstől a reklámig mindent. Tizenhárom szabadtéri pálya és négy fedett vátja a sportág müncheni hódolóit. „Azért bakiznak, mert félnek" Elkísérte a szabadidejükben újabban futballozó és különböző meghívásoknak eleget tevő országos labdarúgó játékvezetői keretet Nagy M iklós, a JT elnöke is. tekintettel arra, hogy élbíráink vélt és valós bakijai igencsak felborzolták az érintett klubokat, játékosokat (egy elvesztett pont csapatszinten már millióban mérhető, ennyit bukhatnak a játákosok), de a szurkolókat is. Ez a negatív fordulat azért is furcsa, mert a magyar játékvezetők a közelebbi, illetve távolabbi múltban - a labdarúgóinkkal ellentétben - sikereket értek el ténykedésükkel. melynek csúcsa: magyar bíró (Puhl Sándor) vezethette a vb-döntőt. - Eddig az esetek nagy többségében meg tudta védeni a játékvezetőket a rájuk zúduló támadásoktól, s most - dacára annak. ltogv jó a nemzetközi megítélés kénytelen volt meghátrálni. - A saját szememre hagyatkozva, tekintettel az ellenőri jelentések, a sajtó véleményére, a mérkőzések videófelvételeire, úgy ítélem meg, hogy ezen az őszön a tolerálhatónál több a végeredményt is befolyásolható hiba, amit a téli időszakban elemezni kell. - Azok a fránya I l-esek!... - Igen, tíz iiyen vitatott eset van: ennyiszer adtuk jogosulatlanul büntetőt a bírók, vagy éppen a szituációkat elnézve, nem adtak. Mi azonnal levontuk a konzekvenciát: eltiltottunk, pihentettünk, de az ezen felüli képtelenségeket, nevetséges dolgokat állító csapatmecénások még nem számoltak el lelkiismeretükkel. - Tudjuk, majd a szünetben elemeznek, de ön szerint mi tette indiszponálttá a bírókat? - Kél dologra tippelek. A Telesportnak a nemzetközi televíziózásban is szokatlan, kegyellen, kiveséző módszere (A bírónuk nincs videója rovat - a szerk), a másik: a pályákon eluralkodó brutalitás miatt. Nem túlzás állítani: bizonyos helyeken életveszélyben ténykednek. -A videó kegvetlen, de-sokan állítják - igazságot szolgáltat. - Ez utóbbival nem minden esetben értek egyet. Ahhoz, hogy ne legyen optikai csalódás, ki lehessen mondani egy megfellebbezhetetlen ítéletet, ahhoz legalább 4-5 kamerás felvételek kellenek, márpedig a tévés bejátszások idehazu egy kamerával készülnek... Kodály-kórus, Gottechain (Belgium) A karnagy, Charlotte Messiaen tört magyarsággal maga konferálta kórusának műsorát. Édesanyja magyar, ennek ellenére már 22 éves volt, amikor Budapesten a Kodály-módszert tanulva megismerkedett a magyar nyelvvel. Tüneményes közvetlenségét és humorát a közönség sok tapssal díjazta, s ez a közvetlenség a kórus célját és életét is híven tükrözi. A12 tagú kórusból 10-en jöttek el, egy kis busszal, s amint Charlotte asszony elmondta, a maguk örömére utaznak, énekelnek, otthonhagyva gondjaikat, s kiénekelnek magukból minden bánatot. Néha körbeállnak és mindannyian egy hangforrásba „dobják be" hangjukat. A kórus életében még sosem volt olyan, hogy a kórustagok között ne lett volna egyetértés, az egész együttlétet, az éneklést, a vele együttjáró utazást kalandnak tekintik. Teljesen véletlenül kerültek a szekszárdi fesztiválra. A Művészetek Háza igazgatója, Baky Péter, Párizsban egy kiállításon ismerkedett meg velük, s a következő találkozás már ezen a fesztiválon történt, a meghívásra boldogan jöttek. Öt éve énekelnek ebben a felállásban, gimnazista, ápolónő, óvónő, gyógytornász, nyugdíjas nagymama alkotják a kórust, vezetőjük zenetanár, „egyébként jogász". Céljuk: jó barátságban, együtténekelni, lehetőleg igényes közönség előtt. Ilyen volt a szekszárdi - vélte a karnagy, s még hozzátette, hogy ilyen városban szeretne élni, amely emberléptékű, sok benne a zöld és kedvesek az emberek. Sas Erzsébet Nagymami receptjére főztek Többször is fölkerestem a szekszárdi Kolping iskolát abban a két napbann, amikor országos találkozójukat tartották a múlt hét végén. Nagy versengés volt az ország öt ilyen iskolájának csapatai között, a tréfás matematikai féladatok megoldásától az elsősegélynyújtásig, de talán a legizgalmasabb és leginkább emlékezetes vetélkedést a sütés-főzés jelentette. Kétféle főzési verseny is volt a szekszárdi Kolping Szakmunkásképző Intézet és Szakiskola falai között. Az első, még pénteken, a kezdőnapon, olyan formában zajlott, mintha vizsgatételeket húznának a tanulók. A szekszárdi iskola csapata a következő összeállításban mehetett a konyhába, hogy elkészítse a húslevest finom metélttel, meg a rántott sertésszeletet hasábburgonyával: Molnár Enikő (Szekszárd), Orsós Anikó és Orsós Katalin (Szedres), Pálfai Mariannn (Németkér) és Székely Krisztina (Paks-Gyapa). Amikor második alkalommal jutottam el az újvárosi iskolába, éppen az ő foztjüket kóstolta két nyugdíjas hölgy, valamint a Kolping iskola szakács szakoktató tanára, Kovács János. Ő egyébként a 2. számú, tehát az újvárosi Kolping család világi elnöke is. Kovács tanár úr a következőképpen jellemezte a rántott szeletet: nagyon jó ízes és porhanyós a hús. A burgonyával viszont elégedetlen volt, noha az is finomra és szép színűre sikerült. Azt kifogásolta a szigorú szakoktató, hogy a hasábburgonya darabjai közül elég sok nem szabályos hasáb alakú lett, hanem kerekded, vagy elvékonyodó. De szóvá tette azt is, hogy a - különben nagyon gusztusos - tálalás hibája: az egyik végén lelóg a salátalevél, holott a saláta, mint díszítő elem, csak a tál pereméig érhet. Mindezt azért írom meg ilyen részletesen, mert kifejezi azt az igényességet, ami jellemző a Kolping iskolára, a tanulásban és a magatartásban egyaránt. Itt vonzóan szigorú, vagyis minden tanulóra kiteijedően figyelmes a tanítás. Nem történhet meg, hogy aki ide bekerül és az első hetekben megszereti az iskolát, tehát itt akar tanulni, hogy az lemaradjon, kínlódjon és bukdácsolással jáija végig a három évet. Másnap, szombaton délután az a feladat várt a benevező diákokra, hogy elkészítsék a nagymami receptje alapján, amit tőle tanultak. Csodálatos ízeket varázsoltak az asztalra a kislányok, megérte volna, hogy valamennyit leíija, megörökítse valaki. Például a decsi lakodalmas kalácsot készítő Lehőcz Tímea és Loboda Viktória munkája érdemel említést, ezt a tejfölös, borsos, sós mártással leöntött kalácsot a már délelőtt, vagy délben érkező vendégeknek tálalják a hagyomány szerint. Gemenci József