Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-10-23 / 42. szám

1994. OKTÓBER 23. , SZEKSZÁRDI USARNAP Lehetős

ég a vállalkozóknak Az Országgyűlés ez év áprilisában elfogadta a gazdasági önkormányzatok, a kamarák megalakításáról, köztestületi státusáról, működéséről rendelkező törvényt. E jogszabály jelentősége akkor érthető meg igazán, ha ismeijük a világ vezető országainak kamarai rendszerét, a kamarák által az Európai Unió betöltött egyre növekvő gazdaságfejlesztési és közigazgatási feladatokat, s nem utolsó sorban a magyar kamarai rendszer évszázados tradícióit. ^ftk gazdaság mai állapota ugyancsak ^Wokolja a gazdasági önkormányzat kialakítását, hiszen a piacgazdaságot megfelelő intézményrendszer nélkül nem lehet megteremteni. Az üzletemberek, vállalkozók önkormányzata lehetővé teszi, hogy a gazdaság szabályozása azok kezébe kerüljön, akik maguk is gazdálkodnak, s a lehető legkisebbre szorítsák vissza a politika és az állami bürokrácia szerepét. Az üzleti közösség képviselői Tolna megyében is végéhez közeledik a gazdasági kamarák megalakítását előkészítő munka. A megye vállalkozóit regisztrálták, majd a törvény által megnevezett három kamarába, s az egyes kamarákon belül szakmák szerint osztályokba sorolták. (A rendelkezésre álló adatok hiányossága miatt né•

y esetben korrekcióra lehet a kébiekben szükség. Ez a folyamat még inkább rávilágít egy korrekt, teljes körű gazdasági cégregiszter fontosságára, ami a kamarákban rövid átmeneti idő után meglesz.) Ezekben a napokban zajlanak az osztályértekezletek, melyek megválasztják a megye üzleti közösségének képviselőit a néhány héten belül sorra kerülő, a kamarák megalakulását kimondó, alapszabályát meghatározó, tisztségviselőit megválasztó küldöttgyűlésre. A választások, a kamara formális megalakulása első lépésnek tekintendő. A kamarai rendszer továbbfejlesztése, kiteljesítése az üzleti szféra közös érdeke. Amennyiben vállalkozóként fölismerjük a kamarai törvény adta lehetőségeket, úgy üzleti tevékenységünk fokozatosan, az eddiginél jóval kedvezőbb keretek között folyhat. Mi a célja, miért kötelező? Ez a fölismerés a vállalkozók jelentős részénél szerencsére megvan, mert - például nyugati üzleti kapcsolataik révén volt alkalmuk meggyőződni a kamarai rendszer jelentőségéről. Másokban a következő kérdések fogalmazódnak meg, melyekre az újság adta teijedelmi korlátok között adhatunk választ. - Mi a kamara? Önkormányzat, melyben a tagság minden vállalkozás számára jog, de egyben kötelezettség is. - Miért kötelező a tagság? A kamara széles körű jogokat kap a gazdaság irányításában. Ha nem lenne kötelező a tagság, e jogok gyakorlásából ki lehetne zárni cégeket, akár egész szakmákat is. A kamara döntéseket hoz a gazdálkodókra vonatkozóan. Aki nem tag, az csak elszenvedhet, de nem befolyásolhatja a döntéseket. - Mi a célja a kamarának? A helyi és a nemzetgazdaság fejlesztése. A vállalkozásokat akadályozó gátak lebontása. A gazdaság érdekeinek védelme. - Miért fontos a kamara nekünk, vállalkozóknak? A vállalkozások ma gyakran kiszolgáltatottak a politika és a bürokrácia szeszélyeinek. Ezentúl végre maguk dönthetnek számos, az üzletmenetet befolyásoló kérdésben. - Lehet itt nekem is szavam? A gazdasági önkormányzatban minden vállalkozás választójoggal bír, s egyben választható is azon testületekbe. amelyek döntenek a helyi gazdaság ügyeiben. A gazdaság egészének érdekei - Miben tud segíteni a kamara? Szinte minden, a gazdasággal összefüggő kérdésben. Szolgáltatásokat nyijj t, tanácsadást biztosít, innovációs, szakképzési és kereskedelemfejlesztési támogatást ad. Feladata új piacok felkutatása és a hazai piac védelme is. - Mennyibe kerül ez nekem? A tagdíj mértékéről a tagság az alapszabályban dönt. A kamarai tagdíjat a vállalkozások az általuk fizetett adóból levonhatják. - Képviseli-e a kamara a vállalkozások érdekeit? A kamara köteles a gazdaság egészének érdekeit képviselni, viszont nem foglalkozhat munkaadói, egyéni és szakmai érdekképviselettel. Szerveződő kamarák" Nem minden kistermelőnek kötelező... Van már kamarai törvényünk is. Ez előírja, hogy meg kell szervezni az Ipari- és Kereskedelmi, a Kézműves-, valamint az Agrárkamarát, illetve december 31-ig már létre kellene hozni mindezek területi kamaráit. A kamarákat gazdasági önkormányzatként is meghatározhatjuk, bár jogosítványaik, költségvetésük ma még nem egészen tisztázott. Várhatóan koordináló, egyeztető szerepük lesz, s hatósági jellegű döntéseket is hozhatnak majd, kezdeményezhetnek törvénymódosítást, beleszólhatnak a kialakításra kerülő kvótarendszerbe. A kamarai törvény máris nyilvánvaló hibája, hogy nem vertikális, a termelők az Agrárkamarába soroltatnak, a feldolgozók, értékesítők a Kereskedelmi és Iparkamarába. A területi Agrárkamara felállításában érdekelt gazdálkodó szervezetek már kijelölték az ideiglenes szervezőbizottságot. Ez a 11 fős előkészítő bizottság a nyár elején kezdte el a szervezőmunkát. Az eddigi eredményekről és a további tennivalókról adott tájékoztatást az elmúlt pénteken Bálint Zoltán, Szentes Nándor és dr. Bősz Endre. Elmondták, hogy elég sok félreértés van a kötelező kamarai tagság értelmezése körül. A tagság azok számára lesz kötelező, akik a mezőgazdaság valamely ágában tevékenykednek és egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkeznek, illetve akik az adóhatóságnál regisztrált mezőgazdasági vállalkozók. A nem adóköteles kistermelőnek nem kötelező a kamarai tagság. A tagság egyébként a későbbiekben majdan tagdíjkötelezettséggel jár, de 1995-ben várhatóan még nem kerül sor a tagdíj bevezetésére. A leendő tagok névjegyzéke a polgármesteri hivatalokban megtekinthető, s akit nem a megfelelő kamarába soroltak be, az most még reklamálhat. Tolna megyében kilenc ideiglenes agrárkamarai osztályt határozott meg a bizottság. Ezek: - növénytermesztés, - kertészet-szőlészet, - növénytermelési, kertészeti-szőlészeti, állattenyésztési és kisegítő mezőgazdasági szolgáltatás, - vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatás, - erdőgazdálkodási termelés és szolgáltatás, - halászat és kapcsolódó szolgáltatás, - vegyes gazdálkodás, - mezőgazdasági vízgazdálkodás, - mezőgazdasági kutatás. Az osztályalakító gyűlések még nem kezdődtek el. Az előkészítő bizottság a sajtó útján is kéri mindazokat, akik majd meghívást kapnak, menjenek el ezekre az alakuló összejövetelekre, mert csak így várható egy erős, érdekek mentén szerveződő kamara felállítása. U.T. Volt (14.) Kockakő... Nagyon sok szekszárdi utca burkolata a kockakő volt. Tartósak, de meglehetősen döcögősek voltak ezek az utcák. Ma már alig-alig lehet ilyen burkolattal találkozni, hiszen a beton, az aszfalt mégiscsak jobban megfelel a közlekedés, a sok-sok autó céljára. Az utak átépítése régen kezdődött. A felvétel a múzeum előtt készült, amikor hozzákezdtek az útszakasz átépítéséhez. I