Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-10-16 / 41. szám

1994. OKTÓBER 16. SZEKSZÁRDI 13 Expaksiak sikeres profi premierje Bognár oktatva, Erős félgőzzel, Szili KO-val győzött „Kenyeret és cirkuszt" - vallot­ták a rómaiak. A mondás máig ér­vényes: a profi boksz apropóján új­fent „táblás ház" a városi sportcsar­nokban az ókori bölcseket igazolja. Mert a „gladiátorharcok" tényleg életre-halálra menő világából vala­mit a profi bunyó ad vissza. Amire nagyon fogékony a gyáva vevő ­nem az ő bőrére megy a játék a Bognár László „műsort csinált" azoknak, akik a profi bokszra jel­lemző megszámolhatatlanul sok testre, illetve fejre mért ütésekért, nagy maflásokért váltottak jegyet. A meccs tipikus példája volt annak, amikor az ütőerő és az ütésálló-ké­pesség önmagában nem elég. Bog­nár amatőrből átmentett erényei kitűnően érvényesültek. Cáfolta Szili Zoltán és edzője Rácz György maga ösztöneit kocsmai verekedé­sekben kiélő nagyszájú, aki maga is ringhősnek érzi magát, aki fölé­nyeskedő, csipkelődő bekiabálá­saival, megjegyzéseivel magát a sportot csak sokadrendűnek tekin­ti. De vevő az értelmiségi, aki az erőt, a dinamikát, a ritmusérzékét, a vérre menő keménységben a já­tékot, a sportot kiérzi a felszínen roppant leegyszerűsítve megjele­nő látványdramaturgiából. Profipremier Az est fénypontjának számító nyitó mérkőzésen - mint egy jó Spilberg-filmben - mindenki meg­találta a neki valót. A profipre­miert éppen Szekszárdon tartó azokat, akik korábban „ráaggatták" a pamacsoló jelzőt. Tőle nem a megszokott módon erőteljes volt. Elképzelhető, hogy erejére, fizi­kumára jótékonyan hat az, hogy csak minimálisát kell fognia ahhoz a súlycsoporthoz, amelyben a pro­fiknál bokszol. Ilyen frenetikus felvezetés után tette be a „forgatókönyvíró" a szo­kásos amatőr és profi műsorrend­től eltérően, félnehézsúlyú héza­got kitöltő mérkőzést. Hogy nem jött meg az első magyarországi profi mérkőzését vívó Erős Lajos kubai ellenfele, ezen még vala­hogy túltette magát a közönség, de azt már nem tudta volna elviselni, hogy ne lássa az elmúlt évtized leg­nagyobb Tolna me­gyei bokszolóját, Erős Lajost, amint hosz­szabb megszakítás után újra folytatja pro­fi pályafutását. Pataki Árpádra - van amikor a szekszárdi team, van amikor a román szö­vetség bokszoltatja ­várt a puskával futó nyúl szerepköre, a „vadász" pedig - át­érezve a nyuszi kiszol­gáltatott helyzetét ­megkegyelmezett, „csak" néhány „riasz­tólövést" adott le. Szép dolog a huma­nizmus, de a profi boksz az a világ, ahol ezt a nemes eszmét — nem igazán díjazzák, sőt!... Hat percig sem tartott Egy belga színekben bokszoló, borostás képű kolumbiai volt a szek­szárdiak szintén Paksról importált bunyósának, Szili Zoltánnak az el­lenfele. Gyorsan kiderült, hogy az amúgy mindenre elszánt valamikori dél-amerikai csak a mérlegen lehet egy súlycsoportban Szilivel. A hazai fiú azzal, hogy „nem hagyja élni" az ellenfelet, azzal, hogy minden moz­zanata a megsemmisítő ütés, a KO jegyében fogant..., szóval ezzel a stí­lussal gyorsan belopta magát a szur­kolók szívébe. Akik ezúttal azt sem bánták, hogy a meccs hat percig sem tartott. Kesztyűében dinamit A nézőt kellőképpen felcsigázták a zárást jelentő nehézsúlyú mérkő­zésre. „Nem irigylem Kőszegi Jós­kát" - mondogatták többen is, ami­kor megjelent az izommal és zsírral egyaránt bőségesen átszőtt felső­testtel a mérleget a 120-asra kibillen­tő Ladislao Huszarik. Aki golyóke­rek fejével, bőrhajával akár a Börtön­lázadás című film szereplője is lehe­tett volna. Persze, az alig valamivel kilencven kiló fölötti karcsú nehéz­súlyú szekszárdi már nem esik két­ségbe ilyen gigászi feladat láttán. Azok után, hogy a néger, a nálánál minden szempontból súlyosabb Bo­towamungo ellen éppen Szekszár­don lebokszolt hat menetet. Ő már Erös Lajos felvértezte magát ilyesmikre. Kősze­gi remekül betartotta a követendő alaptaktikát a rutinos, nálánál egy tí­zessel idősebb, kesztyűjében időn­ként dinamitot rejtegető német szí­nekben versenyző buldózer ellen. Remek védekezés - nemcsak láb­munkával és kettős fedezékkel, ha­nem a belülről való okos taktikus ki­zárással! Bravó Kőszegi!... Nagy tak­tikai csata, de mégis rengeteg ütés mind a két oldalon! Ha lenne epe­vagy veseköve Kőszeginek, Husza­rik biztosan szétzúzta volna. Husza­rik üt többet, Kőszegi viszont tisz­tábban adja a kevesebbet. Leszámítva az ötödik felvonást, ami a testre dolgozó ellenfélé volt. Befejező menet már újra az addigi szereposztásban zajlik. Nincsenek irigylésre méltó helyzetben a ponto­zók, náluk ezúttal a kétségtelenül többet ütő, valamivel kezdeménye­zőbb óriást látták jobbnak. fotó: - kafi ­Sportműsor Szombat: Asztalitenisz: Sárköz Kupa első osz­tályú ranglistaverseny a városi sport­csarnokban (9) Labdarúgó körzeti bajnokság: Kovi­ma FC-Kéty (13.30) Vasárnap: Asztalitenisz: Sárköz Kupa, után­pótláskorúak versenye (9) A sportoldalakat írta és szerkesztette BÁLINT GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents