Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-10-16 / 41. szám

1994. OKTÓBER 30. 627 , SZEKSZÁRDI VASARNAP A nyolcvanas évek elején, mikor a nectarin őszibarackokat behozattuk Amerikából, Franciaországból, Olaszországból, Gyúró professzor a Kertészeti Egyetemen rábeszélt, vegyek részt ezek vizsgálatában, honosításában, hazai elterjesztésében. Először kicsit zavart az elméleti munka, de végül is elvállaltam. Ez három évig tartó kutatást jelentett, s végül ebből doktoráltam, de inkább arra vagyok büszke, hogy ennek a barackfajtának hazai elterjesztésében oroszlánrészt vállaltam. - És nem kapott kedvet, hogy maga is ültessen ilyen meztelen barackot termő fákat? - Dehogynem. Lovasberényben van most is vagy úgy nyolcszáz, amit a nyolcvanas évek elején ültettem. - Akkor nem a Mezőgazdasági ' Minősítő Intézetben dolgozott Pesten? - De igen. Az ottani elméleti munka mellett ez volt a gyakorlat, vagy mondom úgy, a fizikai munka. - És miért jött Szekszárdra? - Két hektár földért. Tudom, ez furcsán hangzik, de így van. - Otthagyta a tudományos munkát, és eljött földet túrni? - Ez nekem nem testidegen. Már hat-hét éves koromban mentem otthon áz eke után, majd az egyetem után öt éven át egy téeszben, nem is akármilyenben, a dánszentmiklósi Micsurinban voltam a gyümölcs főágazat helyettes vezetője, megszoktam és megszerettem a föld szagát, meg a fizikai munkát. - Tavasszal mégis megpályázta |a 37 Tolna megyei falugazdász ál"lás egyikét, ami olyan íróasztalos feladat. Azóta Medinán, Szedresben és Tengelicen tölti be ezt a hivatalt. - A hét öt napján. De néha akkor is, és a többi napon mindig én is földműves vagyok. Van ez a lovasberényi másfél hektár, Érden nyolcszáz négyszögöl, Medinán másfél hektár gyümölcsösöm, három helyen faiskolám és egy kis szőlőm. - Ezeket egyedül gondozza? - Igen, de amit lehetett gépesítettem. - Akkor ez több munkát ad, mint a falugazdászság. Melyiket tartja főállásnak? - Magam sem tudom. Mindegyiket teljes erőbedobással, odafigyeléssel végzem. És gyors vagyok. Hajdan a tsz-ben húsz fa megmetszése volt a napi norma, én most napi száz tisztességes méretű barackfát megmetszek. - És mint falugazdász mit csinál? Mikor ezt a tisztet a régi kormány kitalálta, mondták itt is, ott is, hogy a falugazdászok a kormány meghosszabbított kezei, amolyan komisszárok. - Ez bizony tisztes tévedés. Ez cseppet sem politikai állás, határozottan állíthatom. A sok újrakezdő sök. Mikor van ideje pihenni? Mikor megy szabadságra? - Tizenegy éve nem voltam szabadságon. Néha télen lehet szuszszanni egy-két napot. De nem is hiányzik. Olyan sokoldalú, színes a munkám, hogy néha már az is pihentető. Engem a beszűkülés fáraszt, a monotonitás. Mikor tudoA gyümölcsösök doktora Valahol gyönyörű almákat láttam. Olyanokat, amikre illett a szó, hogy mosolygós, vagy, hogy kicsattannak az egészségtől. Az almáról érdeklődtem, s akkor hallottam ezt a nevet, Tóth Ferenc. Utána többször hallottam az egy-két éve szekszárdivá lett kertészről, s valaki azt mondta, doktor. Almát termeszt, kertészkedik, minek ide tudományos fokozat. így, mikor találkoztunk, ezt kérdeztem legelőbb. és megfelelő ismeretekkel nem rendelkező fiatal vagy idős falubeli embert kell segíteni, miután az önkormányzatoknál megszűnt az agrárstátus. Most hozzánk fordulnak ezernyi kérdéssel, kéréssel. Például, hogy hogyan kell egy kérelmet megírni, vagy honnan tudnak vetőmagot beszerezni, milyen növényvédő szer kell? - Viszont ez irgalmatlanul nagy munka, mellette a s^ját gyümölcsömányos munkát folytattam, s abban kellett folyamatosan és nagyon komolyan elmélyedni, akkor éreztem fáradtságot. És egy félelmet, hogy szakember-hivatalnok leszek. A több évtizede ott dolgozó kollégáimon láttam, hogy nagyon értik a szűk szakterületüket, de a többit elfelejtik. Én inkább az egész életet akartam. így kezdtem kiépíteni a jövőm. - Milyen jövőt álmodott? - Földszagút. Korábban is jártam hivatalból sokszor errefelé, s láttam, ezen a szőlővidéken a gyümölcsnek nagy becsülete lehetne. És mikor éppen errefelé kínáltak földet;, nyomban döntöttem, jövök. És megcsináltam a gyümölcsöst. Én egyébként nem szoktam sokáig meditálni. A döntéseim úgy születnek, mint egy villámcsapás. Mert amikor mérlegelni, latolgatni kell, már nem lehet igazi megoldást találni. És még valamire ráneveltem magam: bár tízhúsz évre tervezek előre, nem foglalkozom a hónapok, évek múlva jelentkező gondokkal. Abban csak egy hétre gondolkozom előre, így tehermentesítem magam. Vallom, minden problémát akkor kell megoldani, amikor ott van az ideje. Akkor arra koncentrálok, és általában sikerül. Talán ezért nem vagyok olyan fáradt. Megkímélem magam a felesleges töprengéstől. - De a gyümölcsös mellett van szőlője is. - Azt a kis szőlőt, alig pár száz négyszögöl, inkább illendőségből telepítettem, mert Horváth Jóska bátyám azt mondta, én igaziból egy elfajzott szőlész vagyok. Meg, talán, mert a technikumban, Sátoraljaújhelyen én szőlészetet tanultam, csak az egyetemen váltottam át gyümölcsre. - Abban is almára és barackra. - Igen, és amire büszke vagyok, hogy a tízéves fajtaszortimentem még most is korszerű. Ami azt bizonyítja, hogy tíz éve jól döntöttem. - Hogy lehet egy gyümölcs korszerű? Nagymamám almafáin negyven éve termett alma íze sem volt rosszabb a mostaninál. - A piac nagyon szigorú, egyre többet kíván. Es, ha valaki jobbat kínál, az már megelőzi a többit. Most az enyémek ilyenek. Nagyok, szépek, kínálják magukat. - Most, de éppen azt mondta, ez a tíz ével ezelőtti jó döntés eredménye. Viszont előnye újabb tíz év alatt elolvad. - így van. Ezért már most tervezem, a jövőt. Nem is csak tervezem, dolgozok érte. Sikerült oda eljutni a faiskolámnál, hogy a gyümölcsöst akár abba is hagyhatnám. Sőt, a faiskolában érzem igazán, hogy kertész vagyok. És már abban is előre léptem, megcéloztam a szakma velőscsontját, s ez úgy harminc évre ad nekem munkát, programot. - Titkos terv? - Nem. A vírusmentes magcsemete-előállítással akarok foglalkozni, ugyanis, ha mi belépünk az EGK-ba, itt a faiskolákban a mindenféle fáról szedett vadmagok(Folytatás a 7. oldalon.) %