Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-01-30 / 4. szám

12 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1994. JANUÁR 30. Új név kerülhet a szekszárdi kosaras sztártablóra Berkónak most „Frankó w A kérlelhetetlen tények, a pályán látottak tükrében nagyobb kockázat nélkül kijelenthető: aduászt húzott elő a jelképes pakliból a KSC Szekszárd, amikor a nyáron leigazolta Berkó Edi­tet Szarvasról. Akkor még nem tudta a nagyérdemű, hogy egy rendkívül jóke­zű (meccsenként akár féltucat triplára is képes), a pályán „meghalni is tudó" játékos érkezett. „Ló nincs, a szamár is jó" kény­szerigazolások után ráfért már vala­mi jó, netán nemcsak a jelennek, de akár a közeljövőnek is szóló igazolás az ászokban, egyéniségekben szűköl­ködő szekszárdi kosárlabdára. Edit­nek az eddig lejátszott 22 meccsből alig-alig volt úgymond gyengéje, a legnagyobb és a majdani végkifejlet szempontjából sokat jelentő szom­bathelyi győzelemből a maga ellen­felet tönkretevő 35 pontjával vette ki a részét. A nagy duett A szegedi származású, a Dél-Al­fóld fővárosához ma is ezer szállal kötődő irányító-bedobó kosaras nem az a típus aki önmagától „el lenne ájulva", ellenkezőleg - jóllehet sze­rénysége, hétköznapisága, sorsával való elégedettsége következtében nem szerepelt Szegednél, Szarvasnál és egy Szekszárdnál nívósabb csapat­nál a 24 éves játékos...? Mint az aláb­biakból kiderül: nem feltétlenül vá­gyik oda. - A Szarvas minden kétséget kizá­róan jobb csapat, mint a Szekszárd, de nem PVSK- vagy Tungsram-kategória, vagyis egy Berkó Editnek valahol helye kéne, hogy legyen abban a formáció­ban, érzésem szerint. - Feltétlenül megtisztelő, ha más is így látja. Ez van, pontosabban. De egy Nóvák nevezetű edző az elmúlt bajnokságban egészen máshogy lát­ta. Az ezt megelőző három évben nem volt különösebb gond, úgy tűnt érdemes volt eljönnöm Szegedről, aztán az elmúlt bajnokságban min­den megváltozott: én és Veress kegy­vesztettek lettünk az edzőnél, mind­ketten el is jöttünk Szarvasról. - Kit vagy kiket taksált nálad több­re a tréner, s miattuk neked inkább „csüccs" volt, mint a játék? - A két Frankót. Abból a szem­pontból, hogy két helyi, saját neve­lésről van szó, akik azért produkál­tak, meg tudtam érteni a számomra hátrányos helyzetet. De az, hogy nincs más megol­dás, nincs különö­sebb perspektíva a csapaton belül számomra, ez azért eléggé mél­tánytalan volt. - Merthogy, ha nem vagy irányító, akkor még ott a bedobó poszt. Például. Nem tudtam mi­re vélni a majd­nem teljes mellő­zést, rögtön dön­töttem: el innen, de minél előbb. - Ha nem tud­nám amolyan elő­zetes „infóként", hogy Guóth Iván személye volt a döntő abban, hogy végül is Szekszár­„Meghatározó, hogy játsszam és jól érezzem magam" csapatnak. De té­ged vajon ez hosz­szabb távon meny­nyire elégít ki? - Nincsenek nagyratörő vá­gyaim, céljaim. Nem okoz sem­miféle hiányérze­tet, ha úgy feje­zem majd be valamikor a pá­lyafutásomat, hogy nem voltam tagja valamelyik pesti vagy éppen vidéki nagy csa­patnak. Kellő­képpen „be va­gyok oltva" Pest és az ottani miliő ellen. Talán azért is nem kerültem korábban föl, mert én igazándi­don kötöttél ki, akkor is sejtenék vala­mit: ti szellemileg, szakmailag egy nagy duettet alkottok a szekszárdi kosárlab­dában, ami kétségtelen csak jó hatással van a befolyásolandó közegre. - Pedig nem ismertük egymást, nem dolgoztunk egymással, hiszen Iván férficsapatoknál dolgozott. Az élettársa, Ibolya jóvoltából voltak in­formációim róla. Nézeteink, elkép­zeléseink erről a játékról, az edzés­munkáról azonosak. Ez most a gya­korlatban, először együttdolgozva beigazolódott. - Ha ő nem vállal munkát a nőknél, akkor hol köszönt rád az idei bajnokság? - Nehéz kérdés... A Szekszárdon kívül még a Kecskeméttel tárgyal­tam, de nem biztos, hogy igent mondtam volna. A háttérben azalatt, míg velem tárgyaltak, több nem tet­sző unfair dolgok történtek Kecske­méten, amikről nem kívánok szólni. - Gyanítom, hogy más játékost ez teljesen hidegen hagyott volna. A jó szerződés, a még jobb prémium esetén még azt is elviseli, hogy a háta mögött állandóan szidják. - Nálam a gyötrelmes utolsó szarvasi év után az volt a legfontosabb szempont, hogy állandóan játsszam s legyen egy olyan edzőm, aki bízik bennem. Hiába csábítja a Sabaria? - Ebből a szempontból tökéletes választás volt: nem csupán játszol, ha­nem sztárja lettél egy magyar közép­ből legbelül sosem akartam. - A pénz ennyire nem nagy úr nálad? - Meghatározó dolog, de nem minden. Az, hogy játsszam és jól érezzem magam ott, ahol vagyok, az nálam fontosabb. - A jelekből ítélve van remény arra, hogy 1995-ig a KSC szolgálatába állj ­feltéve, ha továbbra is Guóth Iván a tréner. - Azért ebben a megközelítésben ez túlzás, Ivánnal nem vagyok ennyi­re összenőve. A dologjelenlegi állása szerint szeretném kitölteni a szerző­dési időt, szavamat adtam, nem len­ne korrekt, ha tárgyalgatnék. - De ez nem tőled függ: a Sabaria például az elkövetkezendő átigazolási időszakban mindent elkövet, hogy megszerezzen. - Tudok róla, de ez inkább a szek­szárdi klubvezetéstől függ, mint tő­lem, nekem nincs mehetnékem. - Nem tartasz attól, hogy az állan­dó pontszerzés kényszere miatt túl nagy teher van a válladon, amitől eset­leg nimbuszrontó módon össze­rogyhatsz? - Még a szegedi évek alatt meg­szoktam ezt a szerepkört, bízhatok magamban. Ellenben tényleg jó len­ne, ha a közeljövőben a kényszercen­terek helyet egy igazi is feltűnne a csapatnál. Ez ugyanis a továbblépés záloga. Mert ez a csapat bedobó szempontból egyáltalán nem áll rosz­szul, sőt... Ha egy-két csapattársam rutinosabb lenne, ha az első sikerte­len megoldás után nem kerülhetné­nek egy egész mérkőzésre szólóan pszichésen kútba, akkor... - Akkor? - Még ezt az átkozott centerügyet is le lehetne rendezni házon belül, hiszen Zerényi Szilvinek vannak szü­letett adottságai ehhez a poszthoz. - Felkészültél arra is, ha egyszer hullámvölgybe kerülsz és rendre célt tévesztenek a triplakísérletek, labdael­szórás ürügyén, mintfrontember köny­nyen célponttá válhatsz. - Nem vagyok oda magamtól jói tudom azt, hogy előfordul: előké^k letlenül, nem megfontoltan doWr Ezen kell javítani, ezt kell megérezni, talán sikerülhet. Bekiabálások? Nem tudom, miként viselném, eléggé ér­zékeny vagyok. Most sem könnyen reagálom le azokat a nézőtéri beszó­lásokat, melyeket a csapattársaim­mal való, a játék hevében szerintem természetes, vehemensebb magatar­tásom miatt - igaztalanul - kapok. Nem haragszom senkire, nem aka­rok megbántani senkit, egyszerűen így élem meg a meccseket. - Nem zárhatjuk le mással a beszél­getést, mint azzal az e hétvégétől igen­csak aktuálissá vált kérdéssel: evés köz­benjön meg az étvágy alapon, a platy off­on túljuthat-e a KSC a kétségtelenül helyzeti előnyben tevő Kecskeméten? - Nagyon bízom az újabb jó telje­sítményekben, egyéni és csapat^^ ten is. Már napok óta a Kecskeméra­leni meccsekre hangolom magam. Még egyszer nem betlizhetünk egy­szerre annyian ellenük, mint az otta­ni mérkőzésen. Igenis legyőzhetők. Még úgy is ötven százaléknál valami­vel több esélyt adok nekünk, hogy ők játszhatnak többször otthon, de remélem nem lesz ötödik meccs... Bálint György Sportműsor Szombat: Triatlon: évadnyitó felkészülési verseny a városi fedett uszodánál. (Úszás 8.30-11.30, futás: 12.15-14-ig.) Teremfoci: ITV-REPRINT bajnokság újabb fordulója a városi sportcsarnok­ban (9). Vasárnap: Kosárlabda NB 1. Rájátszás a 9-12. he­lyekért: Kecskemét-KSC Szekszárd (16), első mérkőzés. Teremfoci: folytatódik az ITV-REP­RINT terembajnokság (9). 4

Next

/
Thumbnails
Contents