Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-09-25 / 38. szám

1994. SZEPTEMBER 25. , szekszárdi fASARNAP 3 Tíz éve visszatérő ügy Dr. Sülyi József, a kórház gazdasá­gi igazgatója részletes tájékoztatást adott a beruházásról: •- Ez 1984-re visszanyúló ügy. Kö­zel tíz évig tartott az a folyamat, amelynek végső eredménye az volt, hogy ebben az évben a parlament, címzett beruházás keretében, bizto­sította az építéshez szükséges állami forrást. A várható kiviteli Költség kétmilliárd 200 millió forint lesz. Ezt 1992-es árszinten határozták meg. Ugyanakkor a ma érvényes jogsza­bályok szerint a beruházás megvaló­sítása során felmerülő többletköltsé­geket az állam már nem vállalja át, azt a beruházónak, nevezetesen a, Tolna Megyei Önkormányzatnak saját forrásból kell finanszírozni. Te­hát egy 1992-ben készített költség­tervet kell úgy alkalmaznunk, hogy valamelyest megállja a helyét 1994 és '97 között, amikor a kivitelezés lezaj­lik. - Ez bizony nem kis feladat. - De milyen árhatások érnek egy • létesítményt? Például az infláció. A közel milliárdos értékű orvostech­nológia, amelyik nyugati eredetű, a forintleértékelés miatt valójában mennyibe kerül majd? Ugyanakkor a jóváhagyó, tehát a parlament, vala­mint az annak nevében fellépő Fej­lesztési Intézet időközi árváltozást nem fogad el. A másik dolog, hogy a kétmilliárd 200 millió forintos beru­házási érték 10 százalékát fedeznie kell a megyei önkormányzatnak. Ez megérdemel egy olyan megjegyzést, hogy a címzett támogatásokra vo­natkozó törvény nem beszél önkor­mányzati támogatásról. Úgy került ide, hogy a parlamenthez történő előterjesztés előtt a Belügyminiszté­rium úgy döntött, hogy azok az ön­kormányzatok, amelyek nagyon rö­vid idő alatt választ adnak, megkap­hatják a támogatást. - Ezek szerint tartam tudták a ha­táridőt? - Háromnegyed 9-kor jött a tele­fax a megyei elnök úrhoz, hogy 9 óráig igazolja vissza, vállalja-e a 10 százalékot, vagy sem, mert ha nem, ak­kor a parlamenti előkészítő anyagból kihúzzák a szekszárdi beruházást. Nem feladatunk azzal foglalkozni, hogy ez mennyire törvénysértő. A megyei önkormányzat termé­szetesen vállalta a 10 százalékos saját erő biztosítását, de hogy pontosan hogyan, meg miből, ez majd ki fog de­rülni. - Említette, az előkészítés 10 éves múltra tekint vissza. Feltételezem, hogy az eredeti terveket át kellett dolgozniuk. - Igen, ez a tíz év jó volt arra, hogy okuljunk más kórházak példájából. Az 1992-93-ban történt áttervezés során az épület alapterületét kbzel a felére csök­kentették. Az eredeti elképzelések sze­rint a kórház valamennyi diagnosztikai tevékenysége ebbe az épületbe került volna, ahol szinte melléktevékenység­ként folytak volna a műtétek. Tudva azt, hogy a következő években az állam komoly anyagi problémákkal fog küsz­ködni, a kórház vezetése úgy döntött, hogy a már meglévő és működő diag­nosztikai centrumokat nem hozza be ebbe az épületbe, hanem egy korszerű műtőblokkot kíván megvalósítani ezen a 11 800 négyzetméteren, persze úgy, hogy a műtéti szakmákat kielégítő, az ott felmerülő igényeknek megfelelő diagnosztikai berendezések azért így is bekerülnek az új épületbe. tosítják a forrást: '94-ben 52 millió fo­rintot, '95-ben 200 milliót, '96-ban 900 milliót és '97-ben 825 milliót, amely­hez az önkormányzatnak mindig hoz­zá kell tenni a 10 százalékot, mint saját erőt. Szeretném külön megemlíteni, hogy a beruházás forgalmiadó-köteles, tehát a kétmilliárd 200 millió forintból az állam 440 milliót von vissza áfa­ként. Fürdőszobából alakított rr A_rr muto... - Miért van szüksége a kórháznak erre a drága beruházásra, vagyis mű­tőblokkra? - Az A, B, C és más épületek, ame­lyekben a műtők vannak, 1920 és 1930 között épültek, és a mai köve­telményeknek már régóta nem felel­nek meg. A műtéti szakmák kitelje­sedtek, a műtétek száma is megnö­vekedett, ezért a kórház kénytelen volt nem arra való helyiségek átala­kításával mind több műtőhöz hozzá­jutni. így olyan helyzet állt elő, hogy a műtők építészetileg leromlottak, a gépészeti berendezések elhaszná­lódtak, ezért a kórház 1992-ben kénytelen volt saját erőből végrehaj­tani egy kis rekonstrukciót. Jelenleg is van olyan műtőnk, amelyik fürdő­szobából alakult át azzá. - Mi az előnye egy centralizált mű­tőblokknak? - Nagyon könnyű bebizonyítani, hogy a centralizált tevékenység fajla­gos költsége alacsonyabb, mint a de­centralizálté. A kórház hatékonyab­ban fog dolgozni. Egy ilyen blokk­ban a munka szervezése sokkal kor­szerűbb, a programozott műtétek gazdasági kihatását nem lehet vitat­ni. De a hatékonyság nemcsak a mű­tétek végzésére érvényes, hanem az épület és a technika kihasználására is. Minden, ami az épületben lezaj­lik, a takarításoktól kezdve a levegő tisztításán, szűrésén, klimatizálásán át a műtétek előkészítéséig, gazdasá­gosabban végezhető, mint szétszór­tan, több épületben. A leendő kor­szerű létesítmény, a műtő- és diag­nosztikai blokk abból fog megélni, hogy megfelelő kimenő teljesít­ményt nyújt, amit az egészségbizto­sítási pénztár eszerint, tehát megfe­lelőképpen fog finanszírozni. Bizto­sak vagyunk abban, hogy az épület önfenntartóvá válik, az ott végzett tevékenység árbevétele biztosítja a működési költségeket. Minden szakember a helyén lesz - De mire használják majd a mosta­ni, a megszűnő műtőket? - A kórháznak ezekben a régi épü­leteiben jóformán nincsenek orvosi szobák, hiányoznak a nővérpihenők, a betegek számára nincs elég wc és fürdő, éppen azért, mert sok helyet kellett elvenni az időközben kialakí­tott műtőkhöz. Most majd vissza tudjuk állítani azt az állapotot, hogy az ágyszámhoz viszonyítva elegen­dő számú, illetve nagyyságú szociá­lis blokkok tartozzanak. Ez lényege­sen javítja a betegellátás minőségét, (Folytatás a 4. oldalon.) Res esch József, a kórház főmér­nöke felsorolta, mi minden lesz a ha­talmas, korszerűen felszerelt épület­ben, de ez a felsorolás olyan hosszú, hogy nem idézzük. Az első emele­ten három, a harmadik emeleten hat műtőt alakítanak ki, a hozzájuk kap­csolódó kiszolgálóegységekkel, és lesz a harmadikon intenzív őrző is. A központi műtő- és diagnosztikai blokkot híddal összekötik minden olyan osztállyal, amelyek munkájá­hoz műtétek végzése kapcsolódik, tehát sem a beteg, sem az orvos nem a szabadban közlekedik majd, ami­kor átmegy ébbe az új épületbe, illet­ve oda- vagy visszaszállítják. A beruházáshoz lassú ütemben biz­Jobb lesz anyagilag és lelkileg Műtőblokk A szekszárdi kórházban három és fél év múlva ott fognak operálni, ahol most a salakos kocsiparkoló van. A több mint kétmilliárdos beruházás elnevezése: köz­ponti műtő- és diagnosztikai blokk.

Next

/
Thumbnails
Contents