Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-09-11 / 36. szám

1994. SZEPTEMBER 11. , SZEKSZÁRDI fASARNAP 5 Ne vegyenek olcsó cukrot! Kényszerszüret Szekszárdon A „kényszerszüret" szó többször is elhangzott azon a tanácskozáson, amelyet a kertbarátkör, a Hegyközség Egyesület és a gazdakör tagjai tartottak, valamennyien szőlősgazdák, szakemberek, nagy gyakorlati tudással. Rendszeresen összejönnek a Babits Mihály Művelődési Házban, akár szabadegyetemnek is nevezhetnénk a foglalkozásaikat. Most a szüreti előkészületek volt a téma, ami egészen rendkívüli helyzetben való töprengést, döntéseket és gyors «

íkvést kíván - ez derült ki HorJózsef, az ismert borász szakember előadásából, tanácsaiból. Természetesen nem az egész borvidéken lesz kényszerszüret, vagyis előre hozott, a kívánatosnál korábbi szedés, sőt egy-egy gazda ültetvényén belül is felemás helyzet alakulhat ki az érést, illetve a szőlő „egészségi állapotát" illetően. Horváth József arra kérte gazdatársait és általuk azt üzente másoknak, a többségnek, hogy naponta nézzék meg a szőlőt, mert gyorsan teijedhet a rothadás, ha egy kis fertőzés keletkezik valahol. Sajnos, a leggondosabb növényvédelem mellett is történhetett megbetegedés. A hosszú ideig tartó forróság, eső nélkül, nagyon kedvezett a lisztharmat terjedésének, M|őbb pedig, amikor egymást érWr az esők, a bogyó megrepedése következtében válhatott veszélyessé a helyzet. Az előadó, aki két szakfolyóirat legfrissebb cikkeire is hivatkozva beszélt, azt tanácsolta sok egyéb mellett -, hogy ha a szürkerothadás megjelent a szőlőben, de még nem elég magas a cukorfok, ne várjanak sokáig, mert a bePóker bútorház Konyháját szeretné berendezni? Nálunk nyolcféle hidasi konyhabútorból kiválaszthatja az Önnek megfelelőt. S ha igényli, helyszíni felmérésssel és beszereléssel segítünk. Mindezt a legolcsóbban a Póker bútorházból. Irodabútorok, német és olasz importbútorok viszonteladóknak is. Új címünk: Szekszárd, Mátyás király u. 67. Nyitva larlás: hétfőtől péntekig 4-17.(10 óráig, szombaton 9-12.00 óráig. tegség elterjedése nagy kárt okozhat. Élni kell azzal a lehetőséggel, amit megenged a magyar bortörvény: répacukrot adni a musthoz, az előírt mennyiségen belül. Persze úgy, ahogyan a nagykönyvben meg van írva, hogy az erjedés folyamatában „beépüljön" a borba. Horváth József óva intett mindenkit attól, hogy alkalmi cukorárusoktól vegyenek, akik olcsóbban kínálják a portékát. Példák sorát említette, milyen károkat okozott az olyan cukor, amelyiknek az eredete nincs feltüntetve. Volt rá eset, hogy az így megszerzett cukornak csak 70 százaléka volt cukor és semmi eredményt nem értek el vele a borászok. Folyékony cukrot pedig tilos felhasználni a borászatban, ezt a bortörvény is tiltja. Részletesen szólt az előadó a kénezés fortélyairól, mert ennek most ugyancsak nagy a szerepe, s nem lehet séma szerint csinálni, adagolni, sőt a mennyiségre nagyon is kell ügyelni. Arról van szó, hogy használjanak-e egyáltalán erjesztésnél ként. Horváth József ajánlja, mert megfelelő szakszerűséggel csak használhat ez a beavatkozás. Most mindenre külön kell figyelni, például: ha rothadásnak indult szőlőt préselnek, ne akarják teljesen, szinte az utolsó csöppig kisajtolni, éppen ellenkezőleg, csak módjával, mert a beteg héjak leve tönkreteszi az egészet, kénnel sem lehet kijavítani. Még egy figyelmeztetés a gazdáknak, a felvásárlással kapcsolatban. Megjelentek az utóbbi években a szőlőkupecok. Többet ígérnek a hivatalos árnál, illetve az ismert cégek árainál, mondván, hogy ötven százalékát azonnal fizetik, a többit pedig a következő fordulónál. Aztán eltűnnek. Ha igazolást adnak, az rendszerint hamis. Horváth József így fogalmazott: „Hitelbe egy fej szőlőt se adjanak el, ezeknek!" G. J. Vagyonvédelem Vagyonvédelmi kiállítás nyílik szeptember 15-én 12 órakor a Szekszárdi Városi Sportcsarnokban. A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság és a Tolna Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány szervezésében. Közgyűlés A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége Tolna Megyei Szervezete 1994. szeptember 28-án (szerda) délelőtt 9 órai kezdettel a Babits Mihály Művelődési Ház márványtermében tartja éves közgyűlését, melyre tisztelettel hívja és váija sorstársait. Evangélium Jézus bekövetkező szenvedéséről szól és Péter - az imént vallotta meg Messiásnak Jézust - ellentmond neki: „Isten ments, Uram, ilyesmi nem történhet meg veled!" (Mt. 16,23.). Mi lett volna, ha Jézus hallgat Péterre, aggódó, együtt érző szavára?!... A teológusok szerint Jézus a legkisebb szenvedésével, egyetlen könnyhullajtással is megválthatta volna az emberiséget. Ez biztosan áll is, hiszen isteni személyiségnek minden tette, elviselése végtelen értékű. Magának az emberi létnek vállalásával, leélésével is megválthatott volna, de... hol marad a nagy ideálnak igazolása: nincs nagyobb szeretete senkinek annál, aki életét adja barátaiért. Jézus rendreutasította Pétert: „Takarodj, sátán! Emberi módon gondolkodol és nem az Isten tervei szerint! (Mk. 8.) És maradt eredeti elgondolásánál vállalva a megkínzatást és kereszthalált a mi üdvösségünkért. Agere sequitur esse. Jézus a lényege szerint jár el. Minden tettéből kiérződik szeretete az emberek iránt. Mert Isten maga a szeretet. Élni is Jézus tanít meg bennünket, hogy életünkben a bennünk levő lényeget valósítsuk. Ezért jön az evangélium elve mellé Jakab apostolnak praktikus gondolatsora a szentleckében: „Mit használ, havalaki azt mondja, hogy van hite, de hitből fakadó cselekedetei nincsenek?" Ha például egy testvér nélkülözik és azt mondjátok neki: Menj békében! Tartsd magad melegen és lakjál jól! - de nem adjátok meg neki, amire szüksége van, mit használtok? Ugyanígy van a hittel is; ha nem fakadnak belőlejó cselekedetek, halott dolog a hit! Megoldódik ez a kettősség: hiszek - teszek. A kettő egy lesz: „...én tetteimmel bizonyítom a hitemet." - Agere sequitur esse! Mim Ede római katolikus lelkész Szekszárdi történetek Iskolák, emlékek Mártha Gábor tanár Úr leült az osztállyal szemben egy székre. Nem a katedrára, hanem csak úgy. Világos színű, vászon öltönye volt, ha jól meggondolom, akkor lehet, hogy fehér volt ez a ruha. Szóval leült az osztállyal szemben és feltette a nagy kérdést: „Mi az a pusztaszám"? Természetesen nem tudtuk, ma sem használják ezt a kategóriát egy számnál. De ő ezt kérdezte első óráján az ötödikben és hogy ez különleges alkalma volt életünknek, bizonyítja, hogy megmaradt emlékezetünkben. De van régebbi emlékem is: Második elemiben az olvasókönyvünk jobb oldali lapján volt egy kép. Egy erdélyi tájat ábrázolt, fölötte pedig volt egy olvasmány, melynek Monda volt a címe. így kezdődött: „Messze, napkelet felé, az erdélyi hegyek között volt egy vár, pogány vár volt a neve." A monda vége pedig ez volt: „Ember emlékezet óta csak egy ember tért vissza a pogány vár üregéből, de az is késve, mert a becsapódó kőajtó leszakította a csizmája sarkát." Nagyon érdekes dolog ez. Nagyon régi, sok évtizedes emlékek megmaradnak. Az iskolás emlékek, nem mind, de nagyon sok élénken élnek bennünk. Olyan ez, mint amikor a férfiak elkezdik mesélni katonaemlékeiket, nem fogynak ki a történetekből, melyek általában sok év távlatából meglehetősen mulatságosak vagy legalábbis nekünk, akik ilyen helyet még sosem láttunk közelről, nekünk nagyon is az. De kanyarodjunk csak vissza az iskolához. Volt Szekszárdon egy pedagógus, aki alsó tagozatban, mondhatnánk úgyis, elemiben tanított. De amikor csak szerét ejthette, mesélt. Fejből, rendkívül szuggesztív módon, hosszú, sokszor rémségesnél rémségesebb meséket mondott az osztályban síri csendben ülő gyerekseregletnek. Egyre emlékezem, nem a mesére, hanem arra, hogy valami miatt egy meséjét félbe kellett szakítania. ígérte, hogy majd folytatja, de erre nem került már sor soha. Éz a mese is rémségesen indult, felcsigázott bennünket, aztán abbamaradt, ma sem tudjuk a végét. Raffay Sándor, a mesemondó ha még él, már nagyon idős lehet, de mivel jó mesélő volt, bizonyára ő maga tudja még a mese végét, ha azt már el is felejtette, hogy ezt a történetet egyszer az ötvenes évek derekán valamelyik osztályában félbe hagyta. Jó lenne egyszer találkozni vele- tuke -