Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-09-04 / 35. szám

9 1994. SZEPTEMBER 11. , SZEKSZÁRDI VASARNAP csinálok harmincat úgy, hogy a két térdemmel egyfolytában megrúgom a két vállamat. De itt jön be az, hogy az ember vak, nem tudok jól nekifutni. A futásnál jobban ki lehet használni az embernek az erejét, mert ott nem kell technikázni. Most lehetőségem nyílik bekerülni a felnőtt válogatottba, jövőre lesz az EB, ahol kvalifikálhatjuk magunkat az atlantai olimpiára. Remélem, sikerül. - És milyen futószámok vannak? - A klasszikusak, 60-tól az egészen nagy távokig - tudom meg Zsoltitól. Még azt is elmondja, hogy hosszú tá' vokon vezetővel futnak a vakok, egy kis kötél segítségével. S emellett még a dobószámokban is vannak versenyzők, sőt van olyan vak, aki a magasugrással is próbálkozik. - Én inkább sprinter vagyok, 60on 7,6-ot futok - veszi vissza a szót Sanyi. - A vakoknak egyébként az ^Étne a legjobb - folytatja -, ha bevezetnék a szertornát, a gyűrűt, párhuzamos korlátot, lólengést. Én mindet csinálom. Na, jó, szekrényt ugrani nem tudok, vakon nehéz lenne dobbantani, bukfencezni. De lólengésben én voltam a legjobb az osztályban. Az olyan szer, amivel mindig össze van kapcsolódva az ember, azt a vakok is képesek megtanulni. „Lehet hallani, hol kell bekanyarodni" - Pesten nagy a forgalom, a tömeg, a zsúfoltság. Hogy tudtok közlekedni? - Nekem az albérlettől jó esetben 25 perc az iskola közlekedési eszközökkel. A környéken már ismeijük a terepet, de egész Pest egy nagy négyzetrács lényegében, akárhová é

tudnánk menni gyalog is. Egye1, fehér bottal közlekedünk. Ide, haza is busszal járunk. Kimegyünk az Erzsébet térre, lejövünk Szekszárdra, itt meg anyuék várnak minket - közli Sanyi, mintha mi sem volna természetesebb. - Az emberek gyakran türelmetlenek. Mit szólnak, ha ütköztök? - Én nem szoktam ütközni - erősít meg újra Sanyi -, legfeljebb a metróban, de ott a látók is egymásnak mennek. A zebrán is könnyű átkelni annak, aki ismeri a párhuzamos közlekedés szabályait, még a jobbra kanyarodókat is meg lehet ismerni, mert akkor lassít az autó. S ha nekem kell kanyarodnom, meghallom a falakról. Lehet hallani, hogy hol kell bekanyarodni. A látók is meg tudnak állni a fal előtt. Ha nagyon figyelnek, nem mennek neki. - A vakok iskolájában csak nyolcadikban tanítják a közlekedést, és az már elég késő - mondja komolyan Zsolt. - De csak annak nehéz, aki addig mindig csak tanárral vagy kísérővel jár ki - teszi hozzá kajánabbul. Abszolút hallású csodabogarak? - Mondjátok, hogy lehet meghallani a falat? Biztos jó a hallásotok, hogy álltok a zenével? - Én hat éve zenélek, csellózom kezdi ezúttal Zsolt a választ. - Meg kellett tanulni a vak kottát szolfézsórákon, s ugyanott tanultam furulyázni is. Ezt a kettőt azóta is csinálom, de próbálkoztam még trombitával és kürttel is. - Én is megpróbáltam a trombitát, kürtöt - nevet Sanyi de végül megmaradtam a gitárnál. Minden akkordot le tudok fogni, de csak úgy a magam kedvére játszom. Nem vagyok olyan csodabogár, hogy kapásból megmondjam, hogy ez egy „háromvonalas fisz" volt. Van olyan vak, aki képes rá. De akinek abszolút hallása van, még nem biztos, hogy jól csörgőlabdázna. Ehhez más hallás kell. De nem szoktam hamisan énekelni, sőt nem is bírom, ha valaki úgy énekel. Az egyik csapattársunk meg az edzőnk nagyon hamisan énekelt, de már „beléjük vertük" a tiszta éneklést. Nem szeretem, ha valaki nem jól csinál valamit, és az szeret a leghangosabban énekelni, akinek nincs jó hangja. - Sanyi, nem vagy te egy kicsit maximalista magaddal szemben? - kérdezem tétován. - Mindenkivel szemben - hangzik az ellentmondást nem tűrő válasz. Nem szeretem, ha valaki kienged, és nem tudom elviselni, ha sírnak. Különösen a fiúk ne sírjanak. Vitatkozni viszont szeretek tőlem okosabb emberekkel, mert abból csak tanul az ember. A nevelőtanárommal is úgy tanultam, hogy vitatkoztunk. Én nem vagyok hívő, de a Bibliát olvasom. Azért, hogy ha találkozom egy teológussal, tudjak vele beszélgetni, vitatkozni. Ő okosabb, de legyen olyan téma, amiről azért én is el tudom mondani a véleményemet. Vitatkozva gyorsabban, többet lehet tanulni. - Sanyi egyébként mindig valahogy úgy tudja fordítani a szót, hogy neki. legyen igaza - próbálkozik Zsolti. - Igen, ezért is leszek ügyvéd... Még sokáig, sok mindenről beszélgettünk, a pénzről, kirándulásokról, a szép tárgyakról, a barátok fontosságáról. De végszónak nagyon jó Sanyi előző mondata. A két fiú derűje, humora, világtalanul is optimista „világlátása", céltudatos kitartása és akaratereje tiszteletet parancsoló, s így, az iskolakezdés idején nem túlzás:példamutató. Sok sikert, srácok! UDUD TERÉZ Fotó: -kafiVakok világa • 310 éve, 1684. szeptember l-jén Párizsban nyílt meg a világ első, vak gyerekeknek szervezett intézete és iskolája. • A vakok írását Louis Braille francia szemorvos tökéletesítette az 1830-as években. Ő maga is hároméves korától vak volt. • A papír síkjából kiemelkedő vakírás 6 pontból variálja a betűket, melyet a vakok tapintással tudnak leolvasni. A braille-papírra pontozóval vagy írógéppel írnak. • A Vakok Világszövetsége legutóbbi ülésén a közelmúltban nyilvánította nemzetközi ünneppé a Fehér Bot Napját, melyről október 15-én emlékezünk meg. • Jogilag az számít vaknak, akinek látássérültsége 95% feletti. Ök jelenleg 8415 forint rendszeres szociális segélyt és utazási kedvezményt kapnak. • Magyarországon 1918-ban az I. világháborúban megvakult katonák alapították meg a vakok és gyengén látók országos érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezetét, mely azóta is folyamatosan működik. • Hazánkban 1939-ben alapították a Vakok Világa című színvonalas folyóiratot, mely braille-írással (terjedelmi okok miatt kéthetenként) és síkírással (havonta) egyaránt megjelenik. • Szekszárdon és a megye nagyobb városaiban hangoskönyvtárak is segítik a vakok művelődését és tanulását. A rászorulóknak a szövetség magnetofont is kölcsönöz. • Magyarországon kb. 40 ezer vak és gyengénlátó ember él, az országos szövetségnek 20 ezer tagja van. Tolna megyében 822 tag van, ebből 818 teljesen vak, 4 gyengén látó. Közülük 90 fő 22 éven aluli. • A szövetség minden tanulónak (általánostól az egyetemig) minden év szeptemberére biztosítja a hangos tananyagot. • Nyolcadikos korára minden vak és gyengén látó megtanul az iskolában gépelni braille- és sík írógépen is. Ez megkönnyíti a számítógép használatát is, hiszen a két klaviatúra szinte azonos. • A számítástechnika fejlődésével, a „hangos számítógép" megjelenésével a számítógépes pályák is nyitva állnak a vakok előtt. Egyre több a programozó. A hagyományos lehetőségek közül ma is sokan választják a jogi, tanári pályát, mások gyógymasszőrök, telefonalközpont-kezelők lehetnek. • A szövetség nagyon sok bel- és külföldi kirándulást szervez tagjainak, melyekre a vakok mindig nagyon felkészülten indulnak el, s az utakat mindig úgy élik meg, hogy „körülnéztek" a világban.