Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-08-07 / 31. szám

16 1994. AUGUSZTUS 14. SZEKSZÁRDI Az olthatatlan tudásszomj áldozata Az i utolsó „estis" javítóvizsgázó fején csillogott az augusztusi kánikula melege. Várakozással nézett a tanár felé. - Irodalmi tételéből nagyon szerényen szerepelt. - Sajnos. - Nézzük az írásbeli munkáját! Talán emlékszik még, Csokonai volt a téma, Csokonai szerelmi költészete. - Igen. Nagyon szeretem ezt a témát, ezeket a szép szerelmes sorokat... Bájoló lágy trillák! - írt is sok mindent, de talán a kevesebb több lett volna. Gyenge fogalmazásával sokat elvesz a dolgozat értékeiből. Érti? - Igen, tanár úr! - Egészen meglepő mondatokat is találtam dolgozatában. Figyeljen csak! „Mind a kettő (A Reményhez, Tartózkodó kérelem) rokokó vers, ahol a zöld bokrokból látszanak a költő szerelmi érzései... A rokokó kert bokraival és zöld fáival akarta Lillához fűződő viszonyát elmondani, de a keserves igyekezetből csak egy metafora lett... A Tartózkodó kérelem is rokokó vers, amelyben Csokonai kecses arányokat és kis méreteket ír le... Nagyon szerette Lillát, azért írt neki egy szép metaforát..." A dolgozat befejezése is merészen egyéni! Olvasom: „A társadalmi igazságtalanságot is érzékelteti a költő. Arra gondol, hogyha már a társadalomban nem szerencsés, legalább a szerelemben lett volna valami." Ilyen a dolgozata. - Sajnos. - Adok még egy lehetőséget. - Köszönöm, tanár úr. - Beszéljen a népdalról! - Kezdhetem egy őszinte vallomással? - Mondja, Molnár! - Nagyon szeretem a magyar népdalt. - Jó, jó. Tessék! - A magyar népdal egyszerű formában mondja el az egyszerű nép örömét, bánatát. Szereplői az egyszerű falusi népek. Gondolunk itt ugyebár a falusi legényekre és lányokra. Fontos a hangsúlyos verselés. Ez adja a magyar népdal ritmusát. Mondjam még tovább? - Igen. - Fontos ez a ritmus azért is, mert visszaadja a falusi legények és lányok szerelmi életét. - Elég, elég! - Igen. - Nyelvtan. Mit húzott? - A melléknév és fokozása. - Jó. Talál a tételében egy mondatot, olvassa fel. - „Szép vagy, alföld, legalább nekem szép!" - Keresse ki a mellékneveket! - Igen. Itt ugyebár az alföld a melléknév. - Miből gondolja? - Megérzés. - Az nem elég. Kérdezzen rá! - Alföld? - Nem. nem. - Persze a szép! Azért van kettő a sorban. Ugyebár a melléknév... - Fokozza! Hogyan fokozzuk a melléknevet? - Kérem szépen, én nagyon szeretek melléknevet fokozni. - Tessék! - Én szép, te szép, ő szép, mi szép, ti szép, ők szép.. - Elég, elég! Miért írjuk itt kis kezdőbetűvel az alföld szót? - így szebben hangzik. - Mondja Molnár, mi hozta magát ebbe az iskolába? - Az olthatatlan tudásszomj, tanár úr. (fischer) ladunk! Azt hisszük, nyugaton már megoldották, pedig „csak" az történik, hogy szelektíven válogatják a hulladékot, és átviszik Kelet-Ázsiába. Ez a dolgoknak nem megoldása. Olyan szabályozókat kellene hozni, ami igenis serkent arra, hogy visszaváltsam, kevesebbet vásároljak belőle, ne azt vegyem, kedvezőbb áron jussak a környezeti szempontból előnyösebbhez. De ez ma Magyarországon nem működik. Éizelemmel f

, telített ornyezetismeret - Hiányzik az egymás iránti felelősség. Ez morális kérdés és nevelési alapelv. Mit tehetünk a szemléletváltozásért, a környezeti „békéért"? - Rendkívül fontos _______ a környezeti nevelés, és ebben nagy a pedagógusok felelőssége. A gyerekeket valami alap környezeti ismeretre kellene megtanítani, és A kutya sem lakna itt A saját házunk táján sem könnyű söpörni Hogy fiigg össze szociális helyzet és környezetvédelem... inkább érzelemmel fordítani őket a környezet felé. Ha megszerettetik velük a környezetet, akkor a gyerekekben - ha nem is tudatosan - kialakul egy környezetvédő mechanizmus. Attól kezdve, hogy nem szemetel, nem pisil bele a fürdőmedencébe, nem tesz később sem olyat, amivel másnak árt. Mert a környezetvé_______ delem úgy nem működik, hogy van a megyében 250 ember, ebből 50 hivatásszerűen védi a környezetet, a többi meg semmit nem tesz. Ettől a helyzet még nem lesz jobb. S hiába hallunk a világból környezeti katasztrófákról, szeméthegyekről, esztelenül tervezett vízgátakról, kivesző fajokról - ez távol van, ez nem érint meg bennünket. Az embert az érinti meg, hogy tönkremegy a faddi holtág, tönkrement már a tolnai holtág, nem tud fürödni benne, az embereket az érdekli, hogy ők nem hallanak a zajtól, nekik nincs jó vizük. A környezetünket egy kicsit érteni, és nagyon szeretni kell ahhoz, hogy védhető és menthető legyen. - Doktornő, köszönöm a beszélgetést. Udud Teréz Fotó: - kafi -