Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-08-07 / 31. szám

6 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1994. AUGUSZTUS 14. Nincs értelme a sajtón keresztül üzengetni egymásnak, hasznosabb leülni és minden érdekelt fél bevonásával a megoldás felé terelni Dombori problémáját. Ebből a megfontolásból kezdeményezte dr. Fischer Sándor, a KISOSZ megyei elnöke a kedd délelőtti megbeszélést az üdülőterületen. Az ÁNTSZ intézete több szakemberrel és szakértővel felfegyverkezve érkezett a beszélgetésre, a tulajdonos önkormányzatot Hirmann Béla, Dombori gondnoka képviselte, a vállalkozók közül öten tartották fontosnak a megjelenést. Az ÁNTSZ csak a harangozó... Az egészségügy csak a harangozó szerepét tölti be, jóllehet a tüzet nem ő gyújtotta meg, sőt a harang félreverését sem most kezdték - összegezte a hatóság álláspontját dr. Sudár Géza városi főorvos. Ugyanakkor célját elérte, mert tudatosodott mindenkiben: Dombori létéről vagy nemlétéről van szó. Már réges-régen lépni kellett volna, Pékár Kornél, aki maga is faddi lakos és Domboriszakértőnek tartják, évtizedek óta veszélyt kiált - sajnos próféta módjára. Most laikusok számára is érthetően összegzi a helyzetet. Véleménye szerint a legnagyobb ehhez a minősítéshez. így a sokéves törekvés, csatornázás eredménye semmivé lett - köztudott, hogy Budapest, Dunaújváros szennyvizének mintegy 70 százaléka tisztítatlanul folyik a Dunába... Nem attól kell félni, hogy kiszárad, hanem attól, hogy feltöltődik és pocsolyává válik a holtág hangzott a véleménye. A vállalkozók nem dönthetik el és nem kívánják voksukat adni arra, hogy mi történjék a vízzel. Ők azt tudják, hogy holnap mennyi virslit főznek, egyáltalán főznek-e vagy bezárják a kaput és kivonulnak Domboriból. Ez utóbbi megoldás senkinek nem lenne jó, Olcsóbb hűtővagy drágább élővíz? Ma már mindenki a tanulmányterv elkészítésére hivatkozik. Ezt alapul véve kezdődhet a rehabilitáció. Nos, „A faddi Duna-holtán vízminőség-szabályozása" címmel a Budapesti Műszaki Egyetem vízellátás-csatornázás tanszékének szakemberei letették a/, asztalra, a faddi önkormányzat megbízásából. A patkó alakú holtág 10 kilométer hosszú, 1,8-2,2 négyzetkilométer vízfelülettel, 3-5 millió köbméter víztérfogattal rendelkezik a vízállástól függően. Régebben elsősorban a belvizek összegyűjtését, levezetését szolgálta, ma egyre inkább az üdüléssel kapcsolatos igényeket kell kielégítenie - jelzi a tanulmány. A szakértők megállapítják, hogy a faddi Duna-holtág állapotának, ökológiai értékeinek megőrzése érdekében vízpótlás szükséges és a szóba jöhető megoldások közül kettőt javasolnak. Egyik: a faddi holtág északi szakaszát képező Bóvári-ág alkalmas a vízpótláshoz szükséges vízkészlet elötározására, ülepítésre, előszűrésre. így a holtág eredeti állapotát „élővíz jelleggel" lehet visszaállítani. A részletek ismertetése nélkül ez 1991-es áron 12 millió forintba kerülne. A másik lehetőség az atomerőmű kondenzátor-hűtővizének a Kondor-tavon - Solymosi éren keresztül történő bevezetése. Ennek a költségigénye jóval kisebb, 2,3 millió forint, viszont ezt a megoldási kérdőjelezi meg az idegenforgalomra gyakorolt beláthatatlan hatás, illetve az atomerőmű záros élettartama. Bármelyik variáció mellett döntenek is, olyan kiegészítő minőségvédelmi munkákat el kell végezni, mint a kotrási munkák, parti nádasok megóvása, egyáltalán a környezetbarát tájhasználat - állapítja meg a szakértői tanulmány. gondot a közvéleménnyel ellentétben nem az alacsony, hanem a magas vízállás jelenti. Pékár Kornél hangsúlyozza: akkor követték el a meggondolatlan lépést, amikor a nemzetközi kajak-kenu pálya megépítésével a vízszintet megemelték - hiszen kétméteres átlagmélységet kell produkálni hiszen tovább siettetni az üdülőtelep leépülését senkinek nem célja - vélekedett Nagy Tibor vállalkozó. Néhányan már tönkrementek, a többiek küszködnek a kisebb ráfizetésért. De éveken keresztül ezt senki nem várhatja tőlük. Fontosnak tartják azonban és részt vennének egy üdülőtulajdonosokkal közös fellépésben, hiszen közös az érdek, a probléma. Azzal pedig mindenki tisztában van, hogy a faddi önkormányzat nem képes megbirkózni Dombori gondjával. Mi lesz a hárommilliárdos vagyonnal? Valóban a mérleg serpenyőjét nyomja az a közel hárommilliárdos közművagyon, amit Dombodban és Faddon, a Volent-öbölben építettek be - mondja Hirmann Béla az önkormányzat képviseletében. Az igazi probléma viszont az, hogy a tulajdonos az önkormányzat, a vízhasználat joga viszont a MOHOSZ-é, ráadásul egy téves bejegyzés miatt az üdülőtelep része téesztulajdonban van^P szóval nem egyszerű a helyzet. A horgászok is sokat tesznek azért beetetéssel, szerves anyagnak a vízbe juttatásával -, hogy jelentősen romoljon a vízminőség. Egy közérdekű alapítvány létrehozását javasolta dr. Fischer Sándor Dombori megmentése érdekében. így véleménye szerint az üdülőtulajdonosok, vállalkozók pénzei éppúgy egy csatornában folynának, mint a helyben érdekelt nagyobb cégek, az önkormányzat, netán a megye támogatásai. Nem beszélve arról, hogy jó néhány központi alap - köztük a vendéglátósok által Fizetett idegenforgalmi járulékból származó - Idegenforgalmi Alap is megn lyázható volna. De miniszteria pénzek is megnyerhetők, az úgynevezett felsőbb szintek is könnyebben elérhetők egy ilyen formával - véli Szekeres István vállalkozó. Segítőket várnak Nos, az elhatározás megvan, egy helyi vállalkozókból álló stáb elkezdi szervezni, felmérni, hogy milyen támogatások vonhatók be esetleg az alapítványba, a KISOSZ részéről a jogi segítséget, míg az ÁNTSZ-től a szakmai felajánlást kapták meg. Találkoznak legkésőbb szeptember 15-én, immár mindazokkal együtt, akik segíteni kívánják a Dombori megmentésére szerveződő alapítványt. T. Zs. Fotó: - ka iJV Hárommilliárdos vagyont és az üdülőtelepet menteni... ————.—_— Dombori-alapítvány készüloben\_