Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-07-03 / 26. szám

1995. JÚLIUS 3. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 3 M i a statisztika? - A statisztika adatokat gyűjt, feldolgoz és elemez. A következtetéseket pedig az államigazgatás, a társadalom szükségleteinek megfelelően közzéteszi. - Kaphatnánk egy rövid áttekintést a tudományág történetéről? - Valamikor egy állam ütőképességét az határozta meg, hogy mennyien laknak a területén vagy, hogy mennyi a hadra fogható férfiak száma. Később az adófizető polgárok száma miatt gyűjtötték a népességi adatokat. A mai értelemben vett statisztikáról az anyakönywezetés megjelenése óta beszélhetünk. Amikor az egyházi regisztrálás mellett megjelent az állami is, már igen sokszínű képet lehetett kapni a népességről. Az adathalmazzal valamit kezdeni kellett, kiderült, hogy vannak törvényszerűségek is és tulajdonképpen a statisztikának az az ága, amely a demográfiához kapcsolódik, így alakult, m ^ - Mik a törvényszerűségek? - Például a fiúszületési többlet, ami minden népességre jellemző. Ennek valószínűleg biológiai oka van, de a példa kapcsán az is látható, hogy e sokrrétű munka hány, másféle tudományággal kapcsolódik össze. - Tehát a múlt században létrejött a szervezett apparrátus. - Létrejötte után pedig egyre bővült az a terület, amit megfigyeltek, de a népszámlálás lett a leglényegesebb eleme. - Mi a szerepe ma a KSH-nak? - A változások korát éljük, megváltoztak az igények is. A tervgazdaságról a piacgazdaságra való áttérésben a statisztika számára az a kihívás, hogy a viszonylag kevés és állandó szereplős gazdaságból nagyon színes, rengeteg szereplős szerkezet alakult ki, s mivel ez a folyamat megnehezítette az adatgyűjtésünket, egészen P^ módszereket kellett kitalálni. Adataink felhasználói is szaporodtak, hiszen tájékozódni akartak a pártok, a demokratizálódással együtt a társadalmi szervezetek is. Frissnek, hitelesnek kellett lenni. Szerencsére '93-ban megszületett az új statisztikai törvény, ami lehetővé tette a gyorsulást, illeve az a lényege, hogy kötelező adatgyűjtést csak az éves program alapján lehet elrendelni. - Egyébként mindenki azt gyűjt, amit akar? - Igen, de csak önkéntes alapon várható el a válasz. Tehát ha valakit megkeresnek egy kérdőívvel, de nincs rajta kötelező elrendelési szám, akkor szabadon eldönthető, hogy válaszol-e, avagy nem. - Mi különbözteti meg a KSH-t az egyre sokasodó közvéleménykutató intézetektől? - Alapvetően az, hogy a statisztika mérhető számokkal dolgozik, mennyiségekre kérdez, amíg a másik a véleményre, hangulatra kíváncsi. Módszereink is mások. Ők kis mintával dolgoznak, viszonylag kevés megkérdezés alapján, mi viszont nagyban kérdezünk. - Mi a mintavétel alapja? - Felvételenként változó. Különböző matematikai módszerek vannak arra, hogy egy bizonyos kiválasztott mintából hogyan lehet az egészre következtetni. Ebben azonos a közvéleménykutatás és a statisztikai munka. Természetesen ez azt jelenti, hogy nem 100%-osak, nem poénponAki nagyban kérdez Waffenschmidt Jánosné eredetileg jászladányi. Pécsett végzett a közgazdaságtudományi egyetemen, majd házassága révén jött közénk. A Központi Statisztikai Hivatalban elemzéssel kezdte a pályát, most ö az igazgató, a főiskolán pedig szakoktató. Magáról keveset, de jó kollégáiról és a számokról, adatokról szívesen beszél. Nincs a tényekben semmi ridegség, mondja, csak információ, aztán konklúzió. tosak ezek az adatok, hanem bizonyos hibahatárok között fogadhatóak el. - A választások előtt a politikusok a különböző gazdasági mutatókra nagyon is adtak, ám sokszor homlokegyenest ellenkező képet festettek elénk. Volt aki gazdasági csődről beszélt, volt, aki 4°/o-os ipari növekményről. - Azonos számok alapján... Mi igyekszünk pontosan mérni és közzétenni az adatokat, de a statisztika felhasználójának is felelőssége van abban, hogy hogyan értelmezi a tényeket. Persze a viták során bőven előfordult az is, hogy különböző módszerekkel megfigyelt adatokat tettek egymás mellé és ütköztettek. Ekkor aztán elsikkadt a szó, nem ugyanarról beszéltek a politikusok. - Milyen a viszonyuk most az adatközlőkkel? - Többszörösére nőtt a számuk, de néhány újságcikknek „köszönhetően" bizalmatlanabbak. Régebben a cégek beküldték hozzánk jelentéseiket, mi ezeket összegeztük és reprezentáltuk az egész gazdaságot. Szépíteni nem lehetett, mert kijártunk ellenőrizni. Ez most is megvan, egyébként a valós adatok közlésére törvény kötelezi az állampolgárt, a cégeket. Gondolom, a kisebb cégek idegenkedése majd elmúlik, hiszen hozzátartozik a gazdasági kultúrához, hogy reális képet adjanak és kapjunk, mert ezek a tények kerülnek a döntéshozók elé, s a jó törvények meghozataláért tájékoztatni kell egymást. - Most gyors tényközlésre vár mindenki. - Igen, megnőtt, erre az igény, európai szinten is. Szerencsénkre a FARE-program keretében csodálatosan korszerű géprendszert kaptunk, közvetlen kapcsolatban állunk a központtal és a megyei igazgatóságokkal. Az EGK statisztikai hivatalával a magyar KSH szerződést írt alá, ami azt célozza, hogy a magyar statisztikai rendszer rövid időn belül olyanná váljon, mint az európai, tehát abban a rendszerben és azonos tartalmú adatokat közöljön, hasonló időpontban. Nagy az igény a gazdaság pillanatnyi állapotának, a konjunktúramutatóknak a tükröztetésére. A belföldi helyzetre pedig a fogyasztás, a termelői árak, a forgalom és az árindexek gyors közzétételéből következtethet a vállalkozó. Úgy gondolom, ezen a terürleten eléggé gyorsan sikerült átvenni a fordűlatszámot. Negyedévenként tájékoztatót adunk ki, ami nálunk megvásárolható, illetve a könyvtárunkban megtekinthető. - És jönnek az emberek? I gen, leginkáb az árindexekre kíváncsiak, de jönnek kutatni is, diplomamunkát írnak itt, amelyhez segítséget adunk, sőt telefonos szolgáltatásunk is van. Nagyon szeretném, ha nem a hivatal elnevezés ragadna rajtunk, hanem korszerű, nyitott intézménnyé válhatnánk. Ezért dolgozunk. Németh Judit Fotó: - kafi -