Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-06-26 / 25. szám

1994. JÚNIUS 26. , SZEKSZÁRDI USARNAP 15 Bölcsességek az utazásról „Vannak helyek, amelyeknek már puszta említése vándorkedvvel tölti el a szívünket." (Andersen) „Réges-régi hagyományok kívánták: messzi utazás előtt szótlanul és mozdulatlanul ülni egy percig, kettőig." (Lengyel József) Nőkről, nemcsak nőknek! Sas Erzsébet oldala Utazunk, nyaralunk, pihenünk A kérdés az, hogy hová, mikor és mennyiért? A három dolog nagyon összefügg egymással. Legtöbbször nyáron, hisz akkor van az iskolai szünet. A menynyiért? - pedig megszabja azt, hogy hová. Szekszárdon több utazási iroda foglalkozik utak szervezésével, információikból állítottunk össze rövid helyzetMret. ^Piz idei nyár nagy divatja lett Korfu, Kréta szigetén tölteni a szabadságot. Aki igazán újdonságra vágyik az Mallorcára vagy a mellette található romantikus kis szigetre Ibizára repül. Ezeknél az utaknál apartmanos, illetve félpanziós szállodai elhelyezéseket biztosítanak az utazási irodák. Az idei év nagy újdonsága, hogy a magyarok felfedezik újra Magyarországot. Sok a jelentkező a Balatonra és a hegyvidékekre, Mátra, Bükk, Börzsöny az úticél. Hogy mit ajánlanak és mennyiért, nehéz volna összefoglalni, egyetlen példát kértünk csak. Menynyiért tud 2 hetet nyaralni egy átlagfizetésű, négytagú magyar család, itthon illetve külföldön? Az olaszországi és az istriai üdülőhelyeken, apartmanokban, nem főszezonban 50 000 forintért nyaralhatunk. (Az étkezésről gondoskodni kell.) A Balatonon teljes szállodai ellátással, étkezéssel 70 000 forintba kerül az üdülés. Mindkét példa közép-árfekvésű, tehát az elhelyezéstől függően némileg változhat. 10 jótanács nyaralóknak ^^Saját személyi és gépkocsijának okmányai rendlegyenek, megfelelő mennyiségű pénzt váltson be. 2. Utazás előtt tanulmányozza a térképen az útvonalat. 3. Az autó műszaki állapotát az út előtt ellenőriztetni kell. 4. Nem fontos mindig autópályán menni, a mellékutak csodálatos és ingyen látványosságokat nyújtanak. 5. Mindig kéznél legyen a térkép, az okmányok, az aprópénz, a gyógyszer. 6. A csomagolásnál ne csak az időjárási viszonyokat vegyük figyelembe. Templomba, múzeumba nem illik - sok helyen nem is engedik - strandruhában bemenni. 7. Az étkezéseknél kóstolja meg a helyi specialitásokat, de óvatosan, mert mindenkinek mást „bír" el a gyomra. 8. Ne akarjunk egy nap alatt lebarnulni, jó ha előnapozunk, szoláriumozunk, s így a látványosságokra is jut időnk, nemcsak arra, hogy barnára süttessük magunkat. 9. A családi kasszából fedezzük a közös kiadásokat, de jó ha a család minden tagjának van külön zsebpénze, amit kedve szerint költhet el. 10. Bármilyen jól érezzük magunkat, ne feledkezzünk el az itthoniakról, mert egy-egy képeslap sokszor jobban esik mint egy drága ajándék. T endégem a Gemenc presszóban Budavári Attiláné, Erzsi akit rengetegen ismernek Szekszárdon, s aki három dologról is „híres", fantasztikus humoráról, optimizmusáról, idegenvezetői sokoldalúságáról, s arról, hogy édesanyja a város közkedvelt show-manjének. Budavári Miklósnak. - A hétköznapokban megszokott tegeződéssel, engedd meg mindjárt a kérdést, hogy van az, hogy te így imádod Szekszárdot, holott nem szülővárosod? - Székesfehérváron születtem, azt szoktam mondani ha valaki a dátumot is megkérdezi, hogy „32-es baka vagyok én". Szüleim tisztviselők voltak, gyermekkoromat, általános iskolás éveimet ott töltöttem. Már gimnazista voltam, amikor Szekszárdra kerültünk, a Garay gimnáziumban folytattam a tanulást. A legjobbak tanítottak: Bíró János, Sas Emő, Létay Menyhért, dr. Pataki József, Imreh László. A humán érdeklődésemet és a zene szeretetét tőlük kaptam. - Mesélted, mindig vonzottak a nyelvek... - Műfordító szerettem volna lenni. Imádtam a nyelveket, németül, franciául, latinul, oroszul tanultam a gimnáziumban. Az Idegenvezető Főiskolára jelentkeztem, sikeres volt a felvételi, csak sajnos átirányítottak a szegedi bölcsészkarra. Miután a tanári pálya iránt elhivatottságot sosem éreztem és rossz tanár nem szerettem volna lenni, ezért nem mentem el a főiskolára. A világ száz csodája A csoda az, ami lenyűgöz és tiszteletet ébreszt valemenynyiünkben. Csodának számít az a sok-sok emberi kéz által alkotott építmény is, amelyet e könyv tár az olvasó elé. Az emberiség történetének ti/ezeréves korszakát öleli fel ez a válogatás, a Tadzs Mahal-tól a Kennedy űrközpontig. - Dolgozni kezdtél... - Még azon a. nyáron a Dél-dunántúli Textil Nagykereskedelmi Vállalatnál helyezkedtem el, ahol végigjártam a szamárlétrát, és 17 évig dolgoztam ott. No meg férjhez mentem a következő évben, 1953ban. - Gyerekek? - Sarolta lányom 1954-ben született és az élet fintora, hogy én Székesfehérvárról jöttem Szekszárdra férjhez, ő pedig Szekszárdról Székesfehérvárra ment. Imádom az unokáimat, velük is ugyanolyan pajtási viszonyban vagyok mint a gyermekeimmel. És bár nem hívnak nagymamának, csak „Erzsinek" a bizalmukat és a tiszteletüket bírom. Miklós fiam 1956-ban született. Azt szoktam mondani, hogy abban az évben három nagy dolog történt az országban, az 56-os forradalom, az árvíz, és Miklós születése. - Mikor kerültél kapcsolatba az idegenvezetéssel? - A második munkahelyem a Garay Tsz. volt. Onnan a Mezőgazdasági Kombináthoz mentem, szintén pénzügyesnek. Ez az utolsó munkahelyem is volt, ahonnan hat évvel ezelőtt kerültem nyugdíjba. Közben 1974-ben vizsgáztam idegenvezetésből, az Országos Idegenforgalmi Hivatalnál. Az újabb vizsgát, amely az egész országra szólt, 1976-ban tettem le a TIT-nél. - Milyen csoportokat vezetsz szívesen? - Miután a munka és a család mellett kezdtem a számomra oly csodálatos, és sok élményt hozó munkát, csak hétvégeken vállaltam vezetést, s leginkább az országból Szekszárdra érkezőket fogadtam. Természetesen vittem szekszárdiakat Budapestre, Székesfehérvárra, Balatonra, Szegedre is. Ezeket az utakat azért vállaltam, hogy ne jöjjek ki a gyakorlatból. Később már vidéki vezetést nem szívesen vállaltam, idős édesanyámat kellett volna egyedül hagynom. A vele töltött idő kárpótolt ezekért az utakért. Ha jókedvről, humorról, optimizmusról beszélhetünk akkor el kell mondanom, hogy mindent tőle örököltem, és a gyerekeim is, ezért velük együtt nagyon-nagyon hálás szívvel gondolunk mindig rá. - Magánemberként hová utazol szívesen? - Egy nagyon kedves baráti társasággal sok szép helyre eljutottam már, s egy véletlen folytán olyan szerencsében volt részem, hogy családi meghívásra 1 hónapot tölthettem Egyiptomban. - Mit csinálsz, ha éppen nem vezetsz csoportot, ha éppen nem főzöl be gyümölcsöt az unokáidnak, ha éppen nem mások ügyeiben jársz-kelsz, mi az ami pihentet? - Ami karbantartja a szellemet. Rengeteget olvasok, ezt a gyerekkori betegségemet soha nem növöm ki. A tévében a vetélkedőket nézem, imádom a keresztrejtvényeket. Mindent, ami izgalmas, aminek másokkal együtt lehet örülni. Kávéházi randevú