Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-06-26 / 25. szám

1994. JÚLIUS 5. SZEKSZÁRDI 3 Volt (5.) Ha ma valaki azt mondja a városban, hogy újvárosi, hát azt bizony csak a régiek értik. Mert ami Szekszárdon újváros, az éppen nem új város. Mondjuk az újvárosi temetőtől, a Szluha György utcáig tartó terület, amit ezzel a névvel illetünk. Ami a városban áj, azt nem hívják annak, ilyen furcsaságok is vannak ebben a városban. A százlakásos alagútzsalus technikával készült épület sarka látható a húszéves képen, tőle jobbra az úgynevezett ígvárosi ABC helye fedezhető fel a kicsi, régi házakkal. Nyílt tér Kálvária... Már megint és újra, pedig nagyon reméltem, hogy ez már nem téma, s csak pénz kérdése, hogy mikor kerül áthelyezésre ez a „púp" Szekszárd hátáról. Először is nézzük az általam ismert tényeket a felszínre került botrányok nélkül: 1. A térplasztika, melynek anyaga nagyrészt vas és acél, tehát örök életű, azért kerülhetett mára ilyen állapotba, mert kivitelezői a már megváltoztatott határidőt sem tudták tartani, s a félig kész?, mű még így is rohammunkában, összecsapva, hiányosan, trehány módon lett felállítva. 2. Az átadott mű talán ha 50%-ban de inkább kevesebb - felel meg a Tengelicen esetleg még ma is látható, a szakzsűri által elfogadott tervnek, makettnek. Természetesen ez még nem fcnne katasztrófa, ha ez az alkotás javáéi válna, de sajna itt nem ez a helyzet. A terv, ahol is a szőlőlevelek szinte egy tömör bokrot alkotnak melyen csak ittott törhetne át a napfény s így a levelek alatt így talán létrejöhetett volna egy kápolna érzetű „belső" tér. Bár az egész plasztika sziluetje inkább egy ötágú csillagot sejtet. 3. Az így felállított mű - eltekintve az átadását követő egyéb botrányoktól esztétikailag egy katasztrófa a városra nézve, magyarán csúnya, rosszul, nemtörődöm módon kivitelezett plasztika s ez függetlenül az alkotó személyétől, jó vagy rossz emberi mivoltától, sajnos tény! 4. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy ez a mű ilyen módon mégis átadásra kerülhetett az akkori állapotokkal magyarázható, hiszen ismert a ma még mindig tapasztalható zsürori szemlélet a ma te nekem, holnap én neked és különben is ki mert volna szembeszállni egy központi bizottsági taggal!? 5. A térplasztika így ma Szekszárd legfrekventáltabb helyén áll, érdemtelenül, gúnyos fricskát adva Szekszárd polgárainak nap mint nap. Bár igaz ami igaz kulturális téren, esztétikai igénytelenségünkön többnyire van mit szégyenkeznünk, de ezt azért nem érdemeljük. Másodszor örök ellensége vagyok a könyv- és képégetésnek, a felelőtlen szobordöntögetésnek, de be kell látnom vannak kivételek, s erre a világon egyedülállóan mutat példát a Diósd melletti szoborpark - melynél kulturáltabb módon még sehol nem „döntöttek" szobrokat - s alapos tanulmányozás után arra a következtetésre kellett jussak, hogy az ott elhelyezett munkák döntő többsége nem egyéb szánalmas politikai demonstrációnál, s semmi közük a művészethez, esztétikához, természetesen tisztelet a kivételnek. Egyszerűen egy korszak gyengére sikeredett jelképei, melyek a legjobb helyeket foglalták el, s így méltán kerültek áthelyezésre, hangsúlyozom áthelyezésre, s nem megsemmisítésre! Még mindig remélem, hogy az illetékesekben lesz annyi erő és látván ezt a nyilvánvaló tévedést, megpróbálják a kálvária dombon lévő térplasztikát a megfelelő helyre áthelyezni, még ha így esetleg el is vész Szekszárd számára, mert teszem azt az alkotó tengelici kastélyának kertjébe kerül. Ez a fémszörny így és itt nem maradhat, s áthelyezése esetén is csak az eredeti terv szerinti formában állítható fel. Ebben a helyzetben minden ráfordítás idő, pénz, energia - mely a helyben maradását eredményezi, kidobott pénz, elfecsérelt idő, energia. Baky Péter Evangélium A bölcselet azt tartja, hogy lenni jobb, mint nem lenni. A hit nyelvén a - Bölcsesség Könyvében - vonatkozóan ezt olvashatjuk: Isten „azért teremtett minden dolgot, hogy legyen, és minden élőt azért alkotott, hogy viruljon. Isten az embert halhatatlannak teremtette, és lelkét saját hasonlóságára alkotta. Az igaz élet halhatatlan és örök. A teremtéskor Isten nem alkotta a halált, az élők pusztulásában ő kedvét nem leli. - A pusztulásnak gyilkos mérge nem őtőle van. A halál a Sátán irigységének műve. A halál a gonosztettek miatt létezik (Bölcs 1-2)." Az idézett gondolatok fényesen mutatják Isten felfogását és hozzáállását az élet kérdéséhez. Ez a karaktere. Ez a lényege. Csak üdvös lehet időben és mélységben tovább elgondolkodni rajta! Az élet ugyanis több, mint a fizikai és biológiai létezés. Épség, hiánytalanság, egészség az élet tartozéka. Testiekben, szellemiekben, lelkiekben teljesség, telítettség a kívánalmai. Erre nevel az életegészség érdekében végzett csoda az evangéliumban; erre biztat a segítségnyújtásra felszólítás a szentleckében (Mk 5, 2 Kor 8). Megannyi emberi elhivatottság (Istenutánzás) a társadalomban; hogy szélesebb legyen az egészség: orvos, hatóanyagok kutatója, gyógyszerész; hogy több legyen a kenyér; gazdász és termelők; szállítók, kereskedők; hogy megaláljuk az emberélet lényegének a fogódzkodópontjait; gondolkodók, tanítók, papok. (A társadalmi életben nem szükséges, hogy ennyire szakosítottan jelenjenek meg.) Az élet mindenképpen Isten védelme alatt áll. És ha - a Sátán irigységének műveként kioltódik az élet, az Élet Ura nem fogyatkozik és nem rendül meg, hanem biztat a tőle megszokott egykedvűségben: A kislány nem halt meg, csak alszik." Mert neki a halottat feltámasztani nem nagyobb feladat, mint nekünk a szundítót felébreszteni. És teszi az életre támasztást Jairus leányán, a naimi ifjún, Lázáron. így bizonyítva, hogy képes megvalósítani azt, amit mindnyájunknak ígért: hogy feltámaszt az örök életre. Mim Ede római katolikus plébános Szekszárdi történetek Régi gondok Megegyezés a pékekkel. A szekszárdi pékek ellen meglehetős nagy volt a panasz amiatt, hogy az úgyr nevezett péksüteményeket a liszt drágasága, sokszor hiánya miatt vagy nem is állították elő, vagy pedig olyan kicsiny alakban, hogy az kész nevetség volt. így a zsemle nem volt nagyobb, mint egy zöld dió, a kifli pedig akkora volt, mint egy fél szepességi virsli. Ezeket a süteményeket leginkább kórházi betegek kapták és így a helyzet kezdett tarthatatlan lenni. Az ügy iránt Kovács Sebestyén Endre főispán is behatóan érdeklődött és Rácz József főkapitány értekezletre hívta össze a szekszárdi sütőmestereket, akikkai megállapodott, hogy ezentúl a körülményekhez képest elfogadható súlyú péksüteményekfognak süttetni. A zsemlye súlya két és fél deka lesz, a vajas kiflipedig valamivel kisebb. A fó dolog azonban, hogy ezután is lesz és a gyönge, beteg gyomrúak, akik a hadi kenyeret nem bírják el, ezután kaphatnak zsemlyét, kiflit. Mert az egészséges gyomrú embernek a mai zsemlye, kifli fogyasztása a legnagyobb pazarlás. * Katonák a mezőn. Illetékes helyről közlik, hogy az aratási szabadságoltatásokkal kapcsolatban a hadügyminiszter rendeletileg tudatta az összes katonai parancsnoksággal, hogy a hadsereg körletén kívül vasútbiztosító szolgálatot teljesítő különítmény és pályaudvar őrségek legénysége szabad idejében az illetékes vasútbiztosító osztagparancsnokságok utasításához képest a legközelebb eső körletekben mezei munkára igénybe vehető. * Benzin a csépléshez. A földmívelésügyi minisztérium hónapokkal ezelőtt intézkedett, hogy a katonai hatóság a cséplömunkákhoz szükséges hajtóanyagot engedje át. A földmívelésügyi miniszter csak most tudott eredményt elérni. Egyelőre mintegy 12 000 mázsa benzint engedett át a katonaság, amiből a miniszter azoknak fog juttatni, akik erre igényüket július végéig a minisztérium tizenkettedik főosztályánál bejelentik. Az így kiutalt 750-770fajsúlyú benzin ára métermázsánként 105 korona. (1915) -tüke-