Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-06-26 / 25. szám

1994. JÚNIUS 26. , SZEKSZÁRDI fASARNAP 3 ÍC képzőművész, grafikus, aki az Elet és Irodalomban is publikált, vagy már inkább alkalmazott grafikus, tervező? - Ez két különböző szakma. Nemcsak két külön úton jár, de igazából zavarják is egymást. A képgrafika reklámízű lesz az alkalmazott grafikai gondolkodásmódtól és fordítva. Korábban valóban csináltam rézkarcokat, litográfiákat, aztán úgy 77 körül kezdtem el könyvborítókat tervezni és el kellett döntenem, melyik utat választom. - Hány könyvborítót gondolt ki eddig? - Két-háromszázat? Sokat, és nemcsak borítókat, hanem egész könyveket tervezek. Ez a műfaj nagyon »

okrétű. Ha belefáradok gyes dolgokba, jó sorsom folytán mindig jön egy olyan megrendelés, amivel máshová léphetek. - Mit jelent ma az alkalmazott grafika? - Olyan grafikai műfajt, amit kinyomtatnak, ami nyomdához, nagybani sokszorosításhoz kötött. Lehet az lemezborító, cégembléma, reklám, plakát, betűterv, tipográfia. Egyébként a képgrafikával nagyon hasonlatosak a műfaji sajátosságaik. A rézkarc és a mélynyomtatás, a litográfia és az ofszet-, a linómetszet és a magasnyomtatás. Ezek analóÍ

fciák. Egyikből lett a másik. - Ebben a műfajban is megmarad a művész neve? - Talán nem úgy, mint a tisztán képzőművészeké. Én előszeretettel el is hagyom a nevem, mert ez a fajta munka inkább nagyon precíz profizmus, mint művészet. - Ha van ideje elengedni magát, kedvtelésre készül valami? Vannak rajzok. Benn az ágyban, beágyazva. Nem teszem ki őket, mert ezek számomra munkák. Ez mindig eszembe jut. A kitett képekbein pedig önfeledten szeretnék gyönyörködni. Mivel az efféle kirándulásaimat nem tekintem egészen komolynak, nem adom el őket, nem is nézegetem. Beágyazom. - Régi közös szülői értekezletről őrzök egy napraforgó-rajzot. - Jé, van egy régi olaj öarcképem, apámék őrzik, azon is van egy napraforgó. Én mindig rajzolok, illetve firkálok. Kigyomlálom, szétszedem a témát, amíg eljutok az esszenciához, olykor 3-400 rajz után, ahol az egyszerűség és a tömörség nagyon lényegretörő. Olyan, mint a matematika. - Szerette? - Mindig racionálisan gondolkodtam. Valószínűleg ezért lettem volna rossz festő. Nem tudtam volna mindent feladni a műért, mint Csontváry, vagy Gauguin. - A racionalitás ars poeticáját is meg lehet fogalmazni? - Hogy én így tudok gondolkodni és dolgozni, azt a családi hátterem, a 24 éve tartó jó házasságom és jó gyerekeim alapozzák. Ha a talaj szilárd, amiről, dobbantok, akkor nagyot lehet ugrani. Nekem van honnan elrugaszkodni. - Nemzetközi hírnevet szerzett, mégis itt él egy kisvárosban... - Érdekes kérdés ez. Müncheni barátommal nagyon sokat beszélgettünk arról, hogy kilépni vagy nem kilépni. Technikai akadályai nem lettek volna. Csak nálunk volt furcsa, hogy most éppen Düsseldorfban dolgozom, aztán meg itthon. Voltak olyan periódusaim, hogy féléveket külföldön töltötEgy európai utas Schubert Péter alkalmazott grafikus. A képzőművészeti gimnázium elvégzése után vegyipari gépészmérnökként végzett. 1977 óta nyomdában dolgozik. Egyebek között rengeteg címkét, emblémát, betűt, könyvet, könyvborítót tervezett. Szaktanácsadó, oktató, szakfordító és -író. A Tótfalusi Kiss Miklós-díj tulajdonosa. Jelenleg a Pátria Nyomda művészeti vezetője. Design-kiállítása egy hónapon át látható a könyvtár portagalériáján. tem, hiszen az alkalmazott grafikában nagyon le voltunk maradva. Nagy feladatunk az volt, hogy belépjünk egy olyan európai struktúrába, ami igen jól működik, s abból kihozzunk valamit, ami ránk jellemző, tehát hogy itt legyen Európa, jöjjön ide is. A munkám legkevésbé köt Szekszárdhoz. - Ismerik. - Igen. Sokszor megkeresnek, segítek is, hisz új cég alapításakor van az embereknek a legkevesebb pénzük. - Mi kell a jó reklámhoz? - Jó termékek, jó cégek, azoknál jó szakemberek, akiket a piac fejleszt ki, meg a konkurencia. - Van? - Nincs. Majd akkor lesz, ha a külföldi terméket a hazaival kell összevetni és nem a kinti lerágott csontokat utánozzák magyarul. - Szaktanácsadó, művészeti vezető, tanítványokat tart, sok cikket ír a Magyar Grafikába. Mi készteti erre az örökös hajtásra? - Tudom, hogy az élet nagyon rövid, hát még többet szeretnék kisajtolni belőle. Számomra a szórakozás maga a munka. Élvezem és türelmes vagyok. Tanítványaimnak sokszor elmondom, hogy a fiatalság egyik legfőbb hajtóereje, de csalódásának oka is a türelmetlenség. Egy éven belül nem lehet másfél éves tapasztalatot szerezni. Rendesen kell csinálni, amit csinálunk. Nem szabad azt hinni, hogy a szellemi vagy anyagi befektetéseket azonnal mindenkin be kell vasalni. A 10-20 éven át tanultak törlesztése egy életen át kell hogy tartson. Amit az ember fiatalkorában tudásvágyban befektet, azzal kell gazdálkodni mindvégig. így aztán nem válik fárasztóvá a munka, nincs rosszkedve az embernek és a családtól kapott energiával és szeretettel mindent el lehet végezni. Hát igen. Németh Judit fotó: - kafi -