Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-06-12 / 23. szám

„Aki igazán divatos akar lenni, az kerüli a szélsősé­geket. Megtapasztalni, el­fogadni s betartani azt a szabályt, hogy nekem mi áll a legjobban - az a böl­csesség. A határokat átlép­ni, amit a korunk, alka­tunk, az alkalom szabályoz, egy lépés a nevetségesség felé." Nőkről, nemcsak nőknek! Sas Erzsébet oldala Kávéházi randevú Miss B. A negyedévenként megjele­ni) újságban larrás, kötés, di­vattrendek. s/t'pségápolás, lak­berendezés. receptek találha­tok. S bár fiataloknak hirdeti magát, minden korosztály meg­találja benne a számára megfe­lelő témát. Itt a nyár! - hirdeti a napokban a? újságosstandokra került példány, amely szabás­mintákat is tartalma/. , SZEKSZÁRDI 1994. JÚNIUS 12. VASARNAP 15 - Fehérnemű, fürdőruha, ruha. A versenyzők ugyanabból az anyagból dolgoztak, ily módon mérettetett meg a fantázia. - Ön mit tervezett? - Egy kosztümöt terveztem és a 2002-es év estélyi ruháját. - Eredmény? - Csak az első helyezettet díjazták a 15 kollekcióból. A tapsok azt mutatták, hogy tetszettek a ruháim, úgy gondo­lom, a középmezőnyben végeztem. Azt hiszem, a verseny inkább volt mondható egy bemutatónak, ahol mesterek találkoztak, mint verseny­nek. - Milyennek kell lennie egy jó varró­nőnek? - Gyermekkoromban fodrásznak készültem. Ma is hiszem, hogy ez a két szakma hasonlít egymáshoz, mert szinte ugyanazok az adottságok kelle­nek hozzá. Fontos a tehetség, a kézügyesség, a fantázia, s mint minden ilyen szakmá­hoz, az emberek szeretetére Van szük­ség. A legnagyobb fizetség, ha a vendég elégedett, jól érzi magát, az egyénisé­gének megfelelő, amit tőlünk kap. Ha ez sikerült akkor jól dolgoztunk. A Burda-verseny résztvevői, oktatóikkal Ezek a kurzusok sok sikerélményt hoz­tak, és úgy gondolom, nagyon hasznosak vol­tak. Balról Simon Józsefné, csokornyakkendőben Ivica Vukotic a verseny rendezője és Gye­nes Ildikó modell, a szlovéniai Radenciben Ve endégem' a Gemenc presszóban Simon Józsefné, Vera, aki az 505. sz. ipari szakmunkásképző iskola varró­tanműhelyének vezetője. - Mikor és hogyan alakult meg az is­kolai tanműhely? - A szövetkezetek megszűnésével, a gyakorlati képzési helyek is felszámo­lódtak, ezért kellett biztosítani megfe­lelő képzéshez helyet, természetesen P 'ibb más szakmában is. A műhely &91 -1992-ben épült, egy pályázatot nyújtottunk be, s ennek segítségével olyan varróműhelyt sikerült-létrehoz­ni, amely berendezéseivel, gépeivel, szakoktatóival a tanulók színvonalas képzését teszi lehetővé. - Önnek milyen szerepe volt ennek a műhelynek a létrehozásában? - Az én feladatom volt a műhely be­rendezésének megtervezése, nagy se­gítséget kaptam az iskola vezetésétől. Ezt megelőzően férfi-és női szabó szakmában szakfelügyelő voltam. Rengeteg szabó-varró tanfolyamot ve­zettem a városban és szerte a megyé­ben. - Nemrégiben a tan­műhely tanulói és egy még közelebbi időpont­ban ön is részt vett egy versenyen... - Tavasszal 7 első osztályos lány indult a Burda által meghirde­tett versenyen Buda­pesten. Ők tervezték, oktatójuk segítségével varrták és maguk mu­tatták be ezeket a ru­hákat. Nagyon jól sze­repeltek, és ez nem­csak a lelkesedésük­nek, hanem oktatóik munkájának is az elismerése. Jómagam május utolsó napjaiban Szlovéniában vettem részt egy verse­nyen, amelyre Darnai József sportma­nager kért fel. Ez egy európai hírű, ha­gyományos divattervező verseny, ame­lyet Radenci nevű fürdőhelyen tartot­tak meg, Magyarországról egyedül in­dultam. - Mi volt a versenvkiirás? Variációk kockásra

Next

/
Thumbnails
Contents