Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-05-08 / 18. szám

6 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1994. MÁJUS 8. Tavaszi hadjárat Bár nagyszerű az állami televízió műsora, de valamilyen érthetetlen oknál fogva nem nézik az emGerek. Nő viszont a kábeltévék nézettsége, ezért - na meg a rádióbe^i kitiltás okán - megbecsüli ezt a lehetőséget a rádiókabaré stábja - mondta Farkasházy Tivadar abból az alkalomból, hogy csapataival Tavaszi hadjárat című műsorukat előadni ideiglenesen Tolna megyében tartózkodott. - A műsor címe sokat sejtető és félreérthető, pedig nem háborúzni, nem is a választási hadjárat részeseivé válni akarunk, csak egyesülni csa­patainkkal, a közönséggel. A háború - ti. a médiaháború - kitalálói lelőt­ték saját magukat: elvonták a közönségtől a kabarét, ennek a „kiéhezte­tésnek" is az eredménye, hogy négyórás műsorunkat az ország 19 me­gyéjében mindenütt telt ház előtt játszottuk. Szerénytelenség nélkül ne­vezhetjük a Tavaszi hadjáratot minden idők legsikeresebb kabaréelő­adás-sorozatának - vélekedett a műsor előtti beszélgetésen Selmeczy Ti­bor és Moldova György is. De azt is hozzátették, hogy a siker nem annak szól, hogy kirúgták őket a rádiótól. Ezzel a színpadra lépéskor egy nagy, ám egyszeri tapsot lehet csupán kiérdemelni (mint a stáb egyik tagjának volt alkalma ezt is tapasztalni...). - A beszélgetés során Ön leszögezte, hogy nem az SZDSZ részéről vannak itt, mégis tagadhatatlan, hogy a szivük inkább a liberálisokfelé húz. Hallot­tam már Öntől azt is, hogy a kabaré csak ellenzéki lehet. Mi történik, ha győz a liberális blokk? - fordulok Farkasházyhoz. - Megkapják a magukét... Komlós János bele volt keveredve az előző rendszerbe - és akkor még nagyon finoman fogalmaztam -, Hofi is párt­tag volt. Mégis valamennyien rohantunk a Mikroszkóp Színpadra meg­hallgatni őket. Mert Ott ellenzékiek voltak, a fennálló rendet fricskázták. - Milyen a helyzete a kollégák között azoknak a humoristáknak, akik azt hiszik, hogy lehet kormánypárti is a kabaré? - A helyzetük hihetetlenül egyszerű, nagy közönségük van... Bár én még nem hallottam ilyen nagy közönség előtt föllépni őket... Mennének be ők is 6-800 ember elé, ahová csak az vesz jegyet, aki akar, és próbálná­nak meg nemcsak zárt szobában humorizálni! - Önök a kirúgatásukkal olyan reklámhoz jutottak, amit pénzzel talán lehetetlen lett volna elérni. Hálásak ezért legalább valakinek? - Ráhibázott... - mondja Selmeczy. - Az előadás végén a Tivadar utol­só mondata a válasz a kérdésre. Előadás végén a stáb köszönetet mondott a szponzoroknak. Farkas­házy külön hozzátette: ez a műsor nem jött volna létre, ha nincs Csúcs László! -ri­TJ A A-ányévesek a lányai? - Zsófia 19, Julcsa 17 éves. - A Hócipőben sorozatban közölték jóindulatú tanácsait, amit Ön kis aljas­ságoknak nevezett és a leányainak aján­lotta. Hasznos útmutatóval szolgál az élet minden területén. Megfogadták a leányai a tanácsokat? - A „Kis aljasságok lányaimnak" feb­ruár végén jelent meg könyv alakban és örömömre már mind el is fogyott. Az első 1000 példány számozott és dedi­kált volt. Nagy gondban voltam, me­lyik lánynak adjam a 0001-es sorszá­mút. A nyomda/rappánsan megoldot­ta: két 0001-es sorszámút nyomott. Zsófi és Julcsa könyvespolcán elöl van a könyv, így feltehetőleg olvasgatják. Hogy mit fogadnak el belőle, az rajtuk múlik. - A kis aljasságokból idézve szeret­ném feltenni a kérdéseimet. Mindjárt az első: „ Vigyázz, hogy senkit se kezelj túl­ságosan a rangja fölött, mert elszemtele­nedik, miként Berija." Előfordult, hogy Önt lekezelték? - Persze. De nincs időm a piszkálga­tásokra válaszolni. Egyébként sem ve­szem fel a sértéseket. Lefoglal a mun­kám. Több lapba írok, fellépek az élő Rádiókabaré tavaszi hadjáratában, dol­gozom a könyveimen. A legújabb most fog megjelenni, az ügyvédekről írtam. Könyvesboltban nem árulják, „pony­ván" vehetik meg az érdeklődők. - „Igyekezz hát mindig ott lenni, ahol történnek a dolgok. Persze tudnod kell, hogy ennek az alapállásnak megvannak a maga korlátai is: Ferenc Ferdinánd is épp ott volt Szarajevóban... "Azt tudjuk', hogy Ön mindig ott van, ahol történnek a dolgok. De miként? Néha Ferenc Ferdi­nándként? - Egyelőre még nem lőttek le, de bi­zonyára megtalálom a magam Szaraje­vóját. Szellemileg pedig mit tudnak ve­lem csinálni? Ném vagyok állásban, nincs főnököm. A könyveimet kiadják, az olvasók elkapkodják. Nincs mitől félnem. - „A káromkodás sűrített népdal." Szereti a népdalokat? - Szeretem és sokat is ismerek. Ami­kor a Pénzügyőr focicsapat edzője vol­tam, egy-egy edzés, meccs után gyak­ran beültünk kiskocsmákba és elég so­kat énekeltünk. Most már csak a Hóci­pő csapatát erősítem. Ha a káromko­dásra gondölt, azt is művelem. - „Senki sem olvasta Kierkegaardot!... Ha már sehogy sem tudod „eladni" egy gondolatodat, tüntesd fel klasszikus idé­zetnek, én elsősorban Kierkegaardot ajánlanám, mert tekintélyt parancso­lóan hangzik. Bátran megteheted, senki sem olvasta Kierkegaardot." Ön olvas­ta? - Őszintén szólva nem mélyedtem el munkásságában. - „Ha három gombnál több hiányzik a ruhádról, nősülj meg-ha pedig nős vagy, akkor válj el!" Önnek hány gombja hiányzott? - Sehány. Két nő volt az életemben. Az édesanyám adott a feleségem kezé­be. Ezért soha nem volt gond a gomb­jaimmal. Elég későn, harmincöt éves koromban nősültem. - Ha minden rendben volt a gombok­kal, honnan szerezte ezt a tapasztala­tot? - Az ismerőseimen láttam. - „Ha szeplős vagy, kerüld a szeplősö­ket!Lehetőleg ne mutatkozz olyanokkal, akiknek hozzád hasonló hibái vannak. A közös megjelenés felerősíti a negatív hatást." És sok szeplőtelen szeplőtele­nebb egy szeplőtelennél? - Nem, nem erősítik egymást a szep­lőtelenek. A rossz mindig jobban hat. - Miért? - Nem tudom. De ha körülnéz a vi­lágban, láthatja, hogy így van. Ha egy kosár egészséges alma közé beteszünk egy rohadtat, megrohad az összes, nem pedig fordítva. Sajnos. - „Ha meg akarsz szabadulni valaki­től, alakíts ki róla magadban túl jó véle­ményt!" Kiről van nagyon jó vélemé­nye? - Erre nem szeretnék válaszolni. Ez a négy év túl nagy választóvíz volt a ba­rátok között. Húsz-harminc éves barát­ságaim bomlottak fel. Soha nem vol­tam párttag, nem is szeretnék lenni, de volt barátaim politikai ellenfélnek te­kintenek. Ezt nagyon sajnálom. A leg­visszataszítóbb embereknek azokajj tartom, akik a múlt rendszertől min­dent megkaptak, annak köszönhetnek mindent, most pedig köpködnek. Ter­mészetesen mindenkinek változhat a véleménye, nézete, de a köpönyegfor­gatókat nem tudom elviselni. Azokat, akik minden további nélkül átmentek a túloldalra. Az én nézetem nem válto­zott. - A bal oroszlán című könyvében ol­vastam: „...Előrenyújtott nyakú tevéken idegenlégiósok vágtatnak a sivatagban, egy csapat tuareget üldöznek, akik sza­badságukat féltve elmenekültek régi sát­raikból. Az ellenállás mételyét terjesztik a törzsek között, mindenképpen megkell törni lázadó szellemüket. Az üldözök mind közelebb nyomulnak.... A szabad­csapat megáll a homokdombok takará­sában, a forró szél lengeti rongyaikat, le­szállnak a tevékről, és a nveregtáskqj^fc elővesznek valamit - távolról nem lá^W hogy mit, leteszik a földre és ráállnak. ­Mit csinálnak?-kérdezi egy tuaregüldö­zésben még kevésbé járatos légiós kato­na. - Tudnod kell - okítja őt tapasztalt társa -, hogy ha egy tuareg úgy érzi, hogy reménytelen helyzetbe került, akkor nem menekül tovább, hanem a nyeregtáská­jából előszed egy birkabőrt, melyet min­dig magánál hord, rááü és megesküszik, hogy többé nem kér és nem ad kegyel­met. " Önnek van-e birkabőre és elővet­te-e már? - Négy éve azon állok. Nem volt könnyű ez a négy év. Rengeteg a fe­szültség bennem, gondolom, mint so­kakban. Remélem, ez hamarosan ol­dódni fog! V JL^Jjszönöm a beszélgetést! A SZOT-díjához gratulálok, Öntől tudom, hogy ez a díj harmincévenként,Jár"Mol­dova Györgynek. V. GÁNSZLER BEÁTA 4 Kis aljasságokról Moldova Györggyel

Next

/
Thumbnails
Contents