Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1994-05-01 / 17. szám
4 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1994. MÁJUS 1. A feljövő állam képe „A magyaroknak nem kell leckét adni" Egy héttel ezelőtt városunkban járt Gérard Larcher, a Francia Szenátus tagja, képviselő, a Gaulle-ista Párt alelnöke, polgármester és egyéb más funkciói mellett a Francia-Magyar Barátság Szenátusi Csoportjának elnöke, a magyar nép és jelenlegi kormányának nagy tisztelője. A Gemenc Szállóban tartott rövid sajtótájékoztatója után kértem tőle inteijút olvasóink számára. - Elnök úr, minek köszönhető hazánk iránti kitüntető érdeklődése, és véletlen-e, hogy pontosan a kampányidőszakban tisztelt meg bennünket a látogatásával? - Magyarországnak szóló érdeklődésem mindenekelőtt egy barátságnak köszönhető, amely még a demokráciát megelőző időkből származik. Költőként ismertem meg Lezsák Sándort, akit modern európai gondolkodása már akkor szimpatikussá, megnyerővé tett számomra. Egy másik ok, hogy Európa stabilitása csak stabil közép-európai országokon keresztül valósulhat meg, és ma az egyetlen ilyen állam a térségben Magyarország. Tisztában vagyunk azzal, hogy a magyaroknak is sok nehézséggel kellett és kell ma is megküzdeniük, de a bátor átalakítás megkezdődött. Az új parlamentnek sikerült az országot egy modern, demokratikus, piacgazdaságra épülő pályára állítani. Ez a felemelkedés egyetlen lehetséges útja, és az önök országának a választások után is ezen az úton kell továbbhaladnia, mert a jövő, az unokák gazdagsága, csak ezeken a nehézségeken túljutva valósulhat meg. Igaz, hogy a termelés a gazdaság minden területén, de különösen az iparban az elmúlt években csökkent, de majd újra növekedni fog, igényes, minőségi termékekkel, és már a piacgazdaság keretein belül. Nem véletlen, hogy egy hete miniszterelnökünk is azt mondta, hogy Magyarország lesz az első a volt kommunista országok közül, amely teljes jogú tagként léphet be az Európai Közösségbe. S végül érdeklődésem oka mellet még az is, hogy két olyan nép vagyunk, akiknek hasonló tradícióik vannak, irodalmi, költészeti, mezőgazdasági tradícióink, egyformán ragaszkodunk a földhöz. Noha a történelem nehézségei, és szomorú emléke egy „bizonyos békének" elválasztottak minket, ennek ellenére úgy gondolom, országaink fontos pillérei lesznek a 3. évezred Európájának. Látogatásom tisztelgés a magyar nép előtt, az elmúlt négy év teljesítményéért. - Mit tehet egy szenátusi barátsági csoport országaink együttműködése érdekében? - Sokat. A magyar gazdaságra irányítjuk a francia beruházok figyelmét. Kiemelkedő területe lehet az együttműködésnek a mezőgazdaság, a vegyipar, az elektrotechnika, a hadsereg és a polgári biztonsági rendszer közös továbbfejlesztése. Kulturális téren a hagyományosan jó kapcsolatok ápolása, új lehetőségek kiaknázása a célunk. - A szenátus és a politikai elit jó véleménnyel van rólunk. De milyen kép él a magyarokról a francia polgárokban? - Eleve van egy konkrét pozitív képük az 1956-ban hozzánk érkezett magyarokról. A Gaulle-ista Pártban is van jó néhány 56-os magyar. Ma a franciák képe magyarországról egy stabil, feljövő államról alkotott kép. De nem vagyok benne biztos, hogy a magyarok tisztában vannak ennek a stabilitásnak az óriási értékével. - A politikai jó szándék mellett lehet-e kompromiszszumot kötni az igen kényes mezőgazdasági kérdésekben? - Ezen a téren várhatóan 2000 után egyszerűsödik a helyzet, mert addigra mindketten tagja leszünk az Európai Gazdasági Közösségnek, hacsak Magyarország nem kerül szélsőséges, antidemokratikus politikai erők irányítása alá. De kell találnunk átmeneti megoldásokat addig is. A francia parasztok ugyanolyanok, mint a magyar gazdák. Ugyanazok a félelmeik, aggodalmaik a külföldi termékekkel szembcri és védekeznek, ahogy tudnak, lelkesen, szervez ten. Ök is szeretnének megélni a munkájukból, szeretik a földjüket, nehezen értik meg a gazdaság nemzetközivé válását. Az a fontos, hogy a politikusok megtalálják a harmóniát, az együttműködés lehetőségeit. Azért Franciaország már tett egy gesztust a GATT-egyezmény elfogadásával. S nagykövetünkkel éppen ma reggel tárgyaltunk a magyar parlamentben arról, hogy lehetséges, hogy Magyarország többet exportálhat majd hazánkba az eddigieknél. - Végezetül egy napi aktualitás: milyennek látja elnök úr a magyar választási kampányt, és egy esetleges kormányváltás után is marad-e a barátságos figyelem a franciák részéről? - Demokratikusan érettnek, a nyugat-európai normáknak megfelelőnek tűnik a kampány, nem kell leckét adni a magyaroknak a demokráciából. Lehet, hogy a koalíció változni fog, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy a politika fő iránya ne változzon. Ha a magyar nép másként dönt - hacsak nem antidemokraták kerülnek hatalomra - a francia nép tisztelni fogja a magyarok választását. - Elnök úr, köszönöm a beszélgetést. ^^ Udud Te^ fotó: -kaAz év nyomozója (Folytatás a 3. oldalról.) - Nem hiszem. Ha csak az nem, hogy ez a megyeszékhelyek között az egyik legkisebb város. Itt viszonylag kevesen élnek, jobban odafigyelnek egymásra az emberek, és jobban odafigyelnek az idegenre is. így jobban tudják segíteni a mi munkánkat is, ezért jobbak az eredményeink. - Ha most az emberek egyik napról a másikra hirtelen megváltoznának, s nem történne egyetlen betörés, lopás, gyilkosság, egyetlen bűncselekmény sem, hogyan érezné magát? - Nyugodtabban, de nagyon hiányozna ez a munka. - Most viszont van elég. Éppen min dolgoznak? - Nemrég betörtek az Ofotértbe, több mint egymillió forint a kár. A betörőt akarjuk elfogni. - Viszont van egy másik, mondjuk úgy, házi feladata is, bővíteni a lakást. Ennyi elfoglaltság mellett, hogy lehet arra is időt, energiát fordítani? - Ahhoz elsősorban pénz kellene, remélem, lesz és majd szépen lassan megoldódik. - Az év rendőre cím mellé forint is járt. - Igen, a mindenkori államtitkár havi fizetésének megfelelő összeg. Ez most 90 ezer forint volt. - Tisztán? - Nem, a levonások után 50 ezer 400 maradt. Annak a sorsa már el is dőlt. Az új lakáshoz parabolaantenna kell, meg kisebb dolgok, fiiggönykarnis, meg sok apróság. - szepesi fotó: -kafiMÁJUSI. UTCABÁL a KORZÓ ÁRUHÁZ előtti téren. Zenél: az ASTERIX együttes. Házigazda: dr. Nadray Katalin