Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-05-01 / 17. szám

4 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1994. MÁJUS 1. A feljövő állam képe „A magyaroknak nem kell leckét adni" Egy héttel ezelőtt városunkban járt Gérard Larcher, a Francia Szenátus tagja, képviselő, a Gaulle-ista Párt alelnöke, polgármester és egyéb más funkciói mellett a Francia-Magyar Barátság Szenátusi Csoportjának el­nöke, a magyar nép és jelenlegi kormányának nagy tisztelője. A Gemenc Szállóban tartott rövid sajtótájé­koztatója után kértem tőle inteijút olvasóink számára. - Elnök úr, minek köszönhető hazánk iránti kitünte­tő érdeklődése, és véletlen-e, hogy pontosan a kam­pányidőszakban tisztelt meg bennünket a látogatásá­val? - Magyarországnak szóló érdeklődésem minde­nekelőtt egy barátságnak köszönhető, amely még a demokráciát megelőző időkből származik. Költő­ként ismertem meg Lezsák Sándort, akit modern európai gondolkodása már akkor szimpatikussá, megnyerővé tett számomra. Egy másik ok, hogy Európa stabilitása csak stabil közép-európai országokon keresztül valósulhat meg, és ma az egyetlen ilyen állam a térségben Magyaror­szág. Tisztában vagyunk azzal, hogy a magyaroknak is sok nehézséggel kellett és kell ma is megküzde­niük, de a bátor átalakítás megkezdődött. Az új parla­mentnek sikerült az országot egy modern, demokra­tikus, piacgazdaságra épülő pályára állítani. Ez a fel­emelkedés egyetlen lehetséges útja, és az önök orszá­gának a választások után is ezen az úton kell tovább­haladnia, mert a jövő, az unokák gazdagsága, csak ezeken a nehézségeken túljutva valósulhat meg. Igaz, hogy a termelés a gazdaság minden területén, de különösen az iparban az elmúlt években csök­kent, de majd újra növekedni fog, igényes, minőségi termékekkel, és már a piacgazdaság keretein belül. Nem véletlen, hogy egy hete miniszterelnökünk is azt mondta, hogy Magyarország lesz az első a volt kommunista országok közül, amely teljes jogú tag­ként léphet be az Európai Közösségbe. S végül érdeklődésem oka mellet még az is, hogy két olyan nép vagyunk, akiknek hasonló tradícióik vannak, irodalmi, költészeti, mezőgazdasági tradícióink, egyfor­mán ragaszkodunk a földhöz. Noha a történelem ne­hézségei, és szomorú emléke egy „bizonyos békének" elválasztottak minket, ennek ellenére úgy gondolom, országaink fontos pillérei lesznek a 3. évezred Európá­jának. Látogatásom tisztelgés a magyar nép előtt, az el­múlt négy év teljesítményéért. - Mit tehet egy szenátusi barátsági csoport orszá­gaink együttműködése érdekében? - Sokat. A magyar gazdaságra irányítjuk a francia beruházok figyelmét. Kiemelkedő területe lehet az együttműködésnek a mezőgazdaság, a vegyipar, az elektrotechnika, a hadsereg és a polgári biztonsági rendszer közös továbbfejlesztése. Kulturális téren a hagyományosan jó kapcsolatok ápolása, új lehetősé­gek kiaknázása a célunk. - A szenátus és a politikai elit jó véleménnyel van ró­lunk. De milyen kép él a magyarokról a francia polgá­rokban? - Eleve van egy konkrét pozitív képük az 1956-ban hozzánk érkezett magyarokról. A Gaulle-ista Párt­ban is van jó néhány 56-os magyar. Ma a franciák ké­pe magyarországról egy stabil, feljövő államról alko­tott kép. De nem vagyok benne biztos, hogy a magya­rok tisztában vannak ennek a stabilitásnak az óriási értékével. - A politikai jó szándék mellett lehet-e kompromisz­szumot kötni az igen kényes mezőgazdasági kérdések­ben? - Ezen a téren várhatóan 2000 után egyszerűsödik a helyzet, mert addigra mindketten tagja leszünk az Európai Gazdasági Közösségnek, hacsak Magyaror­szág nem kerül szélsőséges, antidemokratikus politi­kai erők irányítása alá. De kell találnunk átmeneti megoldásokat addig is. A francia parasztok ugyan­olyanok, mint a magyar gazdák. Ugyanazok a félel­meik, aggodalmaik a külföldi termékekkel szembcri és védekeznek, ahogy tudnak, lelkesen, szervez ten. Ök is szeretnének megélni a munkájukból, sze­retik a földjüket, nehezen értik meg a gazdaság nem­zetközivé válását. Az a fontos, hogy a politikusok megtalálják a harmóniát, az együttműködés lehető­ségeit. Azért Franciaország már tett egy gesztust a GATT-egyezmény elfogadásával. S nagykövetünk­kel éppen ma reggel tárgyaltunk a magyar parlament­ben arról, hogy lehetséges, hogy Magyarország töb­bet exportálhat majd hazánkba az eddigieknél. - Végezetül egy napi aktualitás: milyennek látja el­nök úr a magyar választási kampányt, és egy esetleges kormányváltás után is marad-e a barátságos figyelem a franciák részéről? - Demokratikusan érettnek, a nyugat-európai nor­máknak megfelelőnek tűnik a kampány, nem kell leckét adni a magyaroknak a demokráciából. Lehet, hogy a koalíció változni fog, de nem ez a lényeg, ha­nem az, hogy a politika fő iránya ne változzon. Ha a magyar nép másként dönt - hacsak nem antidemok­raták kerülnek hatalomra - a francia nép tisztelni fog­ja a magyarok választását. - Elnök úr, köszönöm a beszélgetést. ^^ Udud Te^ fotó: -ka­Az év nyomozója (Folytatás a 3. oldalról.) - Nem hiszem. Ha csak az nem, hogy ez a megyeszékhelyek között az egyik legkisebb város. Itt viszonylag kevesen élnek, jobban odafigyelnek egymásra az emberek, és jobban odafi­gyelnek az idegenre is. így jobban tud­ják segíteni a mi munkánkat is, ezért jobbak az eredményeink. - Ha most az emberek egyik napról a másikra hirtelen megváltoznának, s nem történne egyetlen betörés, lopás, gyil­kosság, egyetlen bűncselekmény sem, hogyan érezné magát? - Nyugodtabban, de nagyon hiá­nyozna ez a munka. - Most viszont van elég. Éppen min dolgoznak? - Nemrég betörtek az Ofotértbe, több mint egymillió forint a kár. A be­törőt akarjuk elfogni. - Viszont van egy másik, mondjuk úgy, házi feladata is, bővíteni a lakást. Ennyi elfoglaltság mellett, hogy lehet ar­ra is időt, energiát fordítani? - Ahhoz elsősorban pénz kellene, remélem, lesz és majd szépen lassan megoldódik. - Az év rendőre cím mellé forint is járt. - Igen, a mindenkori államtitkár ha­vi fizetésének megfelelő összeg. Ez most 90 ezer forint volt. - Tisztán? - Nem, a levonások után 50 ezer 400 maradt. Annak a sorsa már el is dőlt. Az új lakáshoz parabolaantenna kell, meg kisebb dolgok, fiiggönykarnis, meg sok apróság. - szepesi ­fotó: -kafi­MÁJUSI. UTCABÁL a KORZÓ ÁRUHÁZ előtti téren. Zenél: az ASTERIX együttes. Házigazda: dr. Nadray Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents