Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1994-04-10 / 14. szám
15 1994. ÁPRILIS 24. , SZEKSZÁRDI VASARNAP Bölcsességek a szerelemről „A szerelem sohase virágzóit börtönben, karámban, csak szabadon. Nagy-nagy világosságban." (Wolkcr) Nőkről, nemcsak nőknek! Húszéves a zeneműtár A kezdetek: A zeneműtár első 10 évét kényszerű társbérletben, a Liszt Ferenc-emlékszobában kialakított, Augusz-házi toronyszobában élte meg. 1983-ban lehetőség nyílott, hogy a megyei # nyvtár épületébe költözzenek. Induláskor 3 lemezjátszó, 1 rádió és egy orsós magnó fogadta a zenét kedvelő hallgatókat. A 800 darabos lemezállományunk könyv- és partitúragyűjtemény teljes mértékben kielégítette az akkori igényeket. Hosszú éveken keresztül csak helyben hallgathatták a zeneműveket. Mai technika: Időközben a lemezjátszókat lecserélték, jó minőségű kazettás magnókat és fejhallgatókat vásároltak. Pillanatnyilag 6 darab hagyományos lemezjátszó, 2 CD-lejátszó, 4 db kazettás magnó biztosítja a zavartalan zenehallgatást. Évekkel ezelőtt beindítottuk a dokumentumok kölcsönzését is. A hétezres lemezállománynak csak egy részét, a CD-felvételek mindegyikét ki lehet kölcsönözni. Igények: Korábban csak a komolyzenei felvételeket gyűjtötték, ma már megtalálhatók a könnyűzeJ|^bí felvételek, valamint tovább gyarapították a Hépzenei, irodalmi és gyermeklemezek, kazetták számát. A dokumentumok drágulásának következménye, hogy egyre többen veszik igénybe a kölcsönzés adta lehetőségeket. Míg a beiratkozott látogatási szám évente 700 fő körül mozog, a kölcsönadott dokumentumok száma megsokszorozódott. Tavaly 13 ezer zenei dokumentum kölcsönzését regisztrálták. Jelentősnek mondható a felvételek másolatát kérők száma, igény esetén különböző műsorok összeállítását is vállalják hangszalagra. A férfi aki tetszik nekünk. Ez a rovat egyetlen újságból sem hiányozhat. Kedves szekszárdi lányok, asszonyok! írják meg, hogy a szekszárdi férfiak közül ki az, aki tetszik Önöknek. Névvel és név nélkül is elküldhetik levélben, levelezőlapon egy férfi nevét, amely lehet ismert egyéniség vagy t ismeretlen férfineve is. A borítékra kérem írják rá: „Egy férfi, aki tetszik X'^X. nekem". Meglátjuk, Szekszárdon ki lesz a győztes. Eredményhirdetés az Alisca Szépe verseY 4 1 nyén. Sas Erzsébet oldala Kávéházi randevú L. Ma The: Murphy, te édes...? Megszületett a speciálisan magyar Murphy-tönénykönyv! Még a szer/ő i.s magyar, a fenti néven Máthé László agvalta ki, gvíjjtöHc öss/e. ismerte fel és a/ életből elleste a magyar bölcsességeket. Aki szomorkodni óhajt, ne vegye kezébe ezl a könyvet! Vendégem a Gemenc presszóban Béres Jánosné Kollár Éva, a megyei könyvtárban működő zeneműtár zenei könyvtárosa. Színes, érdekes egyénisége, sokrétű tevékenysége már régen arra ösztönzött, hogy randevúra hívjam, az apropó most kettős; a zeneműtár fennállásának 20 éves évfordulója és a március 15-i megemlékezés rendezőjeként csoportjának színvonalas szereplése. - Több évi ismeretségünk alapján bátran leírhatom: az életed összeforrt a zenével. Mikor kezdődött a zene iránti szereteted? - Debrecenben születtem, édesapám katonatiszt volt, ezért a család több városban is állomásozott. Szolnokon kezdtem el az általános iskolát, s itt kezdtem el a zeneiskolában zongorázni tanulni. Szekszárdra 12 éves koromban kerültünk, amikor is édesapám a megyei KIÉG parancsnokság vezetője lett, s az is maradt nyugdíjba vonulásáig. Az itteni zeneiskolában folytattam a zongoratanulást, s az I. Sz. Általános Iskolában Gerse tanár úr kórusában énekeltem. Magánénekórákat Kovács József tanár úrtól vettem. A zeneiskola volt az én második otthonom, imádtam odajárni. - Azért a könnyűzenében ismertek meg legtöbben téged. - A gimnáziumban szintén kórustag voltam, és Nagy Andor tanár úr egy kitűnően működő irodalmi színpadot szervezett, ahová szívesen „vitte" be a zenét. Először a könnyűzene felé akkor kalandoztam el, amikor a gimnázium zenekarának - Angyalok - búcsúkoncertjén barátnőmmel, Wágner Arankával 15 évesen felléptünk. Az akkor megalakult Szinkron zenekarban is felléptem és közben természetesen az iskolai kórus és az irodalmi színpad. Remek programok, utazások, fesztiválok, versenyek. így teltek el a gimnáziumi évek, sok lelkesedéssel, gazdag programokkal. Érettségi után ének-történelem szakra felvételiztem a tanárképző főiskolára, ahonnan sikeres felvételi után átkértem magam a levelezőre és elkezdtem életem nagy álmát, a tanítást. Faddon tanítottam két évig, amely nagyon nehéz, de felejthetetlenül csodálatos két év volt. Szerettem a gyerekek között lenni, s ezt ők megérezték. Sokszor csapatostól kísértek a buszmegállóba. - Számodra nem volt furcsa a sok gyerek, hiszen öten voltatok testvérek. - Nagyon jó volt nagy családban felnőni. A szüleim - édesapám „katonás" szigorúsága ellenére, amelyet most felnőttként áldok - olyan meleg, szerető családi otthont teremtettek, amelyből még most felnőttként is táplálkozom. - Két évig voltál Faddon. - Idehaza közben a pedagóguskórusban énekeltem s a Szinkron zenekar amely akkor már igen népszerű volt - állandó tagja lettem. Zongoráztam és énekeltem az együttesben. A Babitsban minden vasárnap délután klubdélutánokat tartottunk, a fiatalok jól érezték magukat, s nekem nagyon jó érzés volt színpadon lenni, énekelni, a tinilányok „példaképének" lenni. Ott a zenekarban találkoztunk 1973-ban férjemmel, Béres Jánossal és rá egy évre 1974-ben kötöttünk házasságot, az idén éppen 20 éve. Aztán Ábrahám Zsolt elköltözésével felbomlott a Szinkron együttes. - Egy másik két évtizedes jubileumod is van az idén... - A zeneműtárban, amely először a zeneiskolában, most a könyvtárban működik, 20 éve dolgozom. - A fiúkról még nem esett szó. Mondhatnám azt is, hogy áldott vagy te a fiúk között... - Csaba fiunk 11 éves, a gyakorló általános iskolábajár, kitűnő tanuló és zongorázni tanul. Máté 5 éves óvodás, sok minden érdekli, imádja a könyveket, már tud olvasni. A féljem a Tolna Megyei Munkaügyi Központban dolgozik, neki éppúgy mint ahogy nekem, az eltelt 20 év alatt végig kapcsolata volt a zenével. Jelenleg a szekszárdi Jazz Quartet tagja, s éppen új CD-lemezük felvételére készülnek. - Mindketten kimondtuk, hogy az életedet végigkíséri a zene. Privát emberként mit szeretsz hallgatni?Mi az, ami pihentet? - Igényes zene. Legyen az könnyű- vagy komolyzene. Szeretek olvasni, s a gyerekeket is úgy neveljük, hogy nap ne menjen le olvasás nélkül. A munkámon, a családon túl másra már nem is marad időm. Ha több időm lenne, szívem szerint eljárnék hangversenyekre. Marad az olvasás és a zene, amely kitölti minden szabad percemet, az egész életemet.