Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-04-10 / 14. szám

1994. ÁPRILIS 10. , SZEKSZÁRDI USARN4P 3 - Akkor mi köti le a fiatalokat, akiknél a szexualitás ezek szerint nem központi kérdés és időben kitolódik? A Csendes-óceán partján Csontos Péter (balról) és Kindl Gábor - Bejutottunk Los Angeles egy híresnek mondott középiskolájába, ahol egy lánnyal és a barátjával beszélgettünk. Két dolog köti őket le: a tanulás és a sport. Négy sportág közül választhatnak, s az iskolák közötti megméretések valóságos ünnepek. Elmondhatatlanul összeforrott közösséget alkotnak ezek a diákok. (Folytatás a 8. oldalon.) Gy. anítom, ha az ember először jár Amerikában, elveszik a részletekben. Az élmény szőlőszemeit borzasztó nehéz egy valamiféle fürtté összerendezni, még egy élménybeszámoló keretében is, nem beszélve a tévében megjelenő anyagokról. Feltéve, ha az ember nem egy szokásos útifűmet akar átnyújtani. - Ennek veszélyével, nehézségével már az út elején számoltam, így megpróbáltam a POP TV műsorszerkezetéhez igazodva átalakítani az utat, úgy, hogy a szimpla turistánál azért többet, mást is lássunk. New York, San Francisco, Los Angeles, Miami, Orlando, gyakorlatilag az államok főbb centrumaira eljutottunk. Azok az innét elszármazott, hosszú ideje már kint élő amerikai barátaim (Stiener Zoltán, Ördög Attila, Vida Mihály) segítettek bennünket, akiket a POP TV néhány hónapja zajló műsorában, felhívtunk és az adásban beszélgettünk velük. Arra kértem őket, hogy segítsenek bennünket a mindennapok Amerikája, a kisemberek megmutatásában, mert a csillogás az wgyis látszik majd, a képek, felvételek önmagukért fceszélnek. Persze a gazdagság, a csillogás lényegének megragadásához úgy sem lett volna lehetőségünk. Viszont a hétköznapok, a mindennapok kultúrája, a szokások, az átlagember, a kisember életvitele nem annyira ismertek, ez még nem lerágott csont. Azt nem ígérhetem, hogy ebből mindenkinek, aki nézi majd a sorozatunkat, összeáll az az általad említett fürt, de azt hiszem, hogy az itthon kialakult Amerika-képhez valamicskét hozzá tudunk tenni. Amerika POP-tévés kamerával Közép-kelet-európai kisembernek Amerika még a huszadik század végén is a misztikum, a számára elérhetetlen csillogás, a civilizáció csúcsa. Szeretné mindezt megtapasztalni, de pénztárcája még lehetővé is tenné, hogy felkapaszkodjon valamelyik Charter-járatra, az ott-tartózkodás költségeire azonban már nem nagyon futná. Egy főleg kisembereknek szóló vidéki magántévének sem sűrűn adódik olyan lehetősége, hogy átrepüljön a tengerentúlra, és ott majd három hétig elvegyüljön, elkeveredjen az amerikai rengetegben. Kindl Gábor az amúgy nagy világcsavargásokra különösebb hajlandóságot nem érző producer is úgy csöppent bele ebbe a lehetőségbe, mint Pilátus a Credóba (pécsi kapcsolat, merthogy reklámjai, igzgalmasabb riportjai az ottani POP TV-ben (amúgy Baranya TV) is lemennek). A kellemest a hasznossal összekötve egy mini stábbal nekivágott az útnak. hat meg. Mint megtudtuk, 2500 dollár körül mozog az átlagkereset, ebből ezret visz el a nem fényűző megélhetés, a rezsi, a többi az élet élvezésére marad. - Mi unos-untalan szajkózzuk: korunk hőse a vállalkozó, mire, hogyan vállalkozik az átlag amerikai? - Maga a kisvállalkozás nem így jelentkezik, ahogyan nálunk vagy Európában, hogy teszem azt a kisvállalkozás mellett mintegy szimbólumként megjelenik a kisvállalkozói tulajdon: bolt, üzlet vagy ehhez hasonlók. Valamilyen, akár a világot is behálózó érdekeltségben van jelen az átlagpolgár. Mint a Mc Donalds vagy a Burger Ranch. - Közlekedés? Amennyit utazgattatok, amennyi időt egy-egy világvárosban eltöltöttetek..., szóval ezen a téren igazán hiteles forrásnak számíttotok. - Az autórengeteg ellenére valami példás rend, az európai számára felfoghatatlan, a szabályok maximális tiszteletén, betartásán alapuló közlekedési morál. Kellően kiemelve, jól látható helyen minden útbaigazító információ, ami az idegenek tájékozódását is nagyban segíti. Nem kell jobbra vagy balra tekintgetned, ha egy utcát keresel, mert nem a ház sarkára írják ki a sok reklám és más információhordozó között szinte észrevehetetlenül, hanem, mint a közlekedési lámpa, előtted jelenik meg. - Maradjunk a POP TV állandó rovatainál: erotika, zene, sport... - Rendkívül prűdek hozzánk képest az amerikaiak. Elképzelhetetlen egy utcai csókolózás, a fiatalok 21 éves korukig nem is mehetnek diszkóba. Ha a rendőr az éjszakai órákban felfedez egy lányt az utcán vagy szórakozóhelyen, abból az illetőnek komoly gondjai lehetnek. Nincs topless vagy félmeztelen fürdőzés, akad egy-két egyáltalán nem hivalkodó szexmozi, de semmi több. - Akkor vágjunk bele! Milyen a „tipikus amerikai", ami valamennyi államra jellemző? - Roppant kiegyensúlyozottnak, sportosan lazának ismerhettem meg őket. A New York-iak legtöbbjén sportcipő, hozzá aerobikzokni, így mennek az utcán bárhova. Elnézést kér, ha véletlenül neked megy, hamar szóbaelegyedik, nem fél a kamerától, könnyen és szívesen nyilatkozik. Bizonyára emögött egy stabil egzisztencia, a biztos megélhetés húzód-