Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-03-27 / 12. szám

1994. MÁRCIUS 27. , SZEKSZÁRDI VMARIAP Diák polgármester m Délután három óra. Még egy utolsó tévéfelvétel, egy utolsó fotó és a diákpolgármester visszaadja a város kulcsát Kocsis Imre Antalnak. Honti Miklós ismét „csak" diák. Valóságot próbált fiú a Garay János gimnáziumból. - Elfáradt? - Igen, igen, elfáradtam. Otthon alig voltam, jóformán csak aludni jártam haza. Szóval nehéz munka volt és csodálom a polgármestert, hogy egyhuzamban bíija. - Felelőssége teljes tudatában tette a dolgát? - Hát... ez a diák polgármesterség nem igazán felelősségteljes, de valamit knegéreztem belőle. A valóságban nagy súlya van, az biztos. - Lehet, hogy egyszer komolyabban fog érdeklődni a közügyek iránt? - Nem hiszem, nem ilyen pályára gondolok. Inkább a műszaki tudományok érdekelnek. A gimiben is matekfizika osztálybajárok. Majd jó lenne a műszaki egyetemen továbbtanulni. Emellett még a filozófia is vonz. - Hogy volt megelégedve a képviselőtestületével? - Szerintem komolyan vették a munkát, főleg azt, hogy városi diákönkormányzatot kellene létrehozni és egész évben működtetni. - Most mi a helyzet? - Minden iskolában működik diákönkormányzat, de ez a tevékenység egyúttal ott ki is merül. Annyit tesznek, hogy megszervezik az iskolán belüli rendezvényeket, az iskola napjait, a farangi bálokat, de városi programokat lem, mert nincs, aki összefogja őket. Volt ugyan néhány próbálkozás, de sikertelen. - Mégis, mit gondolna itt Szekszárdon csinálni? A Zug már megvan. - Az már megvan, de lehetne tökéletesíteni. Semmi sem tökéletes. Alkalmi napok lehetnének március 15. körül, közös diáknapok, aztán táborok, versenyek, kirándulások. Rengeteg olyan program lehetne, ami a város ifjúságát összefogná, összehozná. - Már elsőben mindenki a pontversenyes felvételire készül, talán ezért nem fogtak még össze a diákönkormányzatok. Kevés az idő. - Igen, igen, ez biztosan így van. Hazamegy az ember és folytatja a tanulást. Ez naponta 8 órámat elvesz és ha nulladik órám van, még többet. Nagyon nagy a tananyag, de ennek ellenére mindig vannak fiatalok a kocsmákban, szórakozóhelyeken. El lehetne azt a kevés szabadidőt más színvonalon is tölteni. - Gondolom, vannak jó példák az országban. - Több helyen működik diákönkormányzat városi szinten itt a közelben, például Pakson. Tőlük is kértünk tanácsokat, mert mi még csak most alakultunk, egyelőre tapogatózunk. Vannak például e szervezeten belül képzések, ahol diákönkormányzatos előadásokat tartanak. Nemrég voltam Hatvanban egy ilyen összejövetelen, ahol több emberrel beszéltem, akik majd különféle anyagokkal a segítségünkre lesznek. - Hajdanán voltak az önképzőkörök, a diákolvasókörök. - Most a filmklubok töltik be ezt a szerepet, ahol a vetítés után mindjárt meg is lehet beszélni a látottakat. - Hogy jutott eszébe, hogy összefogják a város ifjúságát? - Egyszerű. Éreztük a hiányát. Kell. Mindenki érzi, hogy kell, de mégsem csinálja senki, pedig így iskolánként széttagolódik a diákság és ez szerintünk rossz. - Mennyi pénzből gazdálkodott a testület? - Nekünk konkrétan nem volt, de pályázatokat írtunk ki a város iskoláinak és azt értékelve 200000 forintot osztottunk szét az ifjúsági alapból. Összesen 313 000 forint értékben pályáztak, de ennyi nem volt, hát egy kicsivel kevesebbet tudtunk adni. A 9 iskolából egyébként 6 pályázat érkezett be. Tehát most nem a felnőttbizottság osztotta szét a pénzt, hanem mi. - Hogy tetszett az elektronika? - Bonyolult volt, de szerintem a végére belejöttünk. - Van valami, amit szívesen elmondana? - Talán azt, hogy többeknek kellene sportolniuk. A sportot nagyon támogatom. Igen, én is atletizálok, csak most kevés időm volt edzésre járni, amiért az edzőnőm meg is dorgált egy kicsit. - Vannak sikerei e téren? - Aki rendesen jár edzésre, annak előbb-utóbb lesznek jó eredményei. - Mit kezd ezzel a hirtelen jött népszerűséggel? - Valahogy ki kell használni, az biztos, mármint arra, hogy ténylegesen összejöjjön a városi diákság. Amúgy meg jó érzés. Most már kicsit fárasztó, de azért kellemes. Vadidegenek is odajöttek hozzám és gratuláltak. Az egyik alpolgármesternek meg azt mondta egy ember, hogy az egész család neki drukkol. Szóval érdekes szituációk voltak, kedves dolgok. - Mit szóltak a tanárok, diáktársak? - Ők is gratuláltak, az igazgatónő is. Örültek, úgy láttam. - Lenne még egyszer diák polgármester? - Semmiképpen. - Meg kellene indokolni... - Hogy ironikus legyek, hagyni kell, hogy más is hadd lehessen az, de komolyan, most, hogy megtudtam, milyen fárasztó, nem vállalnám. Például 3 kilót fogytam három nap alatt, pedig nem nagyon szoktam. Jó, ha beteg vagyok, akkor egy kicsit, de ennyit... - Végül is, milyen érzés lesz az öltönyből kibújni? - Jó lesz nagyon, hiszen igazából nem ez az én stílusom. De előbb még a Garay-bálon táncolnom kell benne. Keringőt. - Tud? - Á... Most fognak megtanítani. De nem baj, most fél négy van és csak ötkor kezdődik a bál. Van még időm. Ez az, Honti Miklós! NÉMETH JUDIT Fotó: - ka Székely hamburger Nem akartam hinni a szememnek. Megyénk egyik áruházának a büféjében - mintegy választékbővítendő - megjelent a székely hamburger. Sajnos, a megdöbbenéstől akkor nem kérdeztem meg, hogy mitől székely ez a hamburger, de ránézésre semmiben sem különbözött a többi, számomra ellenszenves társától. Életem során éltem székelyek között, hisz szülőfalumban nagyon sok bukovinai székely telepedett le. Szegények voltak, de amit ettek, az jóízű, tartalmas étel volt. És akkor most jönnek a székely hamburgerrel. Elképzeltem, amint a csíki havasok vagy a Hargita alján Illés Jeromos békésen szántogat egész délelőtt, majd a déli harangszót hallva keresztet vet, letelepedik a fa árnyékába és tarisznyájából előveszi amit Ágnes néném ebédre csomagolt. Két, szép kerek hamburgert. Komótosan kicsattintja bicskáját, szel egy darabot az enyhén fonnyadt zsemléből, majd beleharap a fűrészporízű hamburgerbe. Úgy gondolom, torkán akadt volna az első falat. A napot éhgyomorra azért végigszántotta volna, de hogy a két hamburger este Ágnes néni fején landolva fejezi be földi pályafutását - az biztos! - Téjé Für Lajos Bátaszéken Dr. Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum elnöke március 27-én 16 órakor választási nagygyűlést tart Bátaszéken a művelődési ház nagytermében. Ezen a napon 14 órakor a Bátaszékért elesett magyar, német katonák síremlékének felszentelését tartják a római katolikus temetőben, 15.30 órakor a honvédelmi miniszter koszorút helyez el a világháború áldozatainak emlékművénél. BÚTORT TOLNÁRÓL! A Zala Bútorgyár és a Kanizsa Trend szekrénysorait, ülőgarnitúráit legkedvezőbb áron vásárolhatja meg boltomban. Bútorszövetek nagy választékban. Kárpitosmunkák megrendelhetők. Várom kedves vásárlóimat. Link Józsefné bútorkereskedő, Tolna, Deák Ferenc u. 7. Telefon: 340-704. i A táros kulcsát Monti Miklós visszaadja Kocsis Imre Antal polgármesternek