Szekszárdi Vasárnap 1994 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1994-02-27 / 8. szám

8 , , SZEKSZÁRDI fASARNAP 1994. február 27. Egy szekszárdi plébános emlékezete Az író, műfordító szeminarísta Wosinsky lengyel emigráns orvoscsalád gyermekeként 1854-ben született Tolnán. A kalocsai gimnázium 6 éve után édesanyja kívánságára a papi hivatást választotta. A pécsi szemináriumi évek alatt novellákat, kisebb értekezéseket írt, német és francia munkákat fordított. Felszentelése után, 1877ben első szentmiséjét Lourdesben szerette volna bemutatni, de útitársa betegsége miatt Máriacellben került sor erre. Először egy baranyai faluban, Gödrén szolgált, majd két év után a szomszédos Tolnában fekvő, Apponyi Sándor kegyurasága alá tartozó apari plébániára került. Apponyi édesanyjának egy alkalommal feltűnt az új káplán történettudományok iránti érdeklődése, francia nyelvismerete, s felhívta rá a fiatal gróf figyelmét. Amikor 1881-ben a lengyeli plébános megbetegedett, a püspöktől Wosinskyt kérték birtokukra helyettesíteni. Lengyelen, mint önéletrajzában írja, a véletlen terelte „a Praehistoria gyakorlati kezére" a régészet művelésére. A különösen nagy hírre szert tett lengyeli őskori feltárások vezetője, aki 1885-től závodi plébános, eljutott Egyiptomba, Jeruzsálembe, bejárta Görögországot. Útjáról írt könyvének bevételét a keleti missziók segítésére ajánlotta fel, s ezért a Szent Sír Rend lovagkeresztjével tüntették ki. Keleti útja után ismét Aparra került, majd 1890-ben a bonyhádi egyházkerület esperesévé nevezték ki. Az országgyűlési politikai csatározások során kerületében Wosinsky kényelmetlen helyzetbe került, s valószínűleg ez is hozzájárult püspöke döntéséhez, hogy a művelt, jó szervezőképességű ambiciózus fiatal papot kinevezte a tanulmányi uradalom kegyurasága alá tartozó szekszárdi plébániára. Kitüntetés Rodostóban Új helyén nagy lendülettel látott munkához. Megkezdte a katolikus iskola és az oskolamesteri lakás építésének előkészítését. Árverés útján értékesítették a város szélén, az akkori sétatér és Dobos utca sarkán lévő, téli tüzelő tárolására használt konyhakertet. Az építkezéshez szükséges további 3000 korona kölcsönért - a rájellemző módon - saját vagyonával szeretne felelni. Egyháza gyarapodásával kevésnek bizonyul a két káplán segítsége, egy harmadik kinevezését kérte. Virág Ferenc, németbólyi segédlelkész, a majdani pécsi püspök, a millennium évében érkezett Szekszárdra. Néhány év alatt Wosinsky részévé vált a város életének. Az egyházi szervezőmunkája elismeréseként a középkorban elpusztult, Szent Miklósról elnevezett madocsai apátság címzetes apátjává kinevezett tudós pap, aki akadémikus, a múzeumok és könyvtárak országos felügyelője, múzeumigazgató, a múzeumegylet alelnöke és a megyei múzeumbizottság elnöke volt, számtalan városi egyesület meghatározó személyisége: a szekszárdi kórházi választmány, a megyei közegészségügyi bizottság, a helyi Vöröskereszt-fiókegylet, az óvoda-egyesület és az Augusz-féle árvaház elnöke. Termetes alakja egyesületi rendezvényeken, bálokon, vacsorákon egyaránt feltűnt. Derűs humorát, a fél világot átölelő történeteit mindenki szerette. Népszerűsége ellenére szerény, csöndes emberként emlékeztek rá kortársai. Mint Haugh Béla írta, nyugalmából csak a régészeti ügyek tárgyalásakor zökkent ki. Ilyenkor nekihevült, kipirulva vitatkozott. Tudományos és egyházi teendői mellett mindig szakított időt az utazásra. Második törökországi útján, 1903-ban ő tartotta a II. Rákóczi Ferenc sírjához vezetett zarándoklat ünnepi szentbeszédét. A megemlékezés után fogadta a török szultán, s kitüntette az Oszmán Rendjel III. fokozatával. A belvárosi templom üvegképei A 18. század végi nagy tűzvész után emelt belvárosi templorr^k megviselte az eltelt idő. Wosins^' gyűjtést rendezett az épület rendbetételére. A templom 1905-ben, az építés századik évfordulóján új ké-^ pekkel, színes üvegablakokkal várhatta a híveket. Ma is ezeken az üvegképeken át szűrődik a fény a templomba. 1907 telén az influenzából és a hideg múzeumi falak között szerzett tüdőgyulladásból Wosinsky nem tudott felépülni. Február 22-én kongó harangok adták hírül halálát, s ezrek kísérték utolsó útjára, a tolnai temetőbe. A szekszárdi nőegylet és az óvoda-egyesület gyűjtést kezdeményezett, hogy a templom főbejáratánál lévő ablakot díszítse Wosinskyra emlékeztető üvegfestésű kép, s elkészíttessék mellszobrát. Szerencsés módon kegyeletének tárgyi emlékei is átvészelték a századot. Szabó Géza « Wosinsky Mór régészeti tevékenysége, az ország egyik legjelentősebb vidéki múzeumának szervezését, építését irányító munkája közismert, azonban csak kevesen tudnak a száz esztendeje, 1894. február 28-án kinevezett szekszárdi apátplébános egyházi munkásságáról.