Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-08-08 / 31. szám

16 SZEKSZÁRDI 1993. AUGUSZTUS 8. Városházi kopogtató Adóügyek Vezető: Schefler József 1. Milyen adók beszedésével foglalkozik az önkormányzati adóhatóság és hány ember végzi az adóigazgatási munkát? Mielőtt a kérdésre válaszolnék, két rövid mondattal szeretném bevezetni a beszélgetést. Az egyik: adót valamilyen formában már nagyon régóta szednek be és azt gondolom, hogy még sokáig kell fizetni. A másik: akik ezzel a munkával foglalkoznak, hát, hogy is mondjam, ritkán vezetik a népszerűségi listát. A kérdésre: az önkormányzati adóhatóság vezetője a jegyző. A feladatokat az adócsoport dolgozóival látja el. 1992. január l-jétől egy központi adó, a gépjárműadó (súlyadó) és három helyi adó, a helyi iparűzési adó, a vállalkozók kommunális adója és az építményadó (a nem lakás céljára szolgáló építmények körül kizárólag a tanyákra vonatkozóan) kezelését végzi az adócsoport. 2. Milyen területen hányan dolgoznak? A legmunkaigényesebb és a legtöbb létszámú adónem a gépjárműadó. Ezt a feladatot 4 fö végzi. Építményadó: 1 fö. Helyi iparűzési és vállalkozók kommunális adója: 1 fo. Könyvelés: 2 fo. Behajtási munka, helyszínelés, adó-és értékbizonyítvány, környezettanulmányok: lfó. Adóellenőr: 1 fö (jelenleg még nincs betöltve). Csoportvezető: 1 fö. 3. Mi a felsorolt területeken az ügyintézők munkája, egy-egy mondatban és körülbelül hány adózó jut egy feladatra? A gépjárműadóban: a bevallások beérkezése után, határozattal megállapítják az adó összegét, erről a tulajdonost (üzembentartót) értesítik. A határozat 1 példányát átadják a könyvelésnek, ahol az adót előírják. A változásokról - évközi vétel vagy eladás, a forgalomból való kivonás, ismételt forgalomba helyezés - szintén határozattal kell intézkedni. Az adózók száma 9000-10000 között mozog. A változások száma éves szinten 3000 körül van. A gépjárműadó-kötelezettség a szerzést, forgalomba helyezést követő hónap első napjával kezdődik és az eladás, forgalomból való kivonás hónapjának utolsó napjával szűnik meg. Az építményadóban: a feladat hasonló a gépjárműadóhoz, itt azonban a január 1-jei állapot szerinti haszonélvezők, tulajdonosok az adófizetésre kötelezettek. Az adózók száma: 2154 fö. A helyi iparűzési adóban és a vállalkozók kommunális adójában: az adóalanyok önadózók. Nekik bejelentési, illetve bevallási kötelezettségük van. A helyi iparűzési adónál nettó árbevételből kiindulva, azt a törvényben és a helyi adórendeletben meghatározottakkal csökkentve megállapítják az adóelőleg, illetve az adó összegét és azt határidőre befizetik. A vállalkozók kommunális adójánál a korrigált statisztikai állományi létszám alapján fizetik az adóelőleget, illetve az adót. A helyi iparűzési adóban az adózók száma meghaladja az ezret, a vállalkozók kommunális adójában kerekítve ezerötszáz. A könyvelésben: (számítógépes adatfeldolgozás van a hivatalnál). Az adatok rögzítése előírás, változások átvezetése és a befizetések könyvelése. A csoport három bankszámlát kezel, az egyenesadó-beszedési számlát, a gépjárműadó-beszedési számlát és az idegen bevételi számlát. A behajtási munkát végző: felszólítással, letiltással és helyszíneléssel igyekszik az adóbevételek teljesítését fokozni. Előkészíti és kiadja az adó-és értékbizonyítványokat. Helyszínelés után a saját hivatalunknak és megkeresésre társhivataloknak környezettanulmányokat vesz fel, azokat az érdekelteknek megküldi. Az adóellenőr feladata lesz az adóvizsgálatok (adóellenőrzések) végzése. A csoportvezető a beérkező postát szignálja, kiadmányoz, irányítja a csoport szakmai munkáját. 4. Mennyi bevétel várható az év végéig ezekből az adókból? Gépjárműadóból 25-30 millió Ft. Ebből az adóból 50% illeti meg az önkormányzatot, így itt 13-15 millióval lehet számolni (a másik 50% központi bevétel). Építményadóból 3 millió Ft. Itt meg kell jegyezni, hogy jelentős a kommunális beruházások, illetve az ahhoz történt hozzájárulások miatti adótörlések száma és összege. Kisebb mértékű a méltányossági adótörlés. Helyi iparűzési adóban a bevétel várhatóan meghaladja a 100 millió Ft-ot. A vállalkozók kommunális adójában pedig 20 millió Ft körüli bevétellel számolunk. 5. Van-e még olyun feladat, ami pénzbeszedéssel jár? Igen. Az adók módjára behajtandó köztartozások - szabálysértési bírság, - út- és közműfejlesztési hozzájárulás (1991. évről áthúzódó részletfizetések), - adók módjára behajtandó egyéb köztartozások, illeték, vám, HTK elővezetési költség, frekvenciahasználati díj, nyugdíjtúlfizetés és a társ önkormányzatok által kimutatott tartozások nyilvántartása, kezelése, beszedése és a megjelölt számlára való átutalása is a csoport feladata. 6. A csoport valamilyen adó kapcsán majdnem minden szekszárdi családdal kapcsolatban áll. Milyen az ügyfélforgalom és milyen ez a kapcsolat? Igen, nagyon sok családdal állunk kapcsolatban. Az ügyfélforgalmunk nagy, én úgy ítélem meg, hogy nem rossz a csoport dolgozóinak és a hozzánk forduló állampolgárok kapcsolata. A nagy többség tudomásul vesp adófizetési kötelezettségét és azt teljesíti is. Természetesen vannak nehezebben fizetők, érthető okok miatt, esetenként néhányan ok nélkül is. Az átmenetileg nehéz helyzetben lévőkre (számuk sajnos nem kevés) gondolt a törvény és a helyi adórendelet is, mert kérelemre engedélyezhető fizetéshalasztás, részletfizetés, pótlékmentes részletfizetés, adómérséklés, magánszemélyek esetében igen kivételes és indokolt esetben adótörlés. A fizetési határidők előtt, márc. 15. és szept. 15., az ügyfélforgalom megsokszorozódik, 30-50 ügyfél fordul meg egy-egy ügyintézőnél. Egy-egy ilyen „nehéz" nap délutánján bizony már fáradtabbak vagyunk s talán az is előfordul, hogy kicsit ingerültebben beszélünk a hozzánk fordulókkal, mint a reggeli órákban vagy egy átlagos ügyfélfogadási napon. Bizonyára előfordult, hogy úgy távozott tőlünk valaki, hogy nem volt teljesen elégedett. Akiket úgy sértettünk meg, hogy igaza volt (ilyen is előfordulhat, mi is tévedünk, hisz emberek vagyunk), azoktól most itt a nyilvánosság előtt is elnézést kérek a csoport dolgozói nevében is. Akik viszont nem hagyták meggyőzni magukat vélt sérelmükről és esetenként nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illettek bennünket, azoktól nem kérek elnézést. Magam és munkatársaim is megelégednénk azzal, ha őket a közvélemény is elítélné. Mert akinek fizetni kell és tud is fizetni, az arrogáns viselkedéssel, lekezelő stílussal, trágár szavakkal nem bújhat ki kötelezettségének teljesítése alól. Azt gondolom, ebben egyetértünk a tisztelt olvasókkal és ha így van, akkor az előbb említett kívánságunk már teljesült is. Az adócsoport dolgozóinak nevében ígérhetem, hogy ezután is készséggel állunk a hozzánk fordulók segítségére. S. E. „Almaim asszonya: exféifi" Vállig érő, loknis szőke haj, rácsodálkozó meleg tekintet. Nem, ez nem lehetett igaz! - kezdte a visszaemlékezést Hartmund Eisold, hamburgi illetőségű vállalkozó -, tudtam, hogy ő az, álmaim asszonya! Az csak természetes, hogy belészerettem az első látásra. Azt, hogy férfi, jó ideig el sem akartam hinni. Azután Giselle, alias Brúnó mindent megmagyarázott. Hosszú ideje már, hogy női szerepet vállalt, s hogy hamarosan átesik az operáción is. Ennek immár öt esztendeje - folytatta az azóta is permanensen szerelmes fétft, gyengéden magához ölelve hitvesét -, azóta felépítettük közös világunkat. Nézzen csak körül! (A falakon hímzett terítők, faliszőnyegek. A sarokban babagyűjtemény, kecses finom kis tárgyak. Mind-mind Giselle (alias Brúnó) kézügyességét dicsérik. Hartmundon újonnan kötött mellény, horgolt nyakkendő. Kifinomult ízlésről tanúskodik minden. Még a patika tisztaságú konyha is Giselle mellett voksol.) Minthogy saját gyermekünk nem lehet - kapcsolódott a beszélgetésbe a „ház asszonya"-, úgy döntöttünk, hogy adoptálunk. Toni és Denis már két esztendeje él közöttünk. Anyának és apának szólítanak bennünket. Tartom: teljes és tartalmas családi életet élünk. Transzszexuális allűrjeim, azt hiszem, már teljesen a múltba vesztek. Imádom Hartmundot és a gyermekeket. Állítom, ha eredendően születek nőnek, akkor sem sikerülhetett volna jobban a házasságom. Hmm..., a látottak és tapasztaltak alapján, azt hiszem, ehhez kétség sem férhet. - bayer Augusztus 9-15. Augusztus 9. 275 éve született Orczy Lőrinc báró (Tamaörs, 1718) költő. Katona volt, közel 50 évesen generálisként ment nyugállományba, de már „ágyúzengés közt" írta verseit, amelyek a franciás műveltséget egyesítették a szép magyar nyelvvel. Műveit rejtegette, csak Bessenyeiék biztatására engedte kiadni a felvilágosodást előkészítő verseit. Abaáj főispánjaként irányította a Felső-Tisza szabályozását. Augusztus 10. 115 éve született Grosmann Gusztáv József (Bpest, 1878) gépészmérnök, röntgenfizikus, aki a fejlesztés mellett kidolgozta a tomográfiának nevezett rétegfelvevő röntgeneljárás világszerte elteijedt elvi és gyakorlati megoldását. É Augusztus 11. 150 éve született Szontágh Miklós (Alsókubin, 1843) orvos, balneológus, botanikus, a Magas Tátra kutatója és népszerűsítője. 1876-ban megalapította Űj-Tátrafiiredet, amelynek furdőorvos-vezetöje lett Szanatóriuma volt az első magyar tüdőgyógyintézet és magaslati gyógyintézet, amely télen is működött. Tátra-kalauzt írt, megszervezte a hegyi mentést és elsősegélynyújtást. 120 éve született Korbuly Károly (Kolozsvár, 1873) gépészmérnök, Kandó Kálmán munkatársa, aki az I. világháború után átállította a Weiss Manfréd Gyárat jármű-, mezőgazdasági gép- és varrógépgyártásra. Augusztus 12. 80 éves Perczel Károly (Pécs, 1913) Hild-, Herder- és Széchenyi-díjas építész. Külföldön tanult, 1949-ben a Rajk-ügyben életfogytiglani fegyházra ítélték, 1954-ben rehabilitálták. Irányító építészi beosztásokban többek közt a BNV területrendezési _ tanácsadója, majd a bősi vízlépcsőrends^Bk környezeti szakértőjeként annak ellenzője volt. Augusztus 13. 170 éve született Weszprémi István (Veszprém, 1723) orvos, polihisztor, a debreceni főiskolán a legendás Hatvani profeszszor tanítványa. Külföldön szerezte diplomáját, 1757-től 43 éven át Debrecen város orvosa volt. Világviszonylatban is úttörő munkában javasolta a pestis elleni védőoltást. Mária Terézia mint a nép „egészségügyi gondozóját" aranyéremmel tüntette ki. Augusztus 14. 110 éve született Tettamanti Jenő (Bpest, 1883) gépészmérnök, a műszaki tudományok doktora. A Selmecbányái, majd a soproni főiskolán tanított. 1930-52. közt a főiskola könyvtárának igazgatója volt. Ebben az időben szerkesztette a többnyelvű Közlemények-et, amelynek révén Európa csaknem minden tudományos műszaki intézetével kapcsolatot teremtett Augusztus 15. Ma 60 éves Süle Tibor (Bpest, 1933) történész, szociológus, aki 1956 óta Németországban él: a tübingeni egyetem tanársegéde, Kölnben docens, majd professzor lett. Közben újságíró-szerkesztői tevékenységet is folytat.