Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)
1993-12-26 / 51. szám
1993. DECEMBER 24. , szekszárdi fASARNAP 23 ünnep Alig felcseperedett apróságok, nagyobbacska fiúk és lányok, nőiességükkel - mozgásukkal megigéző hölgyek és biiszke járású ifjak. A Bartina együttes szokásos évzáró ünnepe több mint teltházat vonzott, Matókné Kapási Julianna művészeti vezetésével ismét bizonyította, hogy Szekszárd igazi értékei közé tartozik. Jó volna értékén kezelni, segíteni az együttest fenntartó egyesületet, nemcsak a háromszáz táncos miatt... Kapfinger András képriportja MÁTKA SZALON Új menyasszonviruha-készlettel és az „ÉV LEGSZEBB MENYASZSZONYI RUHÁJA" díjat elnyert modellel és ÚJ SZOLGÁLTATÁSSAL várom a kedves menyasszonvokat. Az 1993. évi nyereménysorsolásunk nyertese Szűcs Tünde, szekszárdi lakos. Következő sorsolásunkon, 1994. augusztusban, a január 1. és július 30. között lefoglalt ruhák tulajdonosai vehetnek részt Lászlóné, Tolna, Szekszárdi u. 11. fsz. 4. Tel.: 74/340-714, 340-296 Fenyővevő Vevő gondterhelten bóklászik a fenyőárus standján, hogy fát venni kell az nem kérdés, az ár is nagyjából azonos mindenütt - háromszáz métere egy nyitott kérdés maradt; milyen legyen afa. Forgatja, ágait rendezgeti; miképp is mutatna a luc földíszítve. Talál is egy megfelelőt, de kiderül, hogy a háromszáz úgy általában érvényes, a különlegesen szép darabok (így!) egyedi árban vannak, ez például ezerötszáz. Mi a szösz! Ebbe jó! belemászott az áfa, mondja a vevő és alkudozásba kezd a somogyi emberrel, megpróbálván rábírni őt, hogy maradjanak a realitások talaján. Szóba kerül az udvarhelyi téesz, a szőrmók Csingár, meg, hogy az eladó bátyja miként járt a kárpótlással satöbbi és a végén a vevő ezerkettőért elviszi a fát. Otthon kibontva nyugtázza, hogy van azon ág és gally egy kisebb erdőre való, hanem az összedrótozott felső rész el van törve. Nem nagyon, megreparálható, de a vevő lelke mégsem nyugszik meg, itt valami bibi van. Ezért legközelebb arra járván előadja problémáját a fenyőárusnak, kifejtve, hogy szerinte őt kárpótolni kell az eset kapcsán. Eladó szabadkozik, nem emlékszik, végül a másik árusra hivatkozik, hogy ő volt az eladó, merthogy ők egy gyékényen árulnak, de két külön cég, és így tovább. Vevő úgy érzékeli, hogy itt az orra előtt a felelősség áthárítása nevű össznépi játék zajlik és kissé emeltebb hangon vezeti elő az ügyet a másik árusnak, mondván, hogy az ö sajnálatosan megrendült vevői bizalmát ötszáz magyar forintokkal helyre lehetne állítani, valamint a jelzett szerény összeg betakarná a fájdalomdíjat is. Eladó nem vitatkozik, belenyúl a kezeslábasa zsebébe és adja az ötöst. Elnézést, köszönöm, lovagiasság szabályai etc. s a vevő ezúttal arra gondol, ha lassan is de változik valami... Jöhet a karácsony. - st -