Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-12-26 / 51. szám

1993. DECEMBER 24. , szekszárdi fASARNAP 23 ünnep Alig felcseperedett apróságok, nagyobbacska fiúk és lá­nyok, nőiességükkel - mozgásukkal megigéző hölgyek és biiszke járású ifjak. A Bartina együttes szokásos évzáró ünnepe több mint teltházat vonzott, Matókné Kapási Ju­lianna művészeti vezetésével ismét bizonyította, hogy Szekszárd igazi értékei közé tartozik. Jó volna értékén ke­zelni, segíteni az együttest fenntartó egyesületet, nemcsak a háromszáz táncos miatt... Kapfinger András képriportja MÁTKA SZALON Új menyasszonviruha-készlettel és az „ÉV LEGSZEBB MENYASZSZONYI RUHÁJA" díjat elnyert modellel és ÚJ SZOLGÁLTATÁSSAL várom a kedves menyasszonvokat. Az 1993. évi nyereménysorsolásunk nyertese Szűcs Tünde, szekszárdi lakos. Következő sorsolásunkon, 1994. au­gusztusban, a január 1. és július 30. között lefoglalt ruhák tulajdonosai vehetnek részt Lászlóné, Tolna, Szekszárdi u. 11. fsz. 4. Tel.: 74/340-714, 340-296 Fenyővevő Vevő gondterhelten bóklászik a fenyőárus standján, hogy fát venni kell az nem kérdés, az ár is nagyjából azonos min­denütt - háromszáz métere egy nyitott kérdés maradt; mi­lyen legyen afa. Forgatja, ágait rendezgeti; miképp is mutat­na a luc földíszítve. Talál is egy megfelelőt, de kiderül, hogy a háromszáz úgy általában érvényes, a különlegesen szép darabok (így!) egyedi árban vannak, ez például ezerötszáz. Mi a szösz! Ebbe jó! belemászott az áfa, mondja a vevő és alkudozásba kezd a somogyi emberrel, megpróbálván rá­bírni őt, hogy maradjanak a realitások talaján. Szóba kerül az udvarhelyi téesz, a szőrmók Csingár, meg, hogy az eladó bátyja miként járt a kárpótlással satöbbi és a végén a vevő ezerkettőért elviszi a fát. Otthon kibontva nyug­tázza, hogy van azon ág és gally egy kisebb erdőre való, ha­nem az összedrótozott felső rész el van törve. Nem nagyon, megreparálható, de a vevő lelke mégsem nyugszik meg, itt valami bibi van. Ezért legközelebb arra járván előadja prob­lémáját a fenyőárusnak, kifejtve, hogy szerinte őt kárpótol­ni kell az eset kapcsán. Eladó szabadkozik, nem emlékszik, végül a másik árus­ra hivatkozik, hogy ő volt az eladó, merthogy ők egy gyéké­nyen árulnak, de két külön cég, és így tovább. Vevő úgy érzé­keli, hogy itt az orra előtt a felelősség áthárítása nevű össz­népi játék zajlik és kissé emeltebb hangon vezeti elő az ügyet a másik árusnak, mondván, hogy az ö sajnálatosan megrendült vevői bizalmát ötszáz magyar forintokkal hely­re lehetne állítani, valamint a jelzett szerény összeg betakar­ná a fájdalomdíjat is. Eladó nem vitatkozik, belenyúl a ke­zeslábasa zsebébe és adja az ötöst. Elnézést, köszönöm, lovagiasság szabályai etc. s a vevő ezúttal arra gondol, ha lassan is de változik valami... Jöhet a karácsony. - st -

Next

/
Thumbnails
Contents