Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-11-21 / 46. szám

10 , SZEKSZÁRDI VASARNAP 1993. NOVEMBER 21. w Nyílt tér A szekszárdi kábeltelevízió 11 j r rrj ••• rr» r rr\ helyzeterol, jovojerol Szekszárdon a korábbi, elavult központiantenna-rendszereket a '80-as évek végén fejlesztés nélkül egyesítették, az építők ezt szabványtalan, korszerűtlen elemekkel tovább bővítették, és az így kialakult rendszeren indulhatott meg a műholdas adások sorozata. Szekszárdon egyre több család otthonába tanácsi-önkormányzati és saját pénzén beköltözhetett a nagyközösségi kábeltelevízió. A rendszereken meglévő 12-14 csatorna közül a nézők legtöbbje csak a kábeltelevízió saját adású csatornájával szemben tanúsít elnézőbb, türelmesebb magatartást. A türelem és az érdeklődés érthető; a nézők túlnyomó többsége örömmel látja képernyőjén szűkebb pátriája mindennapjait. A kábeltévés saját csatornán sugárzott képek nemcsak nézői élményt nyújtanak, hanem a nézői passzivitást levetkőzve az adásokba bele-beleszóló közreműködés és részesévé válás öröme is megcsillan részükre. Ez utóbbi lehetőség nemcsak a fesztiválok, játékok, hanem a helyi adású közérdekű és politikai műsorok esetében is fennáll. A mai magyar kábeltelevíziózás fejlődésének egyik legnagyobb gátja a tulajdonviszonyok összevisszasága! Mit jelent az önkormányzat tulajdonlása ez esetben? Az önkormányzati és lakossági finanszírozás esetében a tulajdonosi jogokat a helyi lakosok által választott képviselők közössége gyakorolja, hiszen több ezer tulajdonos esetén ez másképp anarchikus állapothoz vezethet. Ennek alapján valószínű, hogy csak helyi villongások teszik izgalmassá a történéseket, de az így kialakult konfliktusok a magyar jogrend alapján úgy, ahogy kezelhetők. Milyen jövőbeni lehetőségek állnak városunk előtt? A 100% önkormányzati tulajdonlás esetén fel kell vállalni a sok tízmilliós fejlesztési kötelezettséget. Vegyes tulajdonlás esetén a gyakorlat bizonyítja, hogy nem igazán működőképes, ha az egyik tulajdonost 27 ember testesíti meg. 0%-os önkormányzati tulajdonlás (eladás) esetén; a befektető pénzének gyors megtérülési igénye miatt a szolgáltatási árak jelentős terheket róhatnak az előfizetőkre. A közösségi kábeltelevíziózás egyik kulcsa: a fejlesztéshez szükséges anyagi feltételek megteremtése. Közelmúltunk, de napjaink gyakorlata is azt mutatja, hogy a kábeltelevíziós hálózatok kiépítésének időszaka amolyan szabadrablásos állapotként is felfogható. Ebben a periódusban a telepítőképítők az infrastruktúra bekerülési költségénél sokkal több pénzt szedtek össze az erőfizetőktől. Ezeket az összegeket többségében közpénzekből eredő forintokkal gyarapították. A tulajdonszerzések nemegyszer képezték feltárt és feltáratlan panamák sorozatát. A történtek külön pikantériája, hogy legtöbbször a hálózat kiépítői szeretnének rendszergazdai tulajdonossá válni, holott munkájukat megfizették. Az ilyen tulajdonzsonglőrködésbe az előfizetők nem szólhatnak bele, de nemegyszer szenvedő alanyaivá válhatnak. A fejlettebb jogi kultúrával rendelkező országokban a kábeltelevíziórendszerek tulajdonlása rendezett. Ennek okán, ha egyes emberként nem is, de az önkormányzati képviselettel közösen fellépve már gátját képezheti(k) az érdekei(k) elleni történéseknek, a ráerőltetett csatornakiosztásnak stb. A tulajdonjogi rendezettség mellett a kábeltelevízió-szolgáltatások, melyek jelenleg még kihasználatlanok, nagyon nagy távlati lehetőségeket rejtenek mind a nézők, mind a kereskedők-gyártók részére. Mindezen lehetőségeket a magyar kábeltelevíziós rendszerek is magukban hordozzák, de ezek kiépítéséhez, fejlesztéséhez és kihasználásához túl kell jutni a „gyorsan gazdagodjunk" módszereken. A kábeltelevízió ma még világméretű népszerűségének alapja, hogy a lokálpatrióta elemekre építő tévézés vonzza a nézőket, mivel sokkal családiasabb élményt nyújt, mint az országos csatornák. A fizető mozicsatoma(ák) működtetése nagy távlatok előtt áll, bár a gazdasági leépülés és a relatív tetemes különkiadás miatt ma még egy szűkebb réteget érint. Az itt végig nem írt előnyök elérhető reménye mellett a hazai kábeltelevíziózás egyik legnagyobb politikai csapdája a meggondolatlan nem közösségi érdekeket szolgáló tulajdonosváltozás. A kábeltelevíziós rendszerek többsége ma még a lakosság képviseletét ellátó önkormányzatok birtokában van. A közösségi érdek azt kívánja, hogy tartsuk is ott, ha a jövőben az eddiginél jelentősebb szerepre ítélt, hivatott városi tévéket és az azt kiszolgáló kábeltévérendszereket szűkebb hazánk, kultúránk értékének tekintjük. KOLLÁR FERENC Szekszárd, Alisca u. 34. sz. A Tarr Kft. álláspontja Álláspontunk szerint a szakvélemény téves adatokat tartalmaz, és ebből von le hibás következtetéseket. Ezen túlmenően hiányos, mert a megbízásnak több vonatkozásban nem tett eleget. A szakvélemény műszaki részeinek hibáit kontrollmérésekkel kimutattuk, tehát a hibás mérési eredményekből a rendszer műszaki állapotára vonatkozó megállapításaik is csak hibásak lehetnek. A tulajdonjogra vonatkozó megállapításaik feltételezéseken alapulnak, minden egyes megállapításuk úgy kezdődik, „ha és ha" az általuk feltételezett körülmények igazak. Nem is foglalkoztak azzal, hogy mi van abban az esetben, ha az általuk feltételezett tények - pld. a Tarr Kft. megtévesztette az embereket - nem állnak fenn. A szakértők egy általuk felépített fiktív tényálláshoz keresték meg a jogszabályokat. Tulajdonjogot nem az aktivált érték, hanem a tulajdonjogot igazoló tények alapján kell megállapítani. A HÉLIOSZ Kft. könyvelésében a hálózatnak csak egy része szerepel, ebből az következik, hogy a többi kábelszakasz nem volt a HÉLIOSZ tulajdonában, és így nem is tudta azt eladni az önkormányzatnak. Tulajdonjogot nem keletkeztet az, hogy a létesítmény közterületen van. Ez a szakértői megállapítás nyilván téves, hiszen ennek alapján a közterületen lévő valamennyi létesítmény az önkormányzat tulajdonába került volna, még akkor is, ha azok valamely magánszemély tulajdonát képezték. Ezek tulajdonba vételével megvalósították volna Magyarországon a második államosítást. A testület a szerintünk megalapozatlan szakvélemény valóságát nem is kívánta vizsgálni, hiszen meg sem adta részünkre azt a jogot, hogy legalább a kontrollálást végző szakértői vizsgálat eredményét bemutathassuk. Számunkra úgy tűnt, nem is kívánta a testület az igazságot kideríteni, mert akkor a másik fél több mint egyórás okfejtésével szemben ellenvéleményünk kifejezésére részünkre nemcsak néhány percet adott volna. A testület deklaratív kijelentése, hogy „más tulajdont a hálózatban nem ismer el", semmivel sem több, mint a Tarr Kft. kijelentése, hogy a városi kábelhálózatban tulajdonjoggal rendelkezik. Tulajdoni igényét nemcsak a Tarr Kft.-nek, hanem az önkormányzatnak is bizonyítania kell. * Részletek dr. Kalász Gyula előzetes szakvéleményéből: A szakértői munka készültségi fokát az átadott tanulmány alapján az alábbiakban állapítom meg: Szerz. díj Telj. % Végz. munka értéke A) Műszaki felmérés 100000 Ft 10% 10000 Ft B) Tulajdon viszony 100000 Ft 40% 40 000 Ft C) Engedélyezési eljárások D) Vagyoni értékelés E) Műszaki ért., feji. program F) Gazdasági terv G) Pénzügyi terv H) Fejlesztési lehetőségek 100000 Ft 100000 Ft 50000 Ft 150000 Ft 100000 Ft 100000 Ft 95% 5% 95000 Ft 5000 Ft Összesen: 150000 Ft A készültségi fok kisebb mint 20%. Az (A) fejezetben a hálózat műszaki állapotát értékelik. Az itt tett megállapítások arról tanúskodnak, hogy a szakértők vagy nem tudták, vagy nem is kívánták a műszaki álla-1 potot felmérni. Egy példa a sok közül. Az MSZ 11458/2-87. szerint a KMJR hálózati síkjain és csatlakozási pontjain 13. sz. táblázatban megjelölt páramétereknek kell meglenniük. A minősítéshez szükséges 13 paraméter kö^ül a szakértők csak kettőt mértek. A fehér zajszintre vonatkozó szakértői és a kontrollmérések eredményei: MSZ szerint szakértők szerint kontrollmérés szerint (decibel) - 57 dB -50 dB -68 dB A zajszintnek -57 dB alatt kell lenni; és a kontrollmérések szerint -68 dB, tehát lényegesen a szabvány által előírt érték alatt van, szemben a szakértők állításával. A (B) fejezetben a lakosság tulajdoni részével nem foglalkozik, holott a vagyon jelentős része a lakosság tulajdonában van. Az erre vonatkozó elemzőmunka hiánya miatt az értékelés és a következtetés hibás. A (C) fejezet akkor lenne elfogadható, ha a szakértők egyértelműen nyilatkoznának arról, hogy a rendszer jelenleg fennmaradási és üzemeltetési engedéllyel rendelkezik-e. A hálózati vagyon értékelésével foglalkozó (D) fejezetben a megvalósulási és újraelőállítási érték a számítás és elemzés hiányában minden alapot nélkülöz. A nyilvántartási érték kiindulási adatnak nyilvánvalóan hibás. A szakértők az E-F-G-H pontokban foglalt feladatoknak egyáltalán nem tettek eleget. A szakértői véleményt ki kell egészíteni, és el kell végezni az E-H pontokban megjelölt feladatokat. A műszaki felmérés keretén belül a kontrollmérések alapján a mérések megismétlése, ellenőrzése mindenképpen szükséges. A szakértők a szerződés szerinti teljesítési határidőket nem tartották be, így a megrendelőnek nem volt lehetősége az anyag korábbi megismerésére, és az esetleg felmerülő hiányosságok kiküszöbölésére. Nem tettek eleget a szerződés szerinti konzultációs kötelezettségüknek sem. Az álláspontunk szerint hibás szakvélemény megtévesztheti az önkormányzatot, és alkalmas arra, hogy a hibás szakvéleményre alapítva téves döntéseket hozzon az önkormányzat képviselő-testülete. Tarr Kft. (A KÁBELKOM Kft. levelét a 16. oldalon olvashatják. - A szerk.)