Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-10-31 / 43. szám

Szekszárdi ősz '93 Környezetünk A lakosság is beleszólhat Angliai út a nyeremény •t KlÉiáfl Belőle élnek, munkahelyük, egzisztenciájuk forrása, irigység („bezzeg én mennyivel keresek kevesebbet"), netán félelem tárgya (mi történik, ha...) - mindez csak néhány megközelítésben az atomerőmű. Nem könnyű ismereteket, információkat továbbítani különböző lakóhelyű, más-más képzettségű, érzelmi töltésű embereknek ugyanarról a témáról. Aki ennek avatott ismerője, Kováts Balázs, a Paksi Atomerőmű Rt tájékoztatási irodájának vezetője. Sci-fibe való téma... - Most először egy teljes körű stratégiát dolgoztak ki az elhasznált, kiégett nukleáris fűtőanyag tárolása apropóján. Miért volt erre szükség? - Az elhasznált fűtőanyag ügye megoldottnak volt tekinthető, ha úgy tetszik nem készült rá senki, hogy ilyen problémával találjuk szemben magunkat. Mivel ez nem csupán műszaki kérdés, hanem környezeti, társadalmi, lakosságot érintő ügy, ezért meg kellett mutatnunk, miről van szó, mikor, mennyiből, hol épül meg - ha egyáltalán sor kerül erre - az átmeneti tároló. Milyen garanciával, biztonsággal működik, a hatóságoknak milyen szerepe lesz, beleszólhat-e a lakosság... Okulva a korábbi tapasztalatokból, a tervezési munkák megkezdésekor a tájékoztatási iroda is munkához látott. - Ma még bizonytalan, hogy egyáltalán megépül-e a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolója. Megéri ez az óriási információs hadjárat? - Nézze, ha a kiégett fűtőelemeket nem fogadja Oroszország, és '95-ig nem épül meg az átmeneti tároló, akkor két év múlva lakatot tehetünk az erőműre. Hogy pénzben mit jelent? Mit jelent az, ha Magyarország villamosenergia-termelésének a fele kiesik? Ez felmérhetetlen, sci-fibe való téma. A nyitott kapuk elve alapján minden információt eljuttatunk a lakossághoz, ehhez azonban el kell felejtenünk az eddig megszokott műszaki nyelvet, közérthetően kell a környéken élőket tájékoztatni arról, mi készül az erőműben. Nem az erőmű ellen a lakosságért - Igen, itt nagyon fontos kérdés, kiket informálnak, hiszen a közvetlen környéken élők a leginkább érintettek. - Az országban vagyunk tízmillióan, itt az irodán négyen foglalkozunk ezzel, tehát fejenként 2,5 millió emberrel kellene elbeszélgetnünk... A néhány országos tájékoztatás mellett meggyőződésem, hogy az orosházi vagy mosonmagyaróvári embert igazán nem érdekli, hogy milyen hatással van az erőmű közvetlen környezetére. Tíz kilométerre szűkítettük le azt a kört, ahol a lakosságot kiemelten kívánjuk tájékoztatni. Ezen települések polgármesterei hozták létre a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulatot (TEIT), ami nem az erőmű ellen, hanem a lakosságért jött létre. Vajon mit csinál ez a szervezet? - Ez egy külön csikket érdemel, de kiemelném azt, hogy műszeres méréseket végeznek havonta, és a sugárzási mérések eredményeit összevetjük a mi méréseinkkel, kicseréljük - ez hitelességet ad. Eddig soha nem volt számottevő eltérés, az eredmények megjelennek a helyi lapokban. - Pillantsunk bele abba a forgatókönyvbe, amit a kiégettfűtőanyagok átmeneti tárolása témakörében készítettek. - Áprilisban a regionális lapokban tettünk közzé cikksorozat formájában alapvető információkat, ezt a Duna mindkét oldalán érintett 13 településen terjesztették. Húszezer példányban próbáltuk eljuttatni mindenki postaládájába a célirányú, többoldalas színes tájékoztatónkat. Júniusban kibéreltünk egy autóbuszt, amelyben felépítettünk e tárgykörben egy kiállítást, makettel, eredeti fűtőanyagpasztillákkal, és előre meghirdetett menetrend szerint körbejártuk a településeket. Eközben szponzoráltunk egy gyerekeknek szóló népszerű játékot; a csokitőzsdét. A Duna Holding Rt. paksi irodájával szövetkeztünk, és ajáték szüneteiben osztottuk szét a gyerekek között azt a totószelvényt, ami az erőművel kapcsolatos kérdéseket tartalmazta. „Dolgoznál-e az erőműben?" - Szóval a gyerekeket próbálták elérni ezzel... - Igen, olyan szubjektív kérdések is szerepeltek, hogy például dolgoznál-e felnőttként az atomerőműben vagy kitől kapott információkat fogadsz el leginkább? Lerajzolták azt is, mi jut eszükbe az atomerőműről... Természetesen ajándékokat is kisorsoltunk. - Ezután jött a nagyok, afelnőttek játéka, ugye? - Most már csak öt kilométeres körzetben totószelvényeket helyeztünk el élelmiszerboltokban, ha úgy tetszik, visszakérdeztünk. Tizennyolc év fölöttiek, az adott körzetben élő állandó lakosok küldhették be, az erőmű dolgozói kivételével. A tét az volt: ki utazik Angliába? - Milyen utazásról van szó? - Öt paksi, három kalocsai, Dunaszentgyörgyről, Úszódról, Dunaszentbenedekről egy-egy beküldőt sorsoltunk ki, valamint a környékbeli polgármestereket vittük el Angliába. Pontosabban Walesbe, ahol olyan átmeneti tároló működik immár húsz éve, amit a GEC ALSTHOM cég épített, a paksi pályázat győztese. Megnézték a létesítményt és beszélgettek a helyi önkormányzati, lakossági képviselőkkel, környezetvédelemért felelős szakemberekkel. Ennél hitelesebb információt mástól nem kaphattak volna. Hallhatták, milyen fejlődési forrást jelentett ott az erőmű, infrastruktúrát, egészségügyi ellátást teremtett és szóba sem került ott a kompenzáció. A tapasztalatokról egyébként minden résztvevő beszámol majd a lakóhelyén rövidesen megrendezendő fórumon. A tájékoztatási kampányt pedig október 26-án egy országos sajtótájékoztató zárja, amit célzatosan nem az erőműben, hanem a Duna túloldalán, Dunaszentbenedek faluházában tartunk. Onnan éppen az atomerőműre látni... Közmeghallgatást kell tartani - Ezután vélhetjük, nem lesz ember a környéken, aki legalábbis ne hallott volna az átmeneti tárolóról...? - Egy hatóság dolga lesz eldönteni: mindent megtettünk-e a környéken élők tájékoztatásáért. Törvény írja elő ugyanis, hogy veszélyes létesítmény megépítése előtt közmeghallgatást kell tartani az adott lakosság körében, ahol az illetékes (esetünkben a bajai) környezetvédelmi felügyelőség szakembereijelenlétében újra megszólalhat, kérdezhet, véleményezhet a lakosság. Persze, mi is ott leszünk. A tapasztalat és a dokumentumok alapján dönt majd a hatóság (a 11 engedélyező közül ez csupán egy) vajon megfelelően informált-e az itt élők közössége. Ha nem, újabb tennivalókat írhat elő. Mindez persze a tároló létesítésének csak egyik feltétele. - Akkor már valószínűleg mint régi ismerősök találkoznak a környéken élőkkel. -iksz-