Szekszárdi Vasárnap 1993 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1993-10-24 / 42. szám

1993. OKTÓBER 24. , SZEKSZÁRDI VASARNAP 15 Bölcsesség a sportról „Nincs jobb eszköz az emberi természet és az emberi test meg­ismeréséhez a sportnál." (A. Fleming) TITOK Felső tagozatos koromban, mint afféle idétlen örökmozgó kamaszok, nehezen tűrtük az órák előtti sorakozót. Jenő bácsi viszont a fegyelmezetlenséget nem tűrte. Ezért aztán egy-egy vihogásnak, sorból ki­lógásnak az lett az „eredménye", hogy az osztályba való bevonulás előtt, háromszor békaügetésben vé­gigugráltatta velünk az iskolaudvart. Olyan nem volt, É )gy valaki azt ne tudta volna megcsinálni. Izzad­ok, nyögtünk és ugráltunk. Játékos büntetés volt ez. Az osztály imádta a tornaórákat, rendszeresen jártunk MHK-ra, a lógás eszünkbe sem jutott. Akkor, harmincvalahány évvel ezelőtt. Nagycsaládosok figyelmébe A NOE szekszárdi csoportja értesíti tagjait, hogy október havi összejövetelük 28-án, csütör­tökön 17 órakor lesz a Családsegítő Központ Be­zerédj utcai irodahelyiségében. Levis UEVI 8TOAUB8 flt OO MARKACENTRUM Farmerek, pólók, ingek, pulóverek és dzsekik széles választékban! Szekszárd, Széchenyi u. 41. Telefon: 312-624 Vendégem a Gemenc presszóban Bányai Mária testnevelő tanár, az 505. sz. szakmunkásképző iskola tanára, aki pályájának 26. tanévét kezdte el az idén. - Te igazán elmondhatod, hogy itthon vagy Szek­szárdon. - Tősgyökeres szekszárdi vagyok. Az általános és a középiskolát itt végeztem. A Testnevelési Főisko­lát 1968-ban, az ELTE népművelési szakát 1969-ben. Az 505-ösben tanítok, mint testnevelő tanár az egye­tem elvégzésétől a mai napig. - Olyan vagy, mint az általad választott sport; energi­kus, robbanékony, ugyanakkor kitartó és következetes. Mikor határoztad el, hogy a sportoktatást választod élet­célul? - Nem emlékszem, hogy valamikor is más akar­tam volna lenni. Bár a gimnáziumban megpróbáltak a matematika felé sodorni - ma is megvan ez az ér­deklődésem -, de én teljes egészében humán beállí­tottságú vagyok. - Egy negyed évszázada neveled sportra a fiatalo­kat. Nagyon régen találkoztunk. Milyen a hangulatod mostanában? Hogy vagy? - Az iskolában nem a legjobb. A profdbővítés miatt úgy érzem, nagyon háttérbe szorul a szakmun­kásképzés, holott, ha az odakerülő gyerekek felké­szültségét veszem alapul, akkor az lenne a nagyon fontos, hogy a szakmunkásképzésre koncentráljunk. Nem kívánok erről bővebben beszélni, hisz nincs any­nyi hely, hogy véleményemet kifejthessem. Egyet azonban szeretnék leszögezni, meggyőződésem, hogy az a társadalom, amelyben az oktatásra és az egészségügyre nem fektetnek kiemelt hangsúlyt, az a társadalom halálra van ítélve. - Talán evezzünk más vizekre. Egész pontosan az uszodába. Téged itt Szekszárdon az úszásoktatás elhiva­tott követeként tisztelnek. Itt van-e valamilyen változás? - Szerencsére vannak pozitívumok. Az uszodába olyan vidéki iskolákból hoznaktbe gyerekeket, pél­dául Aparhantról, Kétyről, Várdombról, Tolnáról, ahol már a pedagógusok, szülők érzik, az úszás na­gyon fontos egészségmegőrző tevékenység. - Ha megelőzni nem lehet, a felépülést segítheti. Mi­lyen betegségeknél jelent ez elsősorban gyógyulási lehető­séget? - Légzészavarokkal küszködő gyerekeknél, gerinc­elváltozásoknál, általában minden mozgásszervi beteg­ségnél. - Mi okozza ezeket a betegségeket? - Elsősorban a környezeti ártalmak, a levegő szennyezettsége, a mozgástér beszűkülése - nincs egy fa, amelyre a gyerekek felmászhatnának -, órákig a tv előtt ülnek, mindenhol azt vátják el tőlük, az is­kolában, otthon, az utcán, hogy csendben legyenek, minél kevesebbet mozogjanak. - Mit lehet tenni ezeknek a betegségeknek a kiala­kulása ellen? - Rengeteget kellene szabad levegőn lenni, mo­zogni. Azért találták ki a szabad szombatot, hogy le­gyen egy nap, amikor az egész család együtt van, mozog, biciklizik, úszik, kirándul... Ezzel szemben az uszoda kihasználatlan, a délelőtti és reggeli órák­ban teljesen üres. Szerencsére hétköznap az óvodák és az iskolák szervezetten hozzák a gyerekeket úszni. Fontosnak tartom még megemlíteni, hogy a rend­szeres mozgáshoz elengedhetetlenül szükséges a rendszeres táplálkozás. Sok gyerek jön reggeli nél­kül, a pénzt, amit kapnak, kólára, édességre költik. - Annyi mindent lehet olvasni, látni, hallani a cse­csemők úszásoktatásáról. Jómagam mindig megbor­zongok, amikor párhetes csecsemőt látok a vízbe tenni. Szeretném a te véleményedet hallani. Melyik az a kor, amikor meg kell tanítani a gyermeket úszni? - A 4-5 éves kor ami szerintem ideális, akkor már értelmesek, tudják, mi történik velük. Az viszont jó, ha a szülők már előbb elviszik magukkal, beviszik a vízbe, játszanak vele, szoktatják a vízhez. - Egészségtelenül élünk. Ez a megállapítás már köz­helyszámba megy. - Egyszerűbb és könnyebb azt mondani, hogy nincs idő mozgásra, ami ebben a mai rohanó tempó­jú világban úgy tűnik, elfogadható magyarázat is len­ne. Ha... Ha nem tudnánk, hogy arra van időnk, ami­re akarjuk. Nem vesszük tudomásul, hogy milyen fontos a mozgás, csak akkor, ha már baj van az egész­séggel. Akkor aztán már százszoros idő kell, hogy helyrehozzák a hibát. Az a tapasztalatom, hogy saj­nos a gyerekeket is akkor hozzák, amikor valamilyen betegség már utolérte. - Mivel töltöd szívesen a szabadidődet? Már ha egyáltalán van ilyen. - Szívesen olvasok, s néha színházba is eljutok. Édesanyám velem él, ezért tudok ennyit dolgozni, ő vezeti a háztartást, hisz én délelőtt-délután tanítok. Jól érzem magam a saját házamban, amit 10 évig épí­tettem, s ahol végre elférnek a könyveim, a képeim és a rengeteg virág. - Es a legnagyobb büszkeséged? A fiad? - Elvégezte a Testnevelési Főiskolát és jelenleg Budapesten tanít. Nagyon büszke vagyok rá, mert vé­gigjeles tanuló volt. Hiányzik, de sok minden kárpó­tol. Azok a gyerekek, akik megismernek az utcán, akiknél sikerült leküzdeni a víztől való félelmet, vagy éppen mozgássérült létükre megtanítottam úszni. Azt hiszem, megszállottja vagyok a szakmámnak. Nőkről nemcsak nőknek! Sas Erzsébet oldala Kávéházi randevú Egészségesebb nemzedék 2000-re A könyvet a két szerző, dr. iglói László és liarati Krisztina a 6-10 éves gyerekek testneveléséhez ajánlják szülőknek, pedagógusok­nak, edzőknek. A szer/ők kiinv­vüknek az alábbi mottót adták: ..A megelőzés mindig jobb. mini a s>ó­gyítás." Békaügetés

Next

/
Thumbnails
Contents